Tüskéscápa

Tüskéscápa
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Tüskéscápa-alakúak (Squaliformes)
Család: Tüskéscápafélék (Squalidae)
Nem: Squalus
Faj: S. acanthias
Tudományos név
Squalus acanthias
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tüskéscápa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskéscápa témájú kategóriát.

A tüskéscápa (Squalus acanthias) a porcos halak osztályába a tüskéscápa-alakúak rendjébe és a tüskéscápafélék családjába tartozó Squalus nem típusfaja.[1]

Élőhely

Az Atlanti- és a Csendes-óceán északi részén, valamint Dél-Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália és Új-Zéland déli partvonalai mentén honos.[2]

Megjelenés

Az újszülöttek testhossza 20–30 cm, míg a kifejlett példányok 69–160 cm-re nőnek. Mindkét hátúszója tövénél mérgező tüske van, amelyről a nevét is kapta. A enyhén mérgező tüskék használatához a cápának a hátát meg kell görbítenie, hogy azok a támadó felé álljanak. A fajt nagy méretű szeme segíti a tájékozódásban, mikor mély vizekben a zsákmány után kutat,. Sötétebb színű hátát apró, fehér pettyek díszítik, míg hasa világosabb árnyalatú.[2]

Életmód

Különféle halakkal, lábasfejűekkel, rákokkal és medúzákkal táplálkozik. Az óceánban élő cápák közül a legkisebb fajok közé tartozik, mégis kegyetlen vadásznak számít. Vadászat során csoportokat alkot és a kisebb termetű állatok mellett  a nagyobb méretű egyedeket is megtámadja. Állkapcsában a fogak, a többi cápához hasonlóan több sorban helyezkednek el, melyek a harapásakor metszőolló szerűen záródnak össze. Lassú életmódja ellenére kifejezetten aktív ragadozó és sok nagy méretű cápánál is tovább él.[2]

Élettartam

A legidősebb feljegyzett példány 75 évig élt.[2]

Szaporodás

A faj ivarérettségét a hím egyedeknél 6 évnél míg a nőstények esetében 12 évnél  éri el. A vemhesség időtartama 22 hónap.[2]

Érdekességek

  • Egy DNS-elemzés alapján kiderült, hogy az Egyesült Királyságban a fish-and-chips gyorséttermekben többek között veszélyeztetett cápafajokat is felszolgálnak az általános megnevezések alatt. A kutatók által vizsgált minták nagy része tüskéscápáktól származott, ezen állatok az európai vizekben sebezhető fajnak számítanak.[3]
  • A tüskéscápák gyakran megrongálják a halászok hálóit, hogy a zsákmányból táplálkozzanak.[2]

Jegyzetek

  1. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. szeptember 25.)
  2. a b c d e f Szuper cápák és más mélytengeri élőlények, HVG Kiadó Zrt, 2018 ISBN 9789633046418
  3. „Csodálatos állatvilág 2021 bookazine kiadó”.  

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Spiny dogfish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Cirrhigaleus Tanaka, 1912 - 3 faj
  • Cirrhigaleus asper Merrett, 1973
  • Cirrhigaleus australis WT White, Last & Stevens, 2007
  • Cirrhigaleus barbifer S. Tanaka (I), 1912
  • Squalus Linnaeus, 1758 - 27 faj
  • tüskéscápa (Squalus acanthias) ‐ típusfaj
  • Squalus acutipinnis Regan, 1908
  • Squalus acutirostris Chu, Meng & Li, 1984
  • Squalus albifrons Last, White & Stevens, 2007
  • Squalus altipinnis Last, White & Stevens, 2007
  • Squalus blainville (Risso, 1827)
  • Squalus brevirostris Tanaka, 1917
  • Squalus bucephalus Last, Séret & Pogonoski, 2007
  • Squalus chloroculus Last, White & Motomura, 2007
  • Squalus crassispinus Last, Edmunds & Yearsley, 2007
  • Squalus cubensis Howell Rivero, 1936
  • Squalus edmundsi White, Last & Stevens, 2007
  • Squalus formosus White & Iglésias, 2011
  • Squalus grahami White, Last & Stevens, 2007
  • Squalus griffini Phillipps, 1931
  • Squalus hemipinnis White, Last & Yearsley, 2007
  • Squalus japonicus Ishikawa, 1908
  • Squalus lalannei Baranes, 2003
  • Squalus megalops (Macleay, 1881)
  • Squalus melanurus Fourmanoir & Rivaton, 1979
  • Squalus mitsukurii Jordan & Snyder in Jordan & Fowler, 1903
  • Squalus montalbani Whitley, 1931
  • Squalus nasutus Last, Marshall & White, 2007
  • Squalus notocaudatus Last, White & Stevens, 2007
  • Squalus rancureli Fourmanoir & Rivaton, 1979
  • Squalus raoulensis Duffy & Last, 2007
  • Squalus suckleyi (Girard, 1855)