Börzsönyi-kismedencék

Börzsönyi-kismedencék
Kóspallag
Kóspallag
ElhelyezkedésBörzsöny
Besoroláskistáj
Fontosabb településekMárianosztra, Kóspallag, Szokolya
Népesség
Népesség4133 fő (2001)
Földrajzi adatok
Terület21 km²
Legmagasabb pont350 m
FolyóvizekDamásdi (Bezina)-patak, Bőszobi-patak, Malomvölgyi-patak, Török-patak
Térkép
Pozíció Magyarország térképén (pirossal jelölve az Északi-középhegységen belül)
Pozíció Magyarország térképén (pirossal jelölve az Északi-középhegységen belül)
121 – Márianosztrai-medence
122 – Kóspallagi-medence
123 – Szokolyai-medence

A Börzsönyi-kismedencék a Börzsöny egyik földrajzi kistája Pest vármegye területén. A 21 km² területű vidék a hegység több, egymástól elkülönülő kismedencéjét foglalja magába.[1]

Földtan és domborzat

A Kóspallagi- és a Márianosztrai-medence inkább félmedencéknek tekinthetők, mivel délkeleti, ill. délnyugati irányban nyitottak. A Szokolyai-medence erősen tagolt. A tengerszint feletti magasság 150 és 350 m között változik.

Kőzettani alapjukat miocén andezit és andezittufa képezi, erre a miocén végén néhol lajtamészkő került. Felszínüket jelenleg többnyire vályogos beágyazású kőzettörmelék borítja. A harmadidőszak végén, negyedidőszak elején váltak medencévé, amikor környezetük intenzívebben kiemelkedett.

A kistáj vízfolyásai a Duna és az Ipoly bal parti mellékvizei: a Márianosztrai-medence nyugati felén a Damásdi (Bezina)-patak, keleti felén a Bőszobi-patak, a Kóspallagi-medencében a Malomvölgyi-patak, a Szokolyai-medencében a Török-patak.[1]

Éghajlat

A medencék éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. Az évi napsütéses órák száma 1900 körüli, az éves középhőmérséklet 9–9,5 °C körül alakul. A csapadék évente 620–660 mm. A hótakaró általában 45–55 napig marad meg, átlagos maximális vastagsága 25 cm.[1]

Talaj és növényzet

A kistáj jellemző talajai az agyagbemosódásos barna erdőtalajok (80%) és a barnaföldek.

A kismedencék adottságaik alapján cseres-tölgyes területek lehetnének, az emberi tevékenység nyomán azonban többnyire erdőtlen irtásrétek (többhelyütt legeltetéssel), kisebb mértékben szántóföldek.[1]

Területhasznosítás[1] Terület Területarány
Lakott terület 150,1 ha 7,2%
Szántó 563,1 ha 26,9%
Kert 41,2 ha 2,0%
Szőlő 0,0 ha 0,0%
Rét, legelő 507,0 ha 24,2%
Erdő 830,3 ha 39,7%
Vízfelszín 0,0 ha 0,0%

Népesség

A kistáj területén három település található: Márianosztra, Kóspallag és Szokolya.[1]

Jegyzetek

  1. a b c d e f Dövényi (2010), i. m. 

