Repozitórium

A repozitórium egyetemeken és kutatási intézményekben működő dokumentumszerver, amely tudományos anyagok archiválására és világszerte díjmentes hozzáférhetővé tételére szolgál.^[1] Feltárja a feltöltött dokumentumokat, összekapcsolja a meglévő adatbázisokkal, és lehetőséget ad arra, hogy a különféle repozitóriumindexelő rendszerek a feltöltött anyagokat hatékonyan bekapcsolják a világ tudományos vérkeringésébe.^[1]

Típusai

A kínált többletszolgáltatás és az aktuális fejlettségi szint alapján több típus alakult ki, azonban a legalapvetőbbek az intézményi- és a diszciplináris repozitórium.

Intézményi repozitóriumnak azokat a dokumentumszervereket nevezzük, amelyeket többnyire egyetemi könyvtárak vagy kutatási szervezetek üzemeltetnek, és tagjaik számára lehetővé teszik a digitális publikálást és az önarchiválást.^[2] Az intézményi repozitóriumok kutatási dokumentumok (lektorált cikkek, e-printek, hallgatói dolgozatok, beszámolók, konferenciaanyagok stb.) kiadóiként működhetnek, de lehetnek az akadémiai intézményekben létrejött, nem publikálásra szánt tartalmak (pl. oktatási anyagok) tárhelyei is.^[3]
A diszciplináris (vagy tematikus) repozitóriumok az intézményi kereteken túllépve tematikailag gyűjtik össze és bocsátják a publikációkat és az archiválás lehetőségét a kutatók rendelkezésére.^[2] (pl.: RePEc a közgazdaságtan, a CogPrints^[4] a pszichológia, a PubMed Central az orvostudomány, az arXiv a fizika tematikus repozitóriuma).

A repozitóriumok elterjedése

A repozitóriumok egyre nagyobb számban való létrehozásának egyik mozgatórugója az Open Access (Nyílt Hozzáférés) elvének terjedése. Az OA (Open Access) publikálás „zöld” módja a tudományos publikáció (nem OA folyóiratban) való megjelenése után a tanulmány elhelyezése repozitóriumban, vagy szerző saját honlapján. Előbb azonban érdemes tisztázni a jogi hátteret - hogy a kiadók milyen feltételekkel engedélyezik a folyóirataikban megjelentetett tanulmányok repozitóriumi elhelyezését. Ehhez ad segítséget a SHERPA RoMEO (Rights MEtadata for Open archiving) projektje, mely adatbázisban gyűjti össze az erről szóló kiadói politikát.

Létrehozásának céljai

kutatási eredmények nyilvánosságának növelése
oktatók vagy kutatók személyes teljesítményének mérése
PhD dolgozatok közzététele a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról értelmében
az intézmény tudományos publikációinak nyilvántartása és archiválása
az intézmény együttes teljesítményének reprezentációja
a könyvtár szolgáltatásainak bővítése
oktatástámogatás
egyéb reprezentatív szempontok

Repozitóriumkezelő szoftverek

A szoftverek többsége támogatja az Open Archives Initiative által kifejlesztett OAI-PMH (Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting) protokollt, melynek segítségével a repozitóriumokban tárolt metaadatok leszüretelhetők. Számtalan ingyenes, nyílt forráskódú repozitóriumkezelő szoftver létezik. Hazánkban a legnépszerűbbek az EPrints és a DSpace.

Repozitóriumok áttekintő listája

The Directory of Open Access Repositories (OpenDOAR)
Registry of Open Access Repositories (ROAR)
Német repozitóriumok listája
Ranking Web of World Repositories Archiválva 2013. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben

Repozitóriumok hálózatba kapcsolása

A közös szabványoknak köszönhetően, aki ma tudományos munkát keres, annak már nem kell különböző repozitóriumokban egyesével keresnie, hanem kérését valamelyik OAI-szolgáltató keresőfelületén kell megadnia, így a keresés egyidejűleg történik több egymástól különböző dokumentumszerveren.^[2]

DRIVER-project

Az európai egyetemek és kutatási intézmények hálózatba kapcsolásához szükséges infrastruktúrát a Digital Repository Infrastructure Vision for European Research (DRIVER) project biztosítja, amelyet az Európai Bizottság támogat már 2006 júniusa óta. A projectben jelenleg tizenhét ország vesz részt ( Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Görögország, Nagy-Britannia, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália és Szlovénia mint együttműködő partnerek). DRIVER támogatja a repozitóriumok fokozatos bekötését a hálózatba és az erre alapuló szolgáltatások fejlesztését. Ehhez épült ki a DRIVER-I projekt, amely az első támogatási fázisban 5 országból származó több mint 50 repozitórium európai infrastruktúráját építette ki.^[2]

DRIVER II-project

A DRIVER II projectben olyan célokat tűztek maguk elé a projectben résztvevők mint a nyílt hozzáférésű repozitóriumok kiépítésének és hálózatba foglalásának fejlesztése, a digitális repozitóriumok együttműködéséhez szükséges irányelvek rendelkezésre bocsátása, az összes érdekcsoport bevonásával működő konföderáció kiépítése és stratégiai bővítése, az összes dokumentum- és adattípus bevonása, beleértve a komplex összehálózott tartalmakat és publikációkat („enhanced publications”, OAI-ORE), a DRIVER szolgáltatások funkcionalitásának megszilárdítása és kiépítése, valamint kitekintés technikai fejlesztésekre és más infrastruktúrákkal (GRID, hosszú távú archiválás stb.) történő hálózat kiépítése.^[2]

Közös keresőfelületek

OAIster
Scientific Commons
SPIRES HEP Literature Database
BASE
DART-Europe Archiválva 2015. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben PhD dolgozatok európai közös keresője
MTA KIK - SZTAKI Repozitóriumi Közös Kereső Hazai minősített repozitóriumi gyűjtemények közös keresője

Jegyzetek

↑ ^a ^b Archivált másolat. [2014. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e http://www.open-access.hu/?q=repozitoriumok
↑ http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4765&issue_id=485^{[halott link]}
↑ http://cogprints.org/

Források

Karácsony Gyöngyi: A Debreceni Egyetem elektronikus archívuma: a nyílt hozzáférés lehetőségei, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2007. (54. évf.) 8. szám^{[halott link]}
Minerva Fogalomtár
Open Access - Nyílt Hozzáférés információs portál
Mohammad Hanief: Számítástechnikai/informatikai tárgyú repozitóriumok értékelése, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2010. (57. évf.) 6. szám (Drótos László könyvismertetése)^{[halott link]}