Miljanovac

Miljanovac
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Szircs
Jogállás	falu
Irányítószám	43541
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	103 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 31′ 38″, k. h. 17° 13′ 12″45.5272, 17.2245.527200°N 17.220000°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 38″, k. h. 17° 13′ 12″45.5272, 17.2245.527200°N 17.220000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Miljanovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Szircshez tartozik.

Fekvése

Daruvártól légvonalban 7, közúton 9 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re nyugatra, a Stupčanica és Karašovac-patakok völgyében fekszik.

Története

A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek szerb anyanyelvű lakosságot. A 18. század közepén a daruvári és szircsi uradalmat daruvári Jankovich Antal Pozsega vármegye alispánja vásárolta meg. A 19. században birtokosai dunai svábokkal telepítették be. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Millenovacz” néven találjuk.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mijenovacz” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Milyenovacz” néven 25 házzal és 187 katolikus vallású lakossal találjuk.^[3] A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt.

1857-ben 145, 1910-ben 388 lakosa volt. A 19. század második felétől az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 49%-a szerb, 46%-a német, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, a háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 63%-a szerb, 22%-a horvát, 5%-a cseh nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdetben szerb ellenőrzés alatt állt. A horvát erők 1991. szeptember 29-én foglalták vissza. 2011-ben 160 lakosa volt.

Lakossága

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
• Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Wolfline.eoldal.hu: Horvatországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia Archiválva 2018. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben