Radimó
| Radimó (Radimov) | |||
 | |||
| A római katolikus templom. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Szakolcai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1392 | ||
| Polgármester | Ján Provazník | ||
| Irányítószám | 908 47 | ||
| Körzethívószám | 034 | ||
| Forgalmi rendszám | SI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 535 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 256 m | ||
| Terület | 12,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 45′, k. h. 17° 12′48.75, 17.248.750000°N 17.200000°EKoordináták: é. sz. 48° 45′, k. h. 17° 12′48.75, 17.248.750000°N 17.200000°E | |||
| Radimó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Radimó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Radimó (szlovákul Radimov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Szakolcai járásában.
Fekvése
Szakolcától 10 km-re délnyugatra található.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a történelem előtti időkben a hallstatti kultúra embere élt. A római korban barbár település volt a területén.
A magyar állam megalakulása után a község területe a holicsi királyi uradalom része volt. A település első írásos említése 1392-ből származik, amikor Luxemburgi Zsigmond az uradalmat a lengyel származású Stíbor vajdának adja. 1437-ben a Slik, 1444-ben a Pongrácz család birtoka. 1506-ban a Czobor család szerezte meg, akik 1736-ig birtokolták, ezután a holicsi uradalmat Mária Terézia férje, Lotaringiai Ferenc herceg vásárolta meg. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, kender termesztéssel foglalkoztak. A falunak két vizimalma volt. 1715-ben 21 jobbágy és 12 zsellér háztartása adózott. 1752-ben 62 család lakta, 1787-ben 104 házában 569 lakos élt.
Vályi András szerint „RADIMO. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Unyimhoz közel, mellynek filiája, határja jeles, első osztálybéli.”[2]
A napóleoni háborúkat követően a lakosság száma visszaesett. 1828-ban 69 háza és 483 lakosa volt. 1831-ben kolerajárvány pusztított. A járvány a porosz-osztrák háború idején, 1866-ban újra támadt. Ebben az időben nagy tűzvész is sújtotta a községet, 1898-ban újabb nagy tűzvész tört ki.
Fényes Elek szerint „Radimo, tót falu, Nyitra vmegyében, Egbellhez északra egy órányira: 429 kath., 18 zsidó lak., juhtartással, s kender-termesztéssel. F. u. ő cs. k. felsége. Ut. p. Holics.”[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 774, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 579 lakosából 563 szlovák volt.
2011-ben 580 lakosából 553 szlovák.
Nevezetességei
A falu régi gótikus temploma nem maradt fenn. Szent Zsuzsanna vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1729 és 1734 között épült. Orgonáját 1890-ben építették. Régi nagyharangját 1916-ban háborús célokra vették igénybe.
Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Radimó Szlovákia térképén
- E-obce.sk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
