Major Máté

Major Máté
Sugár Kata felvétele, 1937
Született	1904. augusztus 3. Baja
Elhunyt	1986. április 14. (81 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar[1]
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	építész, egyetemi tanár, akadémikus
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1927, építészet)
Kitüntetései	Kossuth-díj
Sírhelye	Farkasréti temető (20. körönd-15. fülke)
A Wikimédia Commons tartalmaz Major Máté témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Major Máté (Baja, 1904. augusztus 3. – Budapest, 1986. április 14.) Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Életpályája

Édesapja Mayer Károly (1905-től magyarosított Majorra) előbb a zombori törvényszéken aljegyző, majd később a hódsági és a bajai járásbíróság elnöke lett. Édesanyja Thum Júlia szintén zombori volt. Szülei 1890-ben kötöttek házasságot. Máténak hat testvére volt. Az elemi elvégzése után középiskolai tanulmányait a cisztercita rend bajai III. Béla Főgimnáziumában végezte.

Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után a budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen szerzett építész diplomát 1927-ben.^[2] Még ebben az évben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja lett.^[3] 1931-ben felvették a Budapesti Mérnöki Kamara tagjai közé.^[4] 1927–36 között magántervezői irodákban és magántervezőként dolgozott. Ebben az időben tervezte a Budapest I. Attila utca 127. sz. alatti bérházat, Detre Pállal együtt. (1933–34), és a Budapest I. Sasfiók utca 8. sz. alatti villát (1934). 1936 és 1944 között az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) műszaki osztályának mérnöke, majd főmérnöke volt. Tervezői munkásságát – ebben az időben – még két épület jelzi, melyeket Benjamin Károllyal közösen tervezett. Ezek a Budapest I. Vám utca 2. (ma: Bem rkp. 24.) alatti ötemeletes sarok bérház (1944), valamint a Budapest IX. Zsil utca 3–5. alatti irodaház (1941-42), amely eredetileg lakóháznak épült.

1933 és 1938 között a modern magyar építészet képviselőjeként tagja volt a CIAM magyar szekciójának. 1933-tól tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának is. 1933–37 között a Szocialista Képzőművészek Csoportjának titkára volt. 1942–44 között a Tér és Forma szerkesztőbizottságában is dolgozott. Alapító tagja volt az 1949-ben megszüntetett Új Építészet Köre csoportnak. A második világháború után építészként szinte nem is alkotott, kivételt jelent a Tatabányán, 1948-ban épült soklakásos lakótelep. Társadalmi, oktatói és szakírói munkássága azonban jelentős. 1948-tól tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1949–71-ig az Építéstörténeti Tanszék vezetője, 1974-ig az Építéstörténeti és Elméleti Intézet igazgatója volt. 1951–86 között a Magyar Építőművészek Szövetsége elnökségi tagja. 1949-től az MTA levelező tagja, 1949-től 1964-ig az MTA Műszaki Tudományok Osztálya osztályvezetőségének tagja. 1950–51-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának dékánja. 1955–58 között az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának elnöke, 1960-tól az MTA rendes tagja, 1972-től 1975-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézetének igazgatója volt.

Nevéhez fűződik az Akadémiai Kiadó Architectura sorozata, az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának és a Magyar Építőművészek Szövetségének közös kiadványa, melynek szerkesztője is volt. Önéletrajzát az Egy gyermekkor és a kisváros emléke (visszaemlékezések, Bp., 1973) és Férfikor Budapesten (visszaemlékezések, Bp., 1978) könyvekben írta meg. Az első könyvében pontosan mutatja be Baját a 20. század elejétől az 1920-as évek közepéig. Életrajzi leírásában egy mára már letűnt világot tárt olvasói elé. A második könyvében „beszámol egyetemi éveiről, kenyérkereseti gondjairól, házasságáról, lakhelyeiről. Az építőművészeti megfigyelések természetesen könyve fontos részét alkotják: szól a sashegyi házban eltöltött tíz esztendejéről és a felnőtté érés nehéz, felelősségteljes folyamatáról, melynek során szakmájában és a politikában is megtalálta azokat a fogódzókat, amelyek segítették becsületesen és igazan élni.”^[5] A 2. világháború utáni időszakról visszaemlékezése Tizenkét nehéz esztendő, 1945-1956; címmel már csak a halála után, 2001-ben jelenhetett meg.

Budapesten halt meg 1986. április 14-én, gazdag életművet hagyva maga után. Bonta János Major Máté búcsúztatása címen a Magyar Építőművészet, 1986/3. számában írt nekrológot. Zádor Anna, pedig a Magyar Építőművészet 1987/4–5. számában emlékezett meg róla.

