Szügy (település)

Ez a szócikk a Nógrád vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szügy (egyértelműsítő lap).

Szügy
Szügy címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Balassagyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Frenyó Gábor (független)[1]
Irányítószám	2699
Körzethívószám	35
Népesség
Teljes népesség	1413 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	69,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 02′ 10″, k. h. 19° 19′ 15″48.03605, 19.32086948.036050°N 19.320869°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 10″, k. h. 19° 19′ 15″48.03605, 19.32086948.036050°N 19.320869°E
Szügy Pozíció Nógrád vármegye térképén
Szügy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szügy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szügy (szlovákul: Sudice) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése

A vármegye északnyugati részén, Balassagyarmattól mintegy 5 kilométer távolságra elhelyezkedő, többségben magyar nemzetiségű község. Balassagyarmat a környék legfontosabb városa; más fontosabb, környező települések közül Érsekvadkert 18, Bercel 20, Szécsény 22, Romhány 24, Rétság 28, Salgótarján és Pásztó pedig egyaránt 50-50 kilométer távolságra fekszik innen.

Megközelítése

• Közúton Budapestről Vác érintésével Balassagyarmaton át érhető el a legegyszerűbben, mintegy 80 kilométernyi utazással; hasonló távolságnak tekinthető az az útvonal is, ha az M3-as autópályán indulunk el a bagi lehajtóig, majd az Aszód-Galgaguta-Magyarnándor útvonalat követve. A község Balassagyarmat felől a 2108-as úton érhető el, Őrhalom felé a 21 129-es út indul innen.
• Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. A helyi megállóhely Mohora és Balassagyarmat között található; közúti elérését a 21 129-es útból kiágazó 21 328-as számú mellékút teszi lehetővé..
• Helyközi autóbuszvonalakː 460, 1306, 1308, 3312, 3313, 3315, 3318, 3320, 3321, 3325, 3326, 3329^[3][4]

Története

Szügy Árpád-kori település. Nevét 1244-ben említette először oklevél Zyud néven.

1274-ben Scyud, 1278-ban Scud, 1280-ban Zud, 1286-ban Zyud, 1288-ban Scyudy, 1307-ben Zygh, 1332-ben Syugh néven írták.

A falu első ismert birtokosa a Szügyi család volt.

Egy 1252 évi oklevél említi a család tagjai közül Szügyi Miklós fiát Andrást, aki nógrádi hadnagy , várjobbágy volt.

A Szügyi családnak a környéken többfelé voltak birtokai: 1280-ban a családból András Feketeerdőt, 1281-ben Kovárszeget, 1286-ban a Koplánnyal szomszédos Szügyöt, 1295-ben Peszek falut is birtokolta. A családból András 1307-ben csereképpen megszerezte Abaúj vármegyében a jánoki uradalmat, s birtokolta Peszeket is.

A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben papja 6 garas pápai tizedet fizetett.

A török kivonulása után a megfogyatkozott magyar lakosság mellé Liptó és Zólyom vármegyei tótok költöztek le, s a 18. század végén felépült evangélikus templomuk is.

Az 1750-es évektől – a balassagyarmati földesurak viszálykodása miatt – Szügy lett Nógrád vármegye székhelye 1790-ig.^[5]

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Markó Antal (MSZP)^[6]
• 1994–1998: Markó Antal (MSZP)^[7]
• 1998–2002: Markó Antal (MSZP)^[8]
• 2002–2006: Markó Antal (MSZP)^[9]
• 2006–2010: Markó Antal (MSZP)^[10]
• 2010–2014: Markó Antal (független)^[11]
• 2014–2019: Markó Antal (független)^[12]
• 2019–2024: Frenyó Gábor (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

1910-ben 902 lakosából 899 magyar volt, melyből 285 római katolikus, 587 evangélikus, 24 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 8%-a szlovák, 7%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,2% németnek, 7,1% szlováknak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,9%, református 1,1%, evangélikus 27,1%, felekezeten kívüli 5% (17% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,1% cigánynak, 3,4% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak szlovénnek és szerbnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,6% volt római katolikus, 23,3% evangélikus, 0,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 3,7% felekezeten kívüli (30,6% nem válaszolt).^[15]

Kultúra

• Hagyományőrző Népdalkör

Nevezetességei

• Falumúzeum
• Evangélikus templom
• Barokk Simonyi-kastély
• Egykori vármegyeháza
• Beniczky-sírkápolna

Források

• Györffy György: Nógrádvármegye.

Jegyzetek

További információk

• A szügyi evangélikus egyház története Archiválva 2007. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szügy a www.utikonyvem.hu oldalon
• Szügy az Ipoly-menti Palócok honlapján