Neurózis

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

A neurózis szorongással járó funkcionális mentális zavar.

Mivel a neurózist nem kísérik hallucinációk, illetve téveszmék, nem esik kívül a társadalmilag elfogadott viselkedési normákon. A pszichoneurózisban (neurotikus zavarban) szenvedő betegeket neurotikus személyiségnek nevezzük.

Maga a kifejezés a görög neuron – (ideg) és a toldalékszó – osis (betegség vagy abnormális állapot) együtteséből ered.

A neurózis tünetei

Boeree, C. George 2002-ben megjelent összefoglalója^[1] alapján a neurózis tünetei többek között:

Általános tünetek:

szorongás
rossz kedélyállapot, depresszió
harag
irritáltság
mentális zavarodottság
önértékelési zavarok

Viselkedési tünetek:

fóbiás cselekvések
éberség
impulzív és megrögzött cselekvések
letargia

Kognitív problémák:

kellemetlen vagy zavaró gondolatok
megszállottság, fantáziálás
negatív gondolkodás
cinizmus

Interperszonális problémák:

társfüggés
agresszivitás
skizoid izoláció
szocio-kulturális tekintetben illetlen viselkedés

A neurózisnak főbb formái: szorongásos neurózis, pirománia, kényszercselekvések, hisztéria és fóbiák sora.

A neurózist kiváltó okok

Mint betegség, a neurózis szorongás, tudattalan konfliktusok és egyéb mentális problémák fizikális és pszichés megjelenésének együttese, mely bizonyos esetekben fizikai tünetekkel is járhat (pl. hisztéria). A pszichoanalitikus megközelítés szerint a neurózis az ego személyiségrész védekezési mechanizmusának következménye.

A neurózis története

A betegséget elsőként egy skót orvos, William Cullen jegyezte fel 1769-ben mint "érzelmi és motivációs zavar"-t, melyet az idegrendszerre gyakorolt hatás okoz. Ez számára többféle idegrendszeri zavart és tünetet jelentett, melyekről úgy vélte, hogy nem magyarázhatóak pusztán fiziológiai tünetekkel.

Cullen könyvében négy kategóriába sorolta a betegségeket:

lazák
cachexiák (az idült betegségek miatti leépülést kísérő panaszokra^[2])
lokális betegségek
neurózis (idegenergia túltengése vagy hiánya)

Idővel a neurózis fogalma egyre szűkebbé vált. A kifejezés pontos, ma is használt definícióját mintegy száz évvel később végül Carl Jung és Sigmund Freud alkotta meg, melyet jelenleg is használ a kortárs pszichológiai és pszichiátriai szakirodalom.^[3]

Dr. Tringer László kimerítő cikkben^[4] foglalkozik a definícióval. Megfogalmazása szerint a neurózis az, ami:

nem az idegrendszer szervi elváltozására vezethető vissza,
nincs egyéb szervi eltérés sem
nem elmebetegségről van szó

A negatív kritériumok alapján történő diagnosztizálás miatt sok felesleges és költséges vizsgálatnak vetik alá a beteget, hogy a neurózisok esetén feltételezett szervi betegségeket kizárják.

A betegség gyakorisága a lakosság körében különböző felmérések szerint 15-30% az alkalmazott diagnosztikai kritériumok szigorúságától függően.

A neurózis új megfogalmazása

Dr. Tringer írása szerint a neurózisok közös ismérve a szenvedés, valamint az örömképesség elvesztése. A személy negatív szűrőn át éli meg a valóságot, embertársait, a jövőt és legfőképpen önmagát, így a neurózis negatív önképpel, vagy ennek narcisztikus kompenzációjával jár együtt. A neurotikus egyén inkább a valóság hiánymozzanataira nyitott, arra reagál, ami nincs jelen de jelen kellene lennie. Az állapot súlyosbodásával egyre inkább előtérbe kerül a negatív öndefiníció.

Jegyzetek

↑ Boeree, C. George (2002) "A Bio-Social Theory of Neurosis" http://webspace.ship.edu/cgboer/genpsyneurosis.html
↑ Archivált másolat. [2016. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
↑ Archivált másolat. [2011. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 17.)
↑ Tringer L.: A neurózis fogalmának rehabilitációja. Orvosi Hetilap 2012. 34. szám. 1327–1333.