Simon Martin

Simon Martin
Született1969 (55 éves)[1]
Foglalkozásamajakutató
IskoláiRoyal College of Art
Sablon • Wikidata • Segítség
Yuknoom Took' K'awiil calakmuli uralkodó az 51. számú sztélén, i. sz. 731 a felirat szerint.[2]

Simon Martin (1969) brit majakutató, epigráfus, történész. A maja írás és a maja feliratok kutatásának vezető szakértője. Szűkebb szakterülete a maja civilizáció klasszikus korszakának történelme.

Élete és munkássága

Kezdetben grafikai tanulmányokat végzett. Az 1987-ben szerzett mesterfokozatot a londoni Royal College of Art művészeti főiskolán.[3] Az 1990-es évek derekáig televíziócsatornák számára tervezett vizuális elemeket..[4]

Gyermekkora óta foglalkoztatta a maja civilizáció. Az 1980-as évektől vett részt az e témával kapcsolatos konferenciákon, workshopokon. Levelezést folytatott majakutatókkal és látogatásokat tett a közép-amerikai maja romvárosokban.[4]

Hamarosan elismerésre találtak a maja feliratokkal kapcsolatos meglátásai és az 1990-es évek közepétől a University College London régészeti intézetének tiszteletbeli kutatójaként tevékenykedett.[5] 2014-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett.

Az 1996/97-os akadémiai évben elnyerte 1996/97 a washingtoni Dumbarton Oaks Research Library and Collection ösztöndíját,[6] ami lehetővé tette, hogy teljes munkaidőben foglalkozhasson a majakutatással.[4] 2000-ben társszerzője volt Nikolai Grube mellett a Chronicle of the Maya Kings and Queens: Deciphering the Dynasties of the Ancient Maya című kötetnek, amit öt nyelvre, köztük magyarra is (Maja uralkodók, Móra, 2010) lefordítottak. Mary Miller majakutatóval együtt hozta létre 2004-ben a The Courtly Art of the Ancient Maya című kiállítást a washingtoni Nemzeti Galériában, illetve San Franciso-i Szépművészeti Múzeumban, mely kiállítás anyagából később könyvet is kiadtak.

2003-tól a Pennsylvaniai Egyetem régészeti és antropológiai intézetének vezető munkatársa lett.[7]

2020-ban publikálta az Ancient Maya Politics: A Political Anthropology of the Classic Period 150-900 CE című kötetét (Cambridge University Press).[8] Ez a munka a következő évben három tekintélyes nemzetközi díjat nyert el.

1994 és 2016 között régészeti terepmunkát végzett a mexikói Calakmul ásatásain, a 2020-as években pedig a guatemalai Ucanalban kezdett kutatásokat.

Az 1990-es évek elején az élén járt azoknak az epigráfiai kutatásoknak, amelyek megváltoztatták a maja államokról addig uralkodó felfogást, miszerint a klasszikus korban a sok tucatnyi maja állam többé-kevésbé független volt.[9] Simon Martin másokkal együtt kimutatta, hogy ezeket az államokat bonyolult, és a szinte állandó küzdelem nyomán gyakran változó függési viszonyok láncolták egymáshoz, amelyek révén az egyes uralkodók között hierarchikus viszonyok alakultak ki. Végső soron néhány domináns királyság elitje gyakorolt kontrollt, messze nyúló hálózatokon keresztül, a többi államocska felett.

Jegyzetek

  1. Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ. (Hozzáférés: 2018. május 25.)
  2. Martin & Grube 2000 p.113.
  3. Inomata & Houston (2001, p.279); West (2004)
  4. a b c West (2004)
  5. Apenzeller (1994, p.733); Inomata & Houston (2001, p.279)
  6. Current and Former Fellows. Research. Dumbarton Oaks Research Library and Collection, 2024. június 9. [2008. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 6.)
  7. Research – American section. Research at Penn Museum. Penn Museum, 2024. június 9. [2008. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 4.)
  8. Martin, Simon. Ancient Maya Politics: A Political Anthropology of the Classic Period 150-900 CE. Cambridge University Press (2020). ISBN 978-1108483889 
  9. Appenzeller (1994, p.733)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Simon Martin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Martin–Grube: Simon Martin – Nikolai Grube: Maja uralkodók. Budapest: Móra. 2010. ISBN 978 963 11 8683 3  
  • Demarest, Arthur A.. The Petexbatun Regional Archaeological Project: A Multidisciplinary Study of the Maya Collapse, Vanderbilt Institute of Mesoamerican Archaeology series, vol. 1. Nashville, TN: Vanderbilt University Press (2006). ISBN 978-0-8265-1520-9. OCLC 63178772 
  • Fahsen, Federico: Rescuing the Origins of Dos Pilas Dynasty: A Salvage of Hieroglyphic Stairway #2, Structure L5-49. The Foundation Granting Department: Reports Submitted to FAMSI. Foundation for the Advancement of Mesoamerican Studies, Inc., 2002. (Hozzáférés: 2008. november 5.)
  • Inomata, Takeshi. Royal Courts of the Ancient Maya, vol. 1: Theories, Themes, and Comparisons. Boulder, CO: Westview Press (2001). ISBN 0-8133-3640-6. OCLC 44914323 
  • Martin, Simon (2005). „Of Snakes and Bats: Shifting Identities at Calakmul” (PDF online reproduction by PARI Online Publications; repaginated from the print version). The PARI Journal, San Francisco, CA 6 (2), 5–13. o, Kiadó: Pre-Columbian Art Research Institute. ISSN 1531-5398.  
  • Martin, Simon. Maya Superstates: How A Few Powerful Kingdoms Vied for Control of the Maya Lowlands during the Classic Period (A.D. 300–900). New York: Archaeological Institute of America, 41–46. o. (1995). OCLC 91776603 
  • Martin, Simon. Chronicle of the Maya Kings and Queens: Deciphering the Dynasties of the Ancient Maya. London and New York: Thames & Hudson (2000). ISBN 0-500-05103-8. OCLC 47358325 
  • Miller, Mary. Courtly Art of the Ancient Maya. London: Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05129-1. OCLC 54799516 
  • Salisbury, David (2002. szeptember 19.). „Newly revealed hieroglyphs tell story of superpower conflict in the Maya world” (PDF online publication). Exploration: The Online Research Journal of Vanderbilt University, Nashville, TN, Kiadó: Vanderbilt University Office of Science and Research Communications. [2014. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 17.)  
  • Schuster, Angela M.H.. The Search for Site Q [archivált változat] (online edition), New York: Archaeological Institute of America, 42–45. o. (1997). OCLC 200568756. Hozzáférés ideje: 2024. április 17. [archiválás ideje: 2012. december 26.] 
  • West, Judy (2004. november 1.). „Cracking the code of an ancient culture”. Penn Current, Philadelphia, 3. o, Kiadó: University of Pennsylvania. (Hozzáférés: 2008. november 4.)  
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJp66RVVCRMBcF68mH63Qq
  • VIAF: 5247725
  • LCCN: no2010122114
  • ISNI: 0000 0001 0865 5480
  • GND: 1015678807
  • SUDOC: 069753938
  • NKCS: mub2014830030
  • BNF: cb146193824
  • KKT: 00887729
  • BIBSYS: 97035265