Orovac
| Orovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Severin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43274 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 253 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 154 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 52″, k. h. 16° 58′ 35″45.8645, 16.976545.864500°N 16.976500°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 52″, k. h. 16° 58′ 35″45.8645, 16.976545.864500°N 16.976500°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Orovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Severinhez tartozik.
Fekvése
Belovár központjától légvonalban 11, közúton 14 km-re keletre, községközpontjától 4 km-re északra, a Bilo-hegység déli lejtőin, Severin, Ciglena és Kašljavac között, a Borovička-patak jobb partján fekszik.
Története
A falu a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Orovacz” néven szerepel. Már ekkor állt a falutól keletre a Szent Miklós tiszteletére szentelt pravoszláv templom, melyet ma már nem találunk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Orovacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Orahovecz” néven 40 házzal, 112 katolikus és 243 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 652, 1910-ben 974 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 81%-a horvát, 17%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 82%-a horvát, 9%-a szerb nemzetiségű volt. 1992-ben Severinnel együtt Belovártól Nova Rača községhez csatolták, majd 1997-ben erről leválasztva az új, önálló Severin község része lett. 2011-ben a településnek 341 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 320 | 410 | 472 | 656 | 772 | 915 | 892 | 934 | 819 | 805 | 766 | 663 | 535 | 438 | 400 | 341 |
Nevezetességei
A falu közepén, a főutca nyugati oldalán álló Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1902-ben épült, 1995-ben felújították. Kisméretű, egyhajós, négyszög alaprajzú épület, félköríves ablakokkal. Piramis alakú toronysisakkal fedett harangtornya a kalati homlokzat felett áll.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 483. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 189. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
Horvátország-portál
Földrajzportál
