Vatikáni Apostoli Könyvtár

Vatikáni Apostoli Könyvtár
IV. Szixtusz pápa és Bartholomaeus, Melozzo da Forlì freskója
Település	Vatikán
Építési adatok
Megnyitás	1475
Rekonstrukciók évei	2007-2010
Hasznosítása
Felhasználási terület	könyvtár
Elhelyezkedése
Vatikáni Apostoli Könyvtár Pozíció Vatikán térképén
é. sz. 41° 54′ 17″, k. h. 12° 27′ 16″41.904722222222, 12.45444444444441.904722°N 12.454444°EKoordináták: é. sz. 41° 54′ 17″, k. h. 12° 27′ 16″41.904722222222, 12.45444444444441.904722°N 12.454444°E
Vatikáni Apostoli Könyvtár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vatikáni Apostoli Könyvtár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Vatikáni Apostoli Könyvtár (latinul Biblotheca Apostolica Vaticana) a Szentszék könyvtára, jelenleg a Vatikánban található. Egyike a világ legrégibb könyvtárainak, és az egyik legkülönlegesebb történelmi iratgyűjteménnyel rendelkezik. Formálisan 1475-ben alapították, de valójában sokkal régebben. 2007 júliusától felújítási munkák zajlottak az épületen, ezek 2010-ben fejeződtek be.

Történelmi korszakok

A könyvtár történetét 5 korszakra szokás bontani:

• Pre-Lateráni - a könyvtár első évei, a Lateráni Palotába való áthelyezése előtt
• Lateráni - a Lateránban volt a könyvtár. Ez a 13. század végén ért véget, VIII. Bonifác uralkodásával.
• Avignoni - az az időszak, amikor a pápák Avignonban székeltek (VIII. Bonifác halálától az 1370-es évekig)
• Pre-Vatikáni - 1370-től 1446-ig a könyvtár egyes darabjai Avignonban, Rómában, és más helyeken voltak.
• Vatikáni - 1448-tól tart, a könyvtár újra egyesült, a Vatikánban van

Alapítás

V. Miklós pápa alapította meg a Vatikánban 1448-ban 350 görög, latin, és héber nyelvű kódexszel. A Bibliotheca Apostolica Vaticana-t csak 1475-ben alapították meg.

Amikor Bartolomeo Platina, az első könyvtáros leltárt készített 1481-ben, a könyvtár 3500 darabot tartalmazott. Akkoriban ez volt a nyugati világ legnagyobb könyvtára. 1587 körül V. Szixtusz pápa megbízta Domenico Fontana-t egy könyvtárépület megépítésére, a könyvtár ezt az épületet használja most is.

Hagyatékok és beszerzések

A könyvtár néhány nagy hagyatékkal és beszerzéssel bővült a századok során.

1623-ban I. Miksa bajor herceg a heidelbergi Palatine Könyvtárat, amely 3500 kéziratot tartalmazott, adta a könyvtárnak, hálából XV. Gergely pápa politikai segítségéért. (Mert támogatta őt a harcban a protestánsokkal szemben a választói helyért.) Ebből az anyagból 39 darab előbb Párizsba, majd 1815-ben visszakerült Heidelbergbe. A Palatine Könyvtár máig a vatikáni könyvtárban van.

1657-ben a az urbinói hercegek kéziratai is a Vatikánba kerültek. 1661-ben a görög tudós Leo Allatius könyvtáros lett.

Jelenlegi adatok

Jelenleg a könyvtár 75 000 kéziratot és 1,1 millió nyomtatott könyvet őriz, ebből 8500 ősnyomtatvány. A Vatikáni Titkos Levéltár a XVII. század elején választódott le, gyűjteményében 150 000 dokumentum található.

A könyvtár leghíresebb darabja a Codex Vaticanus, a legrégebbi ismert Biblia-kézirat. A Prokopiosz által írt Titkos történetet 1623-ban a könyvtárban fedezték fel, és adták ki.

A Vatikáni Apostoli Könyvtár történelmi, jogi, tudományos, teológiai és filozófiai kutatókönyvtár. Bárki szabadon kutathatja, aki megfelelő kutatói okmányokkal rendelkezik, és a kutatásához szüksége van a könyvtár anyagára.

Főkönyvtárosok listája

• Bartholomaeus Platina (1475–1481)
• Caesar Baronius
• Marcellus Cervini (1548–1555)
• Gulielmus Allen
• Scipio Borghese (1609–1618)
• Lucas Holstenius (1653–?)
• Flavius Chigi (1659–1661)
• Henricus Noris, OSA (1700–1704)
• Benedictus Pamphilj (1704–1730)
• Angelus Maria Quirini, OSB (1730–1740)
• Dominicus Silvius Passionei (1755–1761)
• Alexander Albani (1761–1779)
• Aloysius Valenti Gonzaga (1802–1808)
• Giuseppe Albani (1830. április – 1834. december 3.)
• Angelo Mai (1853. június 27. – 1854. szeptember 9.)
• Antonio Tosti (1860. január 13. – 1866. március 20.)
• Jean-Baptiste-François Pitra (1869. január 19. – 1879. május 12.)
• Alfonso Capecelatro di Castelpagano (1899 – 1912. november 11.)
• Francis Aidan Gasquet (1919. május 9. – 1929. április 5.)
• Franz Ehrle (1929. április 17. – 1934. március 31.)
• Giovanni Mercati (1936–1957)
• Eugène-Gabriel-Gervais-Laurent Tisserant (1957. szeptember 14. – 1971. március 27.)
• Antonio Samore (1974. január 25. – 1983. február 3.)
• Alfons Maria Stickler (1983. szeptember 8. – 1988. július 1.)
• Antonio María Javierre Ortas (1988. július 1. – 1992. január 24.)
• Luigi Poggi (1992. április 9. – 1998. március 7.)
• Jorge María Mejía (1998. március 7. – 2003. november 24.)
• Jean-Louis Tauran (2003. november 24. – 2007. június 25.)
• Raffaele Farina (2007. június 25. – 2012. június 9.)
• Jean-Louis Bruguès (2012. június 26. -)

Források

További információk