Wannenmacher Fábián

Wannenmacher Fábián
Született1882. szeptember 6.
Buziásfürdő
Elhunyt1967. február 14. (84 évesen)[1]
Budapest
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Wannenmacher Fábián témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wannenmacher Fábián (Buziásfürdő, 1882. szeptember 6. – Budapest, 1967. február 14.)[2] magyar építész, kora egyik legműveltebbnek tartott építésze.[3]

Élete

Szülei Wannenmacher János és Bisztetzky Katalin.[2] Külföldi építészeti tanulmányok után hazatérve 1903-tól adott be terveket építészeti pályázatokra. 1909-től Führer Miklós, 1911-től Porgesz József irodájában dolgozott, de rövid ideig a Vágó testvéreknél is működött. Az első világháborút követően Vidor Emil, később Málnai Béla irodájában kapott munkalehetőséget.[4]

Az első világháború idején négy évig harctéri szolgálatot teljesített és különböző frontokon harcolt. III. osztályú katonai érdemkereszttel, ezüst Signum Laudis-sal, bronz Signum Laudis-sal (hadiszalagon a kardokkal), Károly csapatkereszttel tüntették ki. Tagja volt a budapesti Mérnöki Kamarának, a Képzőművészek Egyesületének. Építészeti munkáiért a Magyar Mérnök- és Építészegylet aranyérmével (1908 és 1910),[5] ezüstérmével (1921),[5] és az Ybl-éremmel dicsérték meg.[6]

Az 1920-as években két neoeklektikus bérházat tervezett Újlipótvárosba.[7] Villákat is épített.[5] Az OTI részére erőműtelepeket és kis családi házakat tervezett.

Jelentős szakirodalmi munkássága volt, 1911–1912-ben szerkesztette az Építészet és Iparművészet című folyóiratot. Festményeket is alkotott. Egy ideig a Magyar Építő- és Iparművészeti Rajzolók Országos Egyesületének elnöki tisztségét is betöltötte.[4]

Felesége Kaufmann Elza volt, akivel 1912-ben kötött házasságot Berlinben.[2]

Ismert épületei

Star Építőipari Rt. bérháza
Tarján Aladár és ifj. Walla József Rt. bérháza
  • 1909: Vigadó, Breznóbánya (Führer Miklóssal)[4]
  • 1912: lakóház, Budapest, Ady Endre u. 1.[4]
  • 1926: Tarján Aladár és ifj. Walla József Rt. bérháza, Budapest, Katona József u. 31. / Hollán Ernő u. 11.[8] – az épület késő modern Ongroplast műanyag homlokzati burkolatot kapott[9]
  • 1927: Star Építőipari Rt. bérháza, Budapest, Balzac u. 15. / Hegedüs Gyula u. 31.[10]
  • ?: magyar vendéglő, London (a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából épült)[4]
  • ?: magyar vendéglő, Zürich (a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából épült)[4]
  • ?: magyar vendéglő, Berlin (a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából épült)[4]
  • ?: vendéglő, Montreux[5]

Az 1920-as években Vidor Emil mellett részt vett a Kőbányai Polgári Serfőzde, és a Szent István Tápszerművek számára végzett munkálatokban,[11] sok esetben kivitelező-építőmesterként.[12]

Tervben maradt épületei

  • 1904: telepes templomok, helyszín megjelölése nélkül (Schuldner Miklóssal)[4]
  • 1906: építészeti iroda, helyszín megjelölése nélkül (Építési és Műszaki Rajzolók Egyesületének nagypályázata)[4]
  • 1908: Városház átalakítása, Pozsony (Schuldner Miklóssal, II. díj)[4]
  • 1908: főúri kastély, helyszín megjelölése nélkül (Magyar Mérnök és Építész Egylet pályázata, III. díj)[4]
  • 1910: Szent Imre kollégium, Budapest (III. díj)[4]
  • 1910: világvárosi nagyáruház, helyszín megjelölése nélkül (Magyar Mérnök és Építész Egylet nagypályázata, I. díj)[4][13]
  • 1911: községi nyilvános könyvtár és közművelődési intézet, helyszín megjelölése nélkül (Porgesz Józseffel)[4]
  • 1912: székesfővárosi árubódék, Budapest[4]
  • 1913: Nemzeti Színház, Budapest[4]
  • 1913: Színház, Nagybecskerek[4]
  • 1914: templom, Budapest, Rezső tér[4]

Ő készítette el Hikisch Rezsővel közösen Ferenc József-híd és Múzeum körút ünnepi díszítését 1919. május 1-jén.[4][14]

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-65MS-BZ8?i=34
  2. ↑ a b c Budapest XI. kerületi állami halotti anyakönyv 163/1967.
  3. ↑ Gottdank, i. m., 224. o.
  4. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Gerle, i. m., 216. o.
  5. ↑ a b c d Művészeti Lexikon 2. L-Z, i. m., 605. o.
  6. ↑ Szentmiklóssy, i. m., 1127. o.
  7. ↑ Bolla, i. m., 65. és 143. o. o.
  8. ↑ https://budapest100.hu/house/katona-jozsef-utca-31/
  9. ↑ Bolla, i. m., 143. o.
  10. ↑ Bolla, i. m., 65. o.
  11. ↑ Gottdank, i. m., 198. o.
  12. ↑ Gottdank, i. m., 201-204. o.
  13. ↑ https://24.hu/kultura/2017/09/27/gyonyoru-aruhaz-is-magasodhatna-ma-a-deak-ter-fole/
  14. ↑ http://meridiankiado.hu/files/94/94_8.pdf

Források

  • Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528  
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
  • Gottdank Tibor: Vidor Emil, a műépítész, Balassi Kiadó Kft., Budapest, 2022, ISBN 9789634561248
  • (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932) 1127 old. On-line elérés
  • szerk. Éber László: Művészeti lexikon, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1926. (második, két kötetes, 1935-ös kiadás)
  • Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940) 1183. old.

Egyéb irodalom

  • Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, K.u.K. Kiadó, Budapest, 2018

  • Művészet Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap