Zigóta

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A zigóta (görögül: ζυγωτός, jelentése: „csatlakozott”, a görög ζυγοῦν („csatlakozni”) szóból)^[1] a hím ivarsejt és a női ivarsejt (petesejt) összeolvadásakor keletkezett sejt neve. Más szavakkal a zigóta a megtermékenyített petesejt. A zigóta genomja az egyes ivarsejtek DNS-ének kombinációja, és tartalmazza az összes új genetikai információt, amely egy új egyedi szervezet kialakításához szükséges.

A többsejtű szervezetekben a zigóta a legkorábbi fejlődési szakasz. Az emberben és a legtöbb más anizogám szervezetben zigóta keletkezik, amikor a petesejt megtermékenyül a spermiummal. Az egysejtű szervezetekben a zigóta ivartalanul osztódhat mitózissal, hogy azonos utódokat hozzon létre.

Oscar és Richard Hertwig zoológusok a 19. század végén tették az első felfedezéseket az állati zigóta kialakulásával kapcsolatban.