Művei

Megépült épületek

• 1933–1934 Fenyő Györgyné bérháza, Budapest I. Attila út 127. (régen: Attila utca 89. sz.) Tervezőtárs: Detre Pál.^[6]
• 1934 Budapest XII. Sasfiók utca 8. lakóház.^[7]
• 1935 BNV a Gyáriparosok Országos Szövetségének statisztikai pavilonja ^[8]
• 1935 Schreiber Gáborné bérháza, Budapest I. Donáti utca 63.
• 1935 Budapest V. Kecskeméti utca 15. emeletráépítés
• 1941-42 Budapest IX. Zsil utca 3-5. irodaház. (eredetileg lakóház). Tervezőtárs: Benjamin László
• 1944 Budapest I. Vám utca 2., Bem rkp. 24. lakóház. Tervezőtárs: Benjamin László
• 1947-48 Tatabánya. Magyar Állami Szénbányák lakótelep négy lakóépülete. Tervezőtárs: Fleischl Róbert és Fleischl Etelka^[9]

Tervpályázatok

• 1931 Debreceni városháza
• 1932 fővárosi városszéli telepítés (megvétel)
• 1934 Diósgyőri vasgyári munkások Szabó Ervin munkásháza
• 1935 Szilágyi Erzsébet Gimnázium
• 1935 BNV elrendezési pályázat, "Fogaskerék" jeligéjű pályaterve Fekete Bélával (2. kategóriában díjazott terv)
• 1936 BNV elrendezési pályázat
• 1936 OTI Fiumei úti kórház
• 1936 Palatinus strandfürdő (megvétel)^[10]
• 1937 Óbudai Árpád Gimnázium (2. kategóriában díjazott terv)
• 1939 Balatonfüredi gyógyfürdői étterem (2. díj)
• 1940 Központi Városháza
• 1941 Külső Jászberényi úti elemi iskola
• 1943 Gyöngyösi utcai fiú polgári iskola (megvétel)
• 1943 OTI 14. kerületi rendelő
• 1943 Kerekhegyi üdülőszálló (megvétel)
• 1947 Tatabánya, Magyar Állami Szénbányák bányászlakás tervpályázat

Könyvei, publikációi^[11]

• Az új építészet elméleti kérdései. Szocialista realizmus az építészetben; Új Építészet Köre, Bp., 1948
• Bevezetés az építészetbe. Az Áll. Műszaki Főiskola 1. éves építészmérnök hallgatói részére. Major Máté az 1948/49 tanévben tartott előadásainak jegyzete alapján; összeáll. Merényi Ferenc; Műszaki Főiskola, Bp., 1950
• Szovjetunió építészete. Cikkgyűjtemény; összeáll. Major Máté, Malecz Erika; Építőipari, Bp., 1951
• Vita építészetünk helyzetéről (Perényi Imre. Magyar képzőművészek és Iparművészek Szövetsége. 1951)
• Kardos György–Major Máté: Ókori építéstörténet. A Budapesti Műszaki Egyetem 1. éves A/B tagozatos építészmérnök hallgatók részére; Tankönyvkiadó, Bp., 1951
• A Budapesti Műszaki Egyetem oktatóinak tudományos és műszaki alkotásai; szerk. Major Máté; Közoktatási, Bp., 1952
• Építészet és társadalom; Mérnöki Továbbképző Intézet, Bp., 1952 (Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából)
• Építészet és társadalom. Különös tekintettel a XX. sz. burzsoá építészetére; Építőipari, Bp., 1953 (Mérnöki továbbképző kiadványok Építőművészet kérdései)
• Az épülő kommunizmus képzőművészete. (Magyar–Szovjet Baráti Társaság és Képzőművészeti Alap. 1953)
• Az imperializmus építészete; Mérnöki Továbbképző Intézet, Bp., 1953 (Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából)
• Építészet és társadalom. (Útmutató a TIT előadói számára. TIT. 1954)
• ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. és II. (Műszaki Könyvkiadó. 1955 és 1958) (németül is)
• Az építészet alakulásának törvényszerűségei. (Magyar Építőművészet 1955/IV. évf. 11–12. szám. 326–328. oldal)
• Az orosz építészet története; Felsőoktatási Jegyzetellátó, Bp., 1956 (Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából)
• Tíz esztendő magyar építészete. (az Építőipari Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve. 1955/56 tanév. Budapest. 1957)
• Kardos György–Major Máté: A rabszolgatársadalmak építészete. Az ókori kelet építészete. 1. köt.; Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, bp., 1958
• Bevezetés az építészettörténethez. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem. Építészettörténeti Tanszék. Kézirat. Tankönyvkiadó Vállalat 1964)
• Pier Luigi Nervi; Akadémiai, Bp., 1966 (Architektura) (lengyelül is)
• Az építészet sajátszerűsége. (Akadémiai Kiadó. 1967)
• Az építészet új világa. (Magvető kiadó. 1969)
• Breuer Marcel; Akadémiai, Bp., 1970 (Architektúra)
• Amerigo Tot. (Corvina Kiadó 1971)
• Egy gyermekkor és egy kisváros emlékei. (Magvető Kiadó 1973)
• Goldfinger Ernő. (Akadémiai Kiadó 1973. Architectura sorozat)
• Férfikor Budapesten. (Szépirodalmi Könyvkiadó – Műhely sorozat. 1978)
• Új építészet, új társadalom. 1945-1978. Válogatás az elmúlt évtizedek építészeti vitáiból, dokumentumaiból; dokumentumvál., szerk. Major Máté és Osskó Judit; Corvina, Bp., 1981 (Művészet és elmélet)
• Vágó Péter. (Akadémiai Kiadó 1982. Architectura sorozat)
• Breuer Marcell. (Akadémiai Kiadó 1982. Architectura sorozat)
• Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár; szerk. Major Máté; Akadémiai, Bp., 1983
• Mindig megújuló építészet. (Építésügyi Tájékoztatási Központ. 1985)
• Utószó (tanulmány) Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet c. kötetéhez (Műszaki Kiadó 1961. ETO72.036)
• Tizenkét nehéz esztendő, 1945-1956; szöveggond., szerk. Fehérvári Zoltán, Prakfalvi Endre; Magyar Építészeti Múzeum, Bp., 2001

