Timokrácia

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

A timokrácia (timé [érték] + kratosz [-krácia, uralom]) olyan politikai rendszer, amelyben az emberek az általuk birtokolt anyagi javak arányában részesülnek állampolgári jogokban.

Szolón Kr. e. 594-ben a phülékre tagolt athéni lakosságot az éves jövedelem alapján négy csoportba sorolta:

• a leggazdagabbak a minimum ötszáz mérősök, az úgynevezett pentakosziomedimnoszok voltak,
• őket a háromszáz mérős hippeiszek („lovat tartók” vagy lovagok),
• a kétszáz mérős, nehézfegyverzetű hoplitákat adó zeugitészek (ökörfogatosok)
• végül a kétszáz mérő alatti jövedelemhez jutó thészek (napszámosok) követték.

A fő tisztségekre az első három osztályba tartozók voltak jogosultak. A népgyűlésen (ekklészia) szavazhattak és az esküdtbíróságok munkájában - Szólón intézkedései nyomán - minden szabad polgár részt vehetett. Az esküdtbíróságon az ítélkezés az egyszerű polgárok bevonásával zajlott. Az újonnan létrehozott négyszáz tagú tanács, a bulé tagjai viszont csak a három felső, a legmagasabb tisztségviselők (arkhónok) a legfelső vagyoni kategóriába tartozók közül kerülhettek ki. A politikai jogokat tehát a vagyoni helyzet határozza meg.

Az új államrend nem helyettesítette a régi, nemzetségi alapú phülé-szervezetet, csak vagyoni alapon tagolta a négy fiktív vérségi szervezetet.

Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!