Ćurlovac

Ćurlovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségVeliko Trojstvo
Jogállásfalu
Irányítószám43000
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség232 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 28″, k. h. 16° 54′ 10″45.9745, 16.902945.974500°N 16.902900°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 28″, k. h. 16° 54′ 10″45.9745, 16.902945.974500°N 16.902900°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ćurlovac témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ćurlovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Veliko Trojstvo községhez tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 9, közúton 12 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északnyugatra, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Dobrovita- és Raslov-patakok völgye feletti magaslaton fekszik.

Története

A falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Churillovecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Churilovecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Churilovecz” néven 31 házzal, 132 katolikus és 36 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 211, 1910-ben 362 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 83%-a horvát, 15%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 261 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
211 245 266 319 342 362 344 398 415 404 416 355 327 276 274 261

Nevezetességei

  • Szent József tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1998-ban építették. Egyhajós épület nyugatra néző szentéllyel, melyhez délről csatlakozik a sekrestye. A harangtorony a keleti homlokzat előtt áll, piramis alakú toronysisak fedi.
  • Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1937 és 1939 között épült.

Oktatás

A településen a veliko trojstvoi elemi iskola négyosztályos kihelyezett tagozata működik.

Egyesületek

A helyi önkéntes tűzoltóegyletet 1934-ben alapították. 1993-ban csatlakozott a községi tűzoltóegylethez.

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 95. o.
  3. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 186. o. Buda, 1829.
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

  • A község hivatalos oldala (horvátul)
  • A község kulturális emlékei (horvátul)
  • A községi elemi iskola honlapja (horvátul)
  • A község rendezési terve (horvátul)
  • Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

  • A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)


Sablon:Belovár-Bilogora megye közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Belovár-Bilogora megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek

  • Horvátország Horvátország-portál
  • Földrajz Földrajzportál