Képgaléria

• 
  Bp. I. Attila út 127. lakóház Attila utcai homlokzat (archív)
• 
  Bp. I. Attila út 127. lakóház udvari homlokzat (archív)
• 
  Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
• 
  Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
• 
  Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
• 
  Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
• 
  Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
• 
  Bp. XII. Sasfiók u. 8. lakóház 2008-ban
• 
  Bp. XII. Sasfiók u. 8. lakóház 2008-ban
• 
  Bp. XII. Sasfiók u. 8. lakóház 2008-ban
• 
  Bp. I. Vám u. 2. lakóépület. Bem rkp. felőli homlokzat
• 
  Bp. I. Vám u. 2. lakóépület. Bem rkp. felőli homlokzat

Díjai és kitüntetései

• 1949. Kossuth-díj II. fokozata
• 1960. Ybl Miklós-díj I. fokozata
• 1964 és 1970 Munka Érdemrend Aranyfokozat
• 1970. Felszabadulási Jubileumi Emlékérem
• 1975. Munka Vörös Zászló Érdemrend
• 1977. Herder-díj
• 1979. Akadémiai Aranyérem
• 1984. A Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Branczik Márta: Major Máté ARTPORTAL.hu Archiválva 2020. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• In memoriam Máté Major; összeáll. Zádor Mihály, in: Periodica polytechnica. Architecture, 30. vol. 1/4., 1986
• Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Budapest 1986. (83., 84., 112. oldal)
• Ferkai András: Buda építészete a két világháború között.^{[halott link]} Budapest 1995(14., 60., 478. oldal).
• Ferkai A. (Branczik Márta, Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. Budapest 2001. (280. old.)
• Major Máté: Tizenkét nehéz esztendő. (1945–1956). LAPIS ANGULARIS III. Szerkesztette: Fehérvári Zoltán és Prakfalvi Endre. Budapest 2001.
• A magyar irodalom története/Major Máté
• Szerk.: Egy tanszék 80 éve (A BM Urbanisztikai Tanszékének története 1929-2009) p. 49- utalások a Perényi - Major 1951-es híres/hírhedt építőművészeti vitára) - Bp. Terc K. 2009. - ISBN 978-963-9535-96-1

További információk

• Baja. Népújság^{[halott link]}
• Kortárs magyar írók - Major Máté
• Egy szent modern. Major Máté születésének centenáriumára (Népszabadság Online)
• Akadémiai aranyérem
• Építészettörténeti és Műemléki Tanszék története^{[halott link]}
• Révai József: Az új magyar építészet kérdései^{[halott link]}
• A második félévszázad építészete
• Magyar Építőművészet. 1986/3. sz., 1987/4–5. sz.
• Ferenc Merényi: 1867–1965, CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHARESE (Római Magyar Akadémia 1965).
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 190. o. ISBN 963-10-1780-X  
• Lőrincz Zsuzsa - Varga Mihály: Építészeti kalauz: Budapest építészete a századfordulótól napjainkig. 6BT. kiadása 1997).
• Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 570. o. ISBN 963-9257-07-9  

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar akadémikusok listája