Otto Ites
| Otto Ites | |
| Született | 1918. február 5. Norden |
| Meghalt | 1982. február 2. (63 évesen) Norden |
| Állampolgársága | német |
| Nemzetisége | német |
| Fegyvernem | haditengerészet |
| Szolgálati ideje | 31 év |
| Rendfokozata | ellentengernagy |
| Egysége | 3. tengeralattjáró flottilla 7. tengeralattjáró flottilla Bundesmarine |
| Csatái | második világháború |
| Kitüntetései | Első és Másodosztályú Vaskereszt Lovagkereszt Tengeralattjáró-háború jelvény |
| Iskolái |
|
| Civilben | Fogorvos |
Otto Ites (Norden, 1918. február 5. – Norden, 1982. február 2.) német tengeralattjáró-kapitány volt a második világháborúban. Tizenöt hajót (76 882 brt) süllyesztett el.[1]
Pályafutása
Otto Ites 1936. április 3-án, tiszjelöltként csatlakozott a német haditengerészethez. Először a Kondor és az Albatros torpedónaszádon szolgált, majd 1938 októberben áthelyezték a tengeralattjárós egységhez. Az U–51-en kezdett, majd másodtiszt lett az U–48-on. Reinhard Suhren távozása után első tiszt lett. 1941. márciusában áthelyezték kapitánynak az U–146-ra. A hajóval két őrjáratot tett a Balti-tengeren és az Északi-tengeren.[1]
1941 augusztusban átvette az U–94 parancsnoki posztját. Négy harci küldetése volt, főként az Atlanti-óceán északi részén. Tizennégy hajót süllyesztett el, egyet megrongált. Ötödik útján, 1942. augusztus 28-án a Karib-tengeren, egy repülőgép mélységi bombákat dobott tengeralattjárójára, majd az HMCS Oakvillie kanadai korvett legázolta a búvárhajót. Ites 25 társával túlélte a támadást, és hadifogságba került. 1946 májusában térhetett haza.[1]
Németországban először fogorvosként dolgozott, majd 1956-ban csatlakozott a szövetségi haditengerészethez. Két éven át a Z–2 romboló parancsnoka volt, majd különböző vezérkari pozíciókat töltött be. Ellentengernagyként vonult nyugállományba 1977 szeptemberében.[1]
Összegzés
| Hajója | Parancsnoki szolgálata | Őrjáratok száma | Őrjáratok hossza (nap) | Eltalált hajók száma | Eltalált hajók vízkiszorítása (brt) |
|---|---|---|---|---|---|
Elsüllyesztett és megrongált hajók
| U–146 | 1941. június 28. | Pluto |  Finnország | 13 581 |
| U–94 | 1941. szeptember 15. | Newbury |  Egyesült Királyság | 4425 |
| U–94 | 1941. szeptember 15. | Pegasus |  Görögország | 5200 |
| U–94 | 1941. szeptember 15. | Empire Eland | Egyesült Királyság | 325 |
| U–94 | 1941. október 1. | San Florentino | Egyesült Királyság | 31 100 |
| U–94 | 1942. február 24. | Empire Hail | Egyesült Királyság | 7267 |
| U–94 | 1942. március 9. | Cayrú |  Brazília | 5642 |
| U–94 | 1942. március 11. | Hvoslef |  Norvégia | 5494 |
| U–94 | 1942. március 25. | Imperial Transport * | Egyesült Királyság | 4305 |
| U–94 | 1942. május 12. | Cocle |  Panama | 5406 |
| U–94 | 1942. május 13. | Batna | Egyesült Királyság | 5068 |
| U–94 | 1942. május 13. | Tolken |  Svédország | 4876 |
| U–94 | 1942. június 5. | Maria da Glória |  Portugália | 3999 |
| U–94 | 1942. június 10. | Empire Clough | Egyesült Királyság | 5053 |
| U–94 | 1942. június 10. | Ramsay | Egyesült Királyság | 5218 |
| U–94 | 1942. június 11. | Pontypridd | Egyesült Királyság | 3154 |
* A hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott
Jegyzetek
- ↑ a b c d WW
Források
- ↑ WW: Otto Ites. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 22.
A második világháború portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
