Gornja Vrijeska

Gornja Vrijeska
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Đulovac
Jogállás	falu
Irányítószám	43508
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	34 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	195 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 37′ 32″, k. h. 17° 17′ 18″45.625641, 17.28844545.625641°N 17.288445°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 32″, k. h. 17° 17′ 18″45.625641, 17.28844545.625641°N 17.288445°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Gornja Vrijeska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 45, közúton 53 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati részén, a Drenovac és Vrieska-patakok közötti magaslaton fekszik.

Története

A falu nevét a Vrijeska-patakról, az pedig a hegyi pereszlény horvát nevéről (vrijesak) kapta. Területe már a régmúltban is lakott volt, ezt bizonyítják a „Bijelo brdo” nevű régészeti lelőhely leletei. A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az itteni birtokokat 1760-tól vásárolta meg gróf daruvári Jankovich Antal Pozsgega vármegye alispánja, később főispánja és János nevű testvére. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vrieska” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vrieszka” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vrieszka” néven 26 házzal és 241 ortodox vallású lakossal találjuk.^[3]

A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 245, 1910-ben 363 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a szerb, 10%-a cseh, 7%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. Ebben az évben lett az önálló Đulovac község része is, azelőtt Daruvárhoz tartozott. 1991-ben lakosságának 82%-a szerb, 11%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején az 1991 szeptemberében Daruvárról kivert szerb erők a Papuk-hegységbe húzódtak vissza. Október 8-án a horvát erők heves harcok után ellenőrzésük alá vették Gornja Vrijeskát is, a harcokban több mint tíz szerb vesztette életét. A szerb lakosság nagyrészt elmenekült. 2011-ben a településnek 42 lakosa volt.

Lakossága

(1880-ig Vrijeska néven, Donja Vrijeska lakosságával együtt.)

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
• Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A község rendezési terve (horvátul)
• Wolfline.eoldal.hu: Horvatországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia Archiválva 2018. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben