Lókos-patak

Lókos-patak
18-19. századi műemlék hídja Romhány központjában (a patak itt már új mederbe terelve folyik, s ezáltal a kőhidat elkerüli)
Közigazgatás
Országok	Magyarország
Földrajzi adatok
Vízhozam	0,07-51 m³/s
Forrás	Börzsöny, Diósjenőtől nyugatra
Torkolat	Ipoly
A Wikimédia Commons tartalmaz Lókos-patak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Lókos-patak kisebb vízfolyás Észak-Magyarországon, az Ipoly bal oldali, egyik legnagyobb vízgyűjtő területű mellékága. Diósjenőtől nyugatra, a Börzsönyben ered, s innen előbb délkelet felé, majd éles, szakaszos bevágódásokkal észak–északkeleti irányba folyva átszeli a Nógrádi-medencét, végül Dejtár és Ipolyszög között az Ipolyba torkollik.

A partján fekvő települések: Nőtincs, Felsőpetény, Bánk, Romhány és Szátok. Vize táplálja a 40 hektáros Nőtincsi-tavat. Bánk térségében fogadja a Jenői-patak, és a Bánki-patak közvetítésével a fenékforrásokból táplálkozó Bánki-tó vizét is; ott hosszabban a 2115-ös, majd a 2116-os úttal párhuzamosan húzódik. A torkolatnál vízhozama 0,07–51 m³/s között ingadozik.

Fontosabb keresztező műtárgyak

• A Vác–Balassagyarmat-vasútvonal vasúti hídja Nógrád és Diósjenő határán;
• a 12 123-as út hídja az előbbitől nem messze;
• egy mezőgazdasági célú híd az előbbiektől keletre, de még mindig a fentebbi két település határvonalán;
• a 2-es főút hídja közvetlenül Nógrád, Tolmács és Nőtincs hármashatára mellett;
• gyaloghíd a Nőtincsi-tavon;
• a Nőtincsi-tó völgyzáró gátja;
• a 2114-es út hídja Nőtincs keleti részén;
• az előbbi út egy másik hídja Nőtincs keleti külterületei közt;
• a 21 125-ös út hídja Felsőpetény keleti szélénél;
• a 2115-ös út hídja Bánk délkeleti szélén;
• a 2116-os út hídja Romhány központjában, a Kossuth Lajos utcában;
• 3 külterületi híd Szátok (2) és Érsekvadkert (1) külterületén;
• a 22-es főút hídja ugyancsak Érsekvadkert külterületén;
• a 2201-es út és a Vác–Balassagyarmat-vasútvonal hídjai Dejtár határában.

• Műemlék kőhídja áll Romhány központjában, a jelenlegi Kossuth Lajos utcai hídtól nem messze, egy olyan szakaszon, ahol a patakot időközben új mederbe terelték, tehát a kőhidat már elkerüli, s utóbbi emiatt hídként immár nem funkcionál, csak úgy, mint az egyik látnivalója a településnek.

Források

• Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 218. o. ISBN 963-9257-07-9