Osum

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Osum, illetve Osumi. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.

Osum
Az Osum-szurdok Çorovodától délre
Közigazgatás
Országok	Albánia
Földrajzi adatok
Hossz	161 km
Forrásszint	1050 m
Vízhozam	32,5 m³/s
Vízgyűjtő terület	2150 km²
Forrás	Vithkuq közelében
é. sz. 40° 28′ 28″, k. h. 20° 26′ 38″40.4744, 20.44440.474400°N 20.444000°E
Torkolat	Seman
é. sz. 40° 48′ 47″, k. h. 19° 51′ 31″40.8131, 19.858540.813100°N 19.858500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Osum témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Osum Albánia hatodik leghosszabb folyója. Délkelet-Albániában ered, s 161 kilométeren keresztül előbb kelet–nyugati, majd északnyugati irányba folyik, végül a Devoll folyóval egyesülve alkotja az Adriai-tengerbe ömlő Seman folyót. A partján fekvő jelentősebb települések, a forrásponttól mért távolság jelölésével: Çorovoda (92 km), Poliçan (115 km), Berat (138 km), Ura Vajgurore (152 km).

Az ókorban görögül Apszosz (Αψός), latinul Apsus, illetve Assamus néven volt ismert. Forrásvidéke a délkelet-albániai rögvidéken, az Albán-Epirusz északi oldalán található, amelynek törmeléklejtőjébe az Osum forráspatakjai mély árkokat vágtak. Felső szakaszán folyása kelet–nyugati irányú, ezzel a Közép-albán-hegység vagy Çermenika déli peremét jelöli ki. A skrapari régiót elérve medre – a vele párhuzamosan futó Vjosáéhoz és Devolléhoz hasonlóan – északnyugati irányba fordul, majd a Tomorr- és az Ostravica-hegység közötti mély völgyben folyik tovább. Ezen a vidéken található a mintegy 15 kilométer hosszú Osum-szurdok (albán kanion i Osumit), amely az ország egyik leglátványosabb természeti formációja, túrázók és vadvízi evezősök kedvelt kirándulóhelye. Berat városa előtt az Osum völgye kiszélesedik, folyása lelassul, majd mintegy 20 kilométeres meanderezést követően a Devollal egyesülve a Seman viszi tovább a vizét.

Források

• Somogyi Sándor: Albánia természeti földrajza. Földrajzi Közlemények, III. évf. 2. sz. (1955) 167–188. o.
• Horváth Gergely: Albánia természeti képe. In Albánok. Szerk. Kitanics Máté és Pap Norbert. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. 2010. 37., 39. o. = Balkán Füzetek, 9.  
• Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 344. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886