Vöröstó

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Vörös-tó

Vöröstó
Kálvária-kápolna
Vöröstó címere Vöröstó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Fekete-Tracz Gabriella (független)[1]
Irányítószám	8291
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	104 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	13,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 58′ 18″, k. h. 17° 43′ 23″46.971711111111, 17.72311944444446.971711°N 17.723119°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 18″, k. h. 17° 43′ 23″46.971711111111, 17.72311944444446.971711°N 17.723119°E
Vöröstó Pozíció Veszprém vármegye térképén
Vöröstó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröstó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vöröstó község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése

A Balaton-felvidéken, Nagyvázsonytól délkeletre fekvő település. Főutcája a 73 113-as út, ami Barnag és Mencshely külterületei közt húzódik 6,6 kilométer hosszban, kelet-nyugati irányban, de egy korlátozott forgalmú önkormányzati út vezet innen Nagyvázsony központjába is.

Története

A település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén kőkorszakból származó csiszolt kőszerszámok, kőbalták kerültek elő. A falu a török megszállás alatt elnéptelenedett, 1671-ben már csak mint pusztát említették. Egykori lakói a közeli Vanyolára költöztek. 1652-ben a környező településekkel együtt a Zichy család kapta meg Vöröstót adományként, ők 1714-ben a faluba szlovák családokat telepítettek, azok azonban egy éven belül megszöktek innen. 1722-ben Honbachból származó németeket telepítettek Vöröstóra, akik borkereskedelmük révén felvirágoztatták a falut.

A település a 20. század elején Veszprém vármegye Veszprémi járásához tartozott. 1910-ben 300 lakosából 56 magyar, 244 német volt. Ebből 293 római katolikus, 6 evangélikus volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Leitold Ferenc (független)^[3]
• 1994–1998: Leitold Ferenc (független)^[4]
• 1998–2002: Bujtás György (független)^[5]
• 2002–2006: Rákos Margit (független)^[6]
• 2006–2010: Rákos Margit (független)^[7]
• 2010–2014: Rákos Margit (független)^[8]
• 2014–2019: Rákos Margit (független)^[9]
• 2019-től: Fekete-Tracz Gabriella (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 37% németnek mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,1%, evangélikus 2,5%, felekezeten kívüli 14,8% (13,6% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei

• Kálvária-kápolna

Jegyzetek