Sišćani
| Sišćani | |
 | |
| A falu bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Csázma |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43245 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 276 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 124 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 43″, k. h. 16° 39′ 04″45.812, 16.65145.812000°N 16.651000°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 43″, k. h. 16° 39′ 04″45.812, 16.65145.812000°N 16.651000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sišćani témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sišćani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.
Fekvése
Belovártól légvonalban 17, közúton 23 km-re délnyugatra, községközpontjától 9 km-re északkeletre, a Csázmát Belovárral összekötő 43-as számú főúttól északra fekszik. Határának legnagyobb részét termőföldek, északon pedig az 1500 hektáros Sišćani-halastórendszer teszi ki.
Története
A mai falu a török kiűzése után a 17. században betelepített falvak közé tartozik. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Sischene” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sishani” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szischani” néven 92 házzal, 494 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 634, 1910-ben 876 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 309 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 634 | 769 | 824 | 853 | 786 | 876 | 803 | 836 | 757 | 752 | 660 | 476 | 394 | 351 | 345 | 309 |
Nevezetességei
A Sišćani-halastavak a közeli Blatnicai-tóval együtt ma több mint száz különböző madárfaj élőhelye. A faluban magában is mintegy 60 gólyafészek található, ezért a települést a gólyák falujának is szokás nevezni. A terület az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 európai ökológiai hálózat része.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 595. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 152. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Csázma város hivatalos oldala (horvátul)
- Csázma turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- Punkufer.dnevnik.hr: Siščani - nebrušeni biser Bjelovarsko-bilogorske županije (fotóriport) (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
Horvátország-portál
Földrajzportál
