Jakopovac

Jakopovac
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Tapalóc
Jogállás	falu
Irányítószám	43202
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	98 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 01′ 26″, k. h. 16° 47′ 17″46.0238, 16.788146.023800°N 16.788100°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 26″, k. h. 16° 47′ 17″46.0238, 16.788146.023800°N 16.788100°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Jakopovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Tapalóchoz tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 14, közúton 18 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re keletre, a Bilo-hegység déli oldalának egyik magaslatán fekszik.

Története

A település már a középkorban is létezett, plébániáját 1334-ben említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között „Item ecclesia sancti Jacobi, prope ibidem” néven. 1501-ben Benedek nevű plébánosát említik „Benedictus plebanus in Jacopelcz, habet capellanum Laurenemm de Warasd” alakban.^[2] Nevét Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt templomáról kapta.

A török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Jakupovacz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott.

A település Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jakupovecz” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jakupovecz” néven 58 házzal, 329 katolikus vallású lakossal találjuk.^[4]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 317, 1910-ben 445 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 138 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a falu közepén áll. Az épület már a középkorban is létezett, a helyi plébániát már 1334-ben említik a zágrábi püspökség plébániái között. A templom keletelt, egyhajós épület. A szentélyhez délről csatlakozik a sekrestye. Harangtornya a nyugati homlokzat felett áll.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• A község rendezési terve (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)