Rauch Levin

Rauch Levin
Horvátország bánja
Hivatali idő
1868. december 8. – 1871. január 26.
ElődSokčević József
UtódBedekovich Kálmán
Született1819. október 6.[1][2][3]
Lužnica
Elhunyt1890. augusztus 25. (70 évesen)[4]
Lužnica
PártHorvát–Magyar Párt
GyermekeiMaria Alexia Freiin Rauch de Nyék
Foglalkozáspolitikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Rauch Levin témájú médiaállományokat.

Báró nyéki Rauch Levin (Lužnica, Zágráb vármegye, 1819. október 6. – Lužnica, Zágráb vármegye, 1890. augusztus 25.) egy osztrák-magyar politikus, Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja, valódi belső titkos tanácsos, a főrendiház örökös tagja, a Szent István rend középkeresztese.[5]

Báró nyéki Rauch Levin (1819–1890), Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja

Családja és származása

A magyar főnemesi báró nyéki Rauch család sarja. Atyja báró nyéki Rauch Dániel (1778–1831), császári királyi kamarás, anyja nagyjókai Farkas Erzsébet (1787–1858) volt.[6] Apai nagyszülei báró nyéki Rauch Pál (c.1739–1815), ezredes, aki 1763. április 6-án bárói rangot szerzett Mária Terézia magyar királynőtől,[7] és mezőszegedi Szegedy Anna asszony voltak; Rauch Pál báró és Szegedy Mária 1764. január 27-én Pozsonyban kötöttek házasságot (Rauch Pál báróné Szegedy Mária édestestvére, mezőszegedi Szegedy Ignác (1736–1796) Zala vármegye alispánja, földbirtokos, királyi tanácsos, volt). Anyai nagyszülei nagyjókai Farkas János és Fogler Erzsébet voltak. A nyéki Rauch család tekintélyének és vagyonának az alapítója, nyéki Rauch Levin ősapja, nyéki Rauch Dániel (fl. 1613–1663), nedelici főharmincados, a szlavóniai harmincadok főnöke volt; Rauch Dániel felesége, és egyben Levin ősanyja, Fürnberg Anna Jusztina (fl. 1657) volt.[8] A nemességet és családi címert pedig ősapjuk, Rauch Levin, nagyszebeni polgár, 1557. május 28-án I. Ferdinánd magyar királytól szerezte meg.[9][10]

Élete

Zágrábban és Győrben tanult, majd 1838-ban a jogi tanulmányokra tért, és ezek befejeztével visszavonult gazdálkodni a családi földbirtokára. 1860-ban a horvát gazdasági egyesület elnökévé választotta, de az abszolút kormány nem erősítette meg a választást.[11] Magányából csak is az 1861-iki események szólították ki, azonban ekkor még feltűnőbb szerepet nem játszott.[12] Rauch Levin tagja volt a horvát unionista pártnak, amely támogatta a horvát és magyar egyesítését. Az 1848-as szabadságharc után, Horvátország a Habsburgok hatalma alatti egy olyan terület lett, amely önálló volt Magyarországtól. Amikor az 1867-es kiegyezés, és az osztrák-magyar monarchia jött létre, 1867. június 27-én báró Rauch Levint Horvát-Szlavon-Dalmátország báni helytartójává nevezték ki. A kiegyezéssel, a horvát önállóság a Magyar Királyságon belül azonban megszűnt. Ekkor, nagy részben báró Rauch Levinnek köszönhetően, a magyar és horvát felek hosszú tárgyalások után megállapodásra jutottak, amellyel Horvátország szerzett önállóságának egy korábbi nagy részét, azonban maradtak korlátozások is. Rauch Levin bárót, hivatalosan 1868. december 8-án lett a bán, és egészen 1871. január 26-áig viselte ezt a méltóságot.

Lužnicán, 1890. augusztus 25-én hunyt el.

Házassága és gyermekei

1850. március 14.-én feleségül vette gróf szomszédvári és medvedgrádi Sermage Antónia (1826–1913) kisasszonyt, császári és királyi palotahölgyet. Házasságukból született:

  • báró Rauch Mária Anna Alice (1850-1924). Férje, báró Steeb Keresztély (1848-1921), cs. és kir. tanácsos, altábornagy.
  • báró Rauch Viktor (Géza) (1852- † ?). Neje, benyói és urbanói Benyovszky Erzsébet (1871-1931).
  • báró Rauch Mária (1854- † ?). Férje, buzini Jellachich Gyula (1834–1908), cs. és kir. kamarás.[13]
  • báró Rauch Johanna Alexandra (1858-1926). Férje, báró Aichelburg-Labia Ferenc (1856-1927), cs. és kir. kamarás, linzi udvari tanácsos.
  • báró Rauch Pál Kálmán (1865-1933), a horvát országgyűlés tagja, a magyar főrendiház öröskös tagja, Horvátország, Dalmácia és Szlavónia bánja. Neje, Baechlé Rozina (1869- †?).

Jegyzetek

  1. ↑ Levin Rauch, https://www.biolex.ios-regensburg.de/BioLexViewview.php?ID=1592
  2. ↑ Rauch, Levin Freiherr von (BLKÖ)
  3. ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  4. ↑ The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Rauch Levin
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Rauch Dánielné nagyjókai Farkas Erzsébet
  7. ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet. Rauch (nyéki), báró.
  8. ↑ Dominkovits Péter: Az állami pénzügyigazgatás és főúri szolgálat kettőssége. A kamarai hivatalviselő, főúri familiáris Rauch Dániel
  9. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 47. kötet - 5 - 10. oldal
  10. ↑ HU MNL OL A 130 - Illésy - 1r - 0304
  11. ↑ Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)Levéltári Közlemények, 48–49. (1978). Bölöny József: Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók, 1867–1918 / 123–164. o.
  12. ↑ 1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.A magyar főrendiház tagjai
  13. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Jellachich Gyula


előző főispán
Sokčević József, báró
Horvát bán

1868. december 8. - 1871. január 26.

következő főispán
Bedekovich Kálmán