Források

  • Dövényi (2010): szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
Sablon:Magyarország tájai
  • m
  • v
  • sz
Magyarország földrajzi nagy-, közép- és kistájai
Alföld
Illancs •  Bácskai löszös síkság
Érd–Ercsi-hátság •  Váli-víz síkja •  Közép-Mezőföld •  Velencei-medence •  Sárrét •  Sárvíz-völgy •  Dél-Mezőföld •  Enyingi-hát •  Káloz–Igari-löszhátak •  Sió-völgy
Drávamenti-síkság
Dráva-sík •  Fekete-víz síkja •  Nyárád–Harkányi-sík
Taktaköz •  Borsodi-ártér •  Hevesi-ártér •  Szolnoki-ártér •  Jászság •  Tiszafüred–Kunhegyesi-sík •  Szolnok–Túri-sík •  Tiszazug •  Hortobágy
Alsó-Tisza-vidék
Marosszög •  Dél-Tisza-völgy
Hatvani-sík •  Tápió-vidék •  Gyöngyösi-sík •  Hevesi-sík •  Borsodi-Mezőség •  Sajó–Hernád-sík •  Harangod
Közép-Nyírség •  Északkelet-Nyírség •  Délkelet-Nyírség •  Dél-Nyírség •  Nyugati-Nyírség (vagy Löszös-Nyírség)
Hajdúhát •  Dél-Hajdúság
Kisalföld
Szigetköz •  Mosoni-sík •  Fertő-medence •  Hanság •  Kapuvári-sík •  Csornai-sík •  Rábaköz
Marcal-völgy •  Kemenesalja •  Pápa–Devecseri-sík
Komárom–Esztergomi-síkság
Győr–Tatai-teraszvidék •  Igmánd–Kisbéri-medence •  Almás–Táti-Duna-völgy
Nyugat-magyarországi-
peremvidék
Felső-Zala-völgy •  Kerka-vidék •  Göcsej •  Egerszeg–Letenyei-dombság •  Principális-völgy •  Zalaapáti-hát •  Alsó-Zala-völgy •  Zalavári-hát •  Mura bal parti sík
Dunántúli-dombság
Kis-Balaton •  Nagy-Berek •  Somogyi parti sík •  Balaton •  Balatoni-riviéra •  Tapolcai-medence •  Keszthelyi-riviéra
Nyugat-Külső-Somogy •  Kelet-Külső-Somogy •  Dél-Külső-Somogy
Marcali-hát •  Kelet-Belső-Somogy •  Nyugat-Belső-Somogy •  Közép-Dráva-völgy
Mecsek és
Tolna–Baranyai-dombvidék
Mecsek •  Baranyai-hegyhát •  Völgység •  Tolnai-Hegyhát •  Szekszárdi-dombság •  Pécsi-síkság •  Geresdi-dombság •  Villányi-hegység •  Dél-baranyai-dombság •  Zselic
Dunántúli-középhegység
Tátika-csoport •  Keszthelyi-fennsík •  Badacsony–Gulács-csoport •  Balaton-felvidék •  Vilonyai-hegyek •  Veszprém–Nagyvázsonyi-medence •  Kab-hegy–Agártető-csoport •  Sümeg–Tapolcai-hát •  Devecseri-Bakonyalja •  Öreg-Bakony •  Bakonyi-kismedencék •  Keleti-Bakony •  Veszprém–Devecseri-árok •  Pápai-Bakonyalja •  Pannonhalmi-dombság •  Súri-Bakonyalja
Vértes–Velencei-hegyvidék
Bársonyos •  Által-ér-völgy •  Móri-árok •  Vértes-fennsík •  Vértes peremvidéke •  Gánti-medence •  Zámolyi-medence •  Sörédi-hát •  Lovasberényi-hát •  Velencei-hegység
Gerecse •  Etyeki-dombság •  Zsámbéki-medence •  Budai-hegyek •  Tétényi-fennsík •  Budaörsi- és Budakeszi-medence •  Pilisi-hegyek •  Pilisi-medencék
Észak-magyarországi-
középhegység
Börzsöny
Központi-Börzsöny •  Börzsönyi-kismedencék •  Börzsönyi-peremhegység
Kosdi-dombság •  Nézsa–Csővári-dombság •  Központi-Cserhát •  Galga-völgy •  Ecskendi-dombság •  Cserhátalja •  Terényi-dombság •  Szécsényi-dombság •  Karancs •  Litke–Etesi-dombság •  Gödöllői-dombság •  Monor–Irsai-dombság
Magas-Mátra •  Nyugati-Mátra •  Déli-Mátra •  Keleti-Mátraalja •  Nyugati-Mátraalja •  Mátralába •  Parád–Recski-medence
Bükk-fennsík •  Északi-Bükk •  Déli-Bükk •  Tárkányi-medence •  Egri-Bükkalja •  Miskolci-Bükkalja •  Tardonai-dombság •  Upponyi-hegység
Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék
Aggteleki-hegység •  Alsó-hegy •  Rudabányai-hegység •  Szalonnai-hegység •  Bódva-völgy •  Tornai-dombság
Központi-Zemplén •  Abaúji-Hegyalja •  Tokaji-hegy •  Szerencsi-dombság •  Hegyalja •  Hegyköz •  Vitányi-rögök
Észak-magyarországi-medencék
Alsó-Ipoly-völgy •  Középső-Ipoly-völgy •  Nógrádi-medence •  Zagyva-völgy •  Medves-vidék •  Heves–Borsodi-dombság •  Tarna-völgy •  Ózd–Egercsehi-medence •  Pétervásárai-dombság •  Sajó-völgy •  Putnoki-dombság •  Szendrői-rögvidék •  Rakacai-völgymedence •  Cserehát •  Hernád-völgy •  Szerencsköz
Forrás: Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
Sablon:Börzsöny
  • m
  • v
  • sz
Börzsöny
Hegyek
Vizek
Aranyos-patak · Bánki-patak · Bernecei-patak · Börzsöny-patak · Csarna-patak · Cserge-patak · Derék-patak · Egyház-patak · Fekete-patak · Görbe-patak · Haraszti-árok · Homloki-kút · Hosszú-völgyi-patak · Kalakocs-patak · Kapáskúti-patak · Kemence-patak · Kuruc-patak · Letkési-patak · Lókos-patak · Lósi-patak · Malom-völgyi-patak · Morgó-patak · Nagy-Vasfazék-patak · Nagyoroszi-patak · Nyerges-patak · Oltár-kő-patak · Oszlopó-forrás · Rákos-patak · Sír-patak · Szén-patak · Török-patak · Vadkerti-patak · Varga-tói-patak
Egyéb
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap