Sziklay József
| Sziklay József | |
 | |
| 1924 körül | |
| Született | Schiller József 1889. január 11. Ókanizsa |
| Elhunyt | 1940. december 30. (51 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (17A-2-8) |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklay József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sziklay József, névváltozata: Sziklai, született: Schiller József[2] (Magyarkanizsa, 1889. január 11. – Budapest, 1940. december 30.[3]) magyar színész, rendező.
Életpályája
Schiller Jakab és Singer Terézia fia. Iskoláit Magyarkanizsán, majd gimnáziumi tanulmányait Szegeden végezte. 1909-ben végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját, s Kassán kezdte pályáját (1910–1913). 1914 és 1916 között a Népoperában, 1914-ben, majd 1924-ben, 1927-ben és 1928–1932 között a Király Színházban, 1915–16-ban a Vígszínházban, 1915–1918 között a Télikertben, 1918-ban a Margitszigeti Színházban játszott. 1918 és 1930 között, 1936-ban és 1938–39-ben a Városi Színházban működött, ahol rendezett is. 1926-ban, 1928-ban és 1931-ben a Budai Színkörben, 1930-ban a Nyári Operettszínházban, 1931–32-ben és 1934-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1933-ban a Royal Orfeumban, 1934-ben a Budapesti Színházban és a Pesti Színházban, 1936–1938 között az Erzsébetvárosi Színházban lépett színpadra. 1925-ben a berlini Metropol Theaterben Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című operettjét rendezte. 1935-től 1938-ig a Komédia rendezőjeként is dolgozott. Jeles népszínműénekes és táncoskomikus volt.
Házastársa Winkler Auguszta (ismertebb nevén: Hevesi Gusztika) színésznő volt, akivel 1913 februárjában Kassán kötött házasságot. Felesége 1931 júliusában Nagyváradon hunyt el.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
Főbb szerepei
Színházi szerepei
- ifj. Johann Strauss: A denevér – Eisenstein
- Huszka Jenő: Lili bárónő – Frédi
- Huszka Jenő: Gül Baba – Mujkó
- Ábrahám Pál: Viktória – Jancsi
- Fényes Szabolcs: Maya – Rudi
- Kálmán Imre: Tatárjárás – Lőrentey
- Kulinyi Ernő: A cigánykirály – Ficsor
- Krecsányi Ignác: A csókon szerzett vőlegény – Béla
- Szomaházy István: Mesék az írógépről – Király Félix
- Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-fiúk – Géza
- Ray Henderson: Diákszerelem – Bobby
- Eltörött a hegedűm – Pribolszky
- Harmath Imre: Hejehuja báró – címszereplő
Filmszerepei
- A Senki fia (1917) – Segner gróf
- A föld rabjai (1917) – táncmester
- A csúnya fiú (1917)
- Autogram Lili (1917)
- Lesz maga juszt is az enyém (1922)
- Filléres gyors (1932)
- Iza néni (1933)
Jegyzetek
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 87551/1906. MNL-OL 30807. mikrofilm 199. kép 2. karton Névváltoztatási kimutatások 1906. év 44. oldal 37. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1117/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Sziklay József életrajza (hangosfilm.hu)
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931.
Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
