Orosh alközség

Ez a szócikk az albániai alközségről szól. Hasonló címmel lásd még: Orosh (egyértelműsítő lap).
A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Orosh, illetve Oroshi.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Orosh
Az oroshi apátsági templom
Az oroshi apátsági templom
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeLezha
KözségMirdita
Irányítószám4605
Népesség
Teljes népesség1899 fő (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 51′, k. h. 20° 04′41.85, 20.06666666666741.850000°N 20.066667°EKoordináták: é. sz. 41° 51′, k. h. 20° 04′41.85, 20.06666666666741.850000°N 20.066667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosh témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Orosh alközség közigazgatási egység Északkelet-Albániában, a Mirdita-fennsíkon, Lezha városától légvonalban 33, közúton 63 kilométerre kelet–északkeleti irányban. Lezha megyén belül Mirdita község egyik alközsége. Központja Reps(wd), további települései pedig Blinisht, Bulshar, Grykë-Orosh, Gur i Bardh, Gurth-Spaç, Kodër-Spaç, Kullaxhi, Lajthiza, Lgjin, Mashtërkor, Ndërshen, Nënshejt, Peshqesh, Planeta és Shëmria.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 1899 fő.[2]

A terület történelmi központját, Orosht (ma Grykë-Orosh) lakói mára javarészt elhagyták, de a 14. századtól fontos római katolikus vallási központ, apátsági székhely, a 18. századtól pedig a Mirdita-vidék politikai központja volt. A történelmi település neve származott át a mai Orosh alközségre.

Történelme

Bővebben: Grykë-Orosh

Orosh és templomának első említése 1319-ből ismert, mint az albániai bencések egyik legjelentősebb központja.[3] A település az újkortól már a római katolikus mirdita törzsbeliek központjaként volt ismert, a 18. század elejétől itt álltak örökletes politikai és katonai vezetőjük, a kapitány (kapedan) vagy herceg (prenk, preng) és nemzetségének lakóházai.[4] 1888/1889 fordulóján templomuk, a Hegyi Szent Sándor-apátság (Abacia a Shën Llezhdrit në Malin, latinul Sanctus Alexander in Monte) az egyházmegyéktől független, közvetlenül a Szentszék alá rendelt, püspöki rangú területi apátság(wd) (korabeli kifejezéssel nullius apátság) főtemploma lett.[5] Az első világháborút követően, 1921 júliusában a jugoszláv politikai támogatással kikiáltott Mirditai Köztársaság több ízben kiterjesztette fennhatóságát a területre, de az albán kormánycsapatok mindannyiszor kiverték a szakadárokat, augusztusban pedig megtorlásul hatvan oroshi házat felgyújtottak.[6] A második világháború során, egy mirdita felkelést követően, 1940 augusztusában az országot megszálló fasiszta olasz hatóságok Orosht ismét felégették.[7] A pártállami diktatúrában végleg elveszítette történeti jelentőségét a terület, a mirdita kapitány intézménye megszűnt, majd az oroshi apátság is elveszítette önállóságát.[8] A Mirdita-vidék gazdasági, kulturális és vallási központja mára Rrëshen lett.

Látnivalói

Az oroshi apátsági templom belső tere 1905-ben, Nopcsa Ferenc fotóján

Az egykori Orosh, a mai Grykë-Orosh egykori fényéről tanúskodó épületeknek már az alapjait sem lehet megtalálni. Az egyedüli látnivalóul az eredetileg a 16. században épült, majd 1994–1995-ben újra felépített Hegyi Szent Sándor-templom szolgál.[9] Az alközség további látnivalói közé tartozik a kommunizmus éveiben hírhedtté váló spaçi börtön, valamint a Grykë-Oroshtól 2 kilométerre északkeletre található, nehezen járható úton elérhető, a hegyektől közrezárt Nënshejt falucska, amely festői elhelyezkedése mellett 16. századi templomáról is nevezetes.[10]

Jegyzetek

  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Lezhë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. ↑ Radi & Radi 2018 .
  4. ↑ Erődi 1876 :210., 217–218.; Csaplár 2010 :108.; Elsie 2010 :75.; Gloyer 2012 :147., 150.
  5. ↑ Jacques 2009 :208–209.; Csaplár 2010 :67.; Elsie 2010 :75.; Gloyer 2012 :147., 150–151.
  6. ↑ Pearson 2004 :164., 169–170., 174.; Fischer 2012 :28–29.; Vickers 2014 :94., 98–99.; Zavalani 2015 :177.
  7. ↑ Pearson 2005 :17.
  8. ↑ Pearson 2006 :273.; Jacques 2009 :455.; Gloyer 2012 :151.
  9. ↑ Dienes 2005 :116.; Gloyer 2012 :150–151.; Radi & Radi 2018 .
  10. ↑ Gloyer 2012 :151.

Források

  • ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Erődi 1876: Erődi Béla: Albánia és az albánok. Földrajzi Közlemények, IV. évf. 6. sz. (1876) 201–218. o.
  • ↑ Fischer 2012: Bernd Jurgen Fischer: King Zog and the struggle for stability in Albania. Tirana: Albanian Institute for International Studies. 2012. ISBN 9789928412522  
  • ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. 89–92. o. ISBN 9781841623870  
  • ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • ↑ Pearson 2006: Owen Pearson: Albania as Dictatorship and Democracy: From isolation to the Kosovo War, 1946–1998. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2006. = Albania In the Twentieth Century, 3. ISBN 1845111052  
  • ↑ Radi & Radi 2018: Lazër Radi – Jozef Radi: Abacia e Shën Llezhdrit në Malin e Shenjtë të Oroshit. Radi and Radi (2018) (Hozzáférés: 2018. március 24.) arch
  • ↑ Vickers 2014: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. London;  New York: I.B. Tauris.  
  • ↑ Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671