Mórágy

Mórágy
Mórágyi látkép
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Bonyhádi
Jogállás	község
Polgármester	Glöckner Henrik (független)[1]
Irányítószám	7165
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	658 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	40,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 12′ 57″, k. h. 18° 38′ 35″46.2158, 18.6430846.215800°N 18.643080°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 57″, k. h. 18° 38′ 35″46.2158, 18.6430846.215800°N 18.643080°E
Mórágy Pozíció Tolna vármegye térképén
Mórágy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mórágy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mórágy (németül Maratz) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.

Fekvése

A Geresdi-dombságban, Bátaszéktől 6 km-re északnyugatra található.

Megközelítése

Legfontosabb közúti elérési útvonala az 5603-as út, azon érhető el a legközelebbi város, Bátaszék, illetve az M6-os autópálya és az 55-ös főút bátaszéki csomópontja, valamint Bonyhád és a 6-os főút felől is. Központját azonban az 5603-as út elkerüli, oda csak az 56 104-es számú mellékútra letérve lehet eljutni. Határszélét érinti még keleten a Várdombtól Alsónánán át idáig húzódó 5602-es út is.

Vonattal a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán két megállóhelyről (Mórágy és Mórágy–Alsónána) is elérhető volt, de 2009. december 19-től a vonat itt több mint egy évtizeden át nem állt meg. 2021. április 11-től viszont Mórágy megállóhelyen újra megállnak a vonatok.^[3]

Története

Az 1990. évi népszámlálás szerint 848 lelket számláló helység csaknem hatezer éves történelmi múltra tekint vissza. A Velencei-hegységen kívül Magyarországon egyedül itt bukkan felszínre a Kárpát-medence különböző mélységeiben húzódó Variszkuszi-hegységrendszer egy gránit tömbje.

A Tűzkő-dombról az időszámításunk előtt 5500-tól 3400-ig tartó Újkőkorszakból kerültek elő az ásatások során pattintott szerszámok és emberi csontvázak, melyek emberi település maradványaira utalnak. A „Mórágyi Vénusz” csontváza a mai napig megtekinthető a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban.

Mórágy neve először egy 1267-ből származó írásos dokumentumban merül fel mint „Silva regalis Moorag”, azaz Mórágy királyi erdő.

Az 1526-os mohácsi csata után Mórágy török fennhatóság alá kerül. Az 1720-as években érik el az első Rajna-vidék-Pfalzból és Hessenből jövő német bevándorlók a települést, akik valójában megteremtették a helyi mezőgazdaság alapjait.

A mezőgazdasági munka, a bányászat és kézművesség egészen az 1900-as évek elejéig biztosítottak megélhetést az itt letelepedetteknek, akik a megélhetési források kiapadásával Szlavóniába, Boszniába vagy Európa nyugati fejlődő iparvidékeire vándoroltak. A második kivándorlási hullám 1929-ben kezdődött, majd a kitelepítésekkel együtt egészen 1944-ig tartott. A második világháború és az ún. „málenkij robot” megtizedelte a lakosságot.

Gazdasági mutatók szerint Mórágy a többszörösen hátrányos helyzetű települések sorába tartozik.

A település iskolával, óvodával, állandó orvosi- és gyógyszerellátással, kihelyezett rendőri megbízottal rendelkezik.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Garay János (független)^[4]
• 1994–1998: Garay János (független)^[5]
• 1998–2002: Garay János (független)^[6]
• 2002–2006: Garay János (független)^[7]
• 2006–2010: Garay János (független)^[8]
• 2010–2014: Glöckner Henrik (független)^[9]
• 2014–2019: Glöckner Henrik (független)^[10]
• 2019–2024: Glöckner Henrik (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 9,6% németnek, 6,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37%, református 13,2%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 24,1% (24,1% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei

• Helytörténeti Gyűjtemény az egykori hengermalomban
• A település határában található Magyarország egyik legrégibb kőzete, a karbonkorban mintegy 360 millió évvel ezelőtt keletkezett Mórágyi-rög, amely a pre-variszkuszi őshegység felszíni maradványa.
• Mivel a gránitfelszínt az egyik legstabilabb hazai geológiai képződménynek tartották, így a falu határában alakították ki az egységes országos magassági alaphálózat 8 főalappontjából az egyiket, amelynek meghatározó szerepe volt a magyarországi magasságmeghatározásban és földmérésben.^[12][13]

Testvértelepülések

• Bajmok, Szerbia
• Fél, Szlovákia^[14]

Jegyzetek

További információk

• Mórágy község hivatalos honlapja