Liangcsu-kultúra

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Liangcsu (Lianghzhu)-kultúra
KorszakÚjkőkorszak
Abszolút kormeghatározás (általános)kb. 5300-4200 évvel ezelőtt
Földrajzi kiterjedésCsöcsiang (Zhejiang) tartomány, Kína
Vezérleletekrituális kerámiaedények, fa-, kő- és jádetárgyak (pi (bi)-korongok, cung (cong)-hasábok)
A Wikimédia Commons tartalmaz Liangcsu (Lianghzhu)-kultúra témájú médiaállományokat.
Átírási segédlet
Liangcsu ven-hua
Kínai átírás
Hagyományos kínai良渚文化
Egyszerűsített kínai良渚文化
Mandarin pinjinLiángzhǔ wénhuà

A Liangcsu (Liangzhu)-kultúra bizonyos szempontból a Macsiapang (Majiabang)-kultúra követője és a történelmi Shang (Shang)-kor közvetlen előzményének tekinthető.

Elhelyezkedése és kora

Az elsősorban Csiangszu (Jiangsu) tartomány déli és Csöcsiang (Zhejiang) tartomány északi részén (a Tajhu (Taihu)-tó környékén) elterjedt Liangcsu (Liangzhu)-kultúrát korábban a Lungsan (Longshan)-kultúrkörhöz tartozónak gondolták. Manapság a kutatók úgy vélik, hogy a hozzávetőlegesen 300 helyszínnel képviselt Liangcsu (Liangzhu)-kultúra időben megelőzi a Lungsan (Longshan)t és tőle független. A Liangcsu (Liangzhu)-kultúra bizonyos szempontból a Macsiapang (Majiabang)-kultúra követője és a történelmi Shang (Shang)-kor közvetlen előzménye volt.

Kultúrája

A Liangcsu (Liangzhu)-kultúrához tartozó közösségek kiválóan ismerték a rizstermesztés fortélyait, a selyemszövést és a fazekasságot. A Liangcsu (Liangzhu)-beli leletek között talált edények általában díszítetlen, néhányon geometrikus vagy madármotívumok találhatók. A legkorábbi selyemfeldolgozásra utaló leleteket a Liangcsu (Liangzhu)-kultúrához tartozó Csiensanjang (Qianshanyang)ban (錢山漾) és Caohsziesan (Caoxieshan)ban (草鞋山) találták meg.

A lakóhelyen kívül fekvő temetőkben (akárcsak a Lungsan (Longshan)-kultúra településein) már jól látszik, hogy a társadalmi rétegződés ekkorra már végbement. A kisebb sírokban alig találunk valamit, a nagyobbakban viszont kerámiaedények, fa-, kő- és jádetárgyak találhatók. A legnagyobb sírokból pedig teljes rituális edénykészletek, fából, rézből és krokodilbőrből készült hangszerek és festett faliképek kerültek elő. A Fansan (Fanshan)nál (矾山) feltárt 20-as sírban például egyetlen személlyel 547 különböző tárgy volt eltemetve. A Liangcsu (Liangzhu)-kultúrában általános volt az emberáldozat. A koporsókat fából készítették, és lakkréteggel is ellátták. Egyes területeken már a későbbi hagyományban is fontos szerepet játszó kettős koporsókat is találtak.

A gazdagabb sírleletek mindig megtalálható két tipikus jádetárgy, a cung (cong) és pi (bi), amelyek az elhunyt vagyonát és hatalmát jelezték. A cung (cong) (琮) egy négyzetes alakú, középen lyukkal rendelkező jádetárgy, melynek sarkaiban archoz hasonló vésetek találhatók. Az északkeleti, közép-északnyugati és kelet-kínai kultúrkörben is ismert pi (bi) (璧) egy középen lyukas jádekorong. A későbbi szövegek azt állítják, hogy a cung (cong) a földet, a pi (bi) az Eget jelöli. A Liangcsu (Liangzhu)-kultúrában oly fontos szerepet betöltő jádetárgyakon (elsősorban a cung (cong)okon) bizonyos értelemben már megjelenik a Sang (Shang)-korban oly gyakori tao-tie (taotie)-motívum is.

Többek között a Liangcsu (Liangzhu)-kultúra emlékei alapján néhány kutató (Csang Hszi-csiu (Zhang Xiqiu) (张锡秋), K. C. Chang) úgy gondolják, hogy Kínában az újkőkor és a bronzkor közé be kell iktatni egy jádekort.

  • Madár alakú fekete kerámia
    Madár alakú fekete kerámia
  • Jádéből csiszolt baltafej
    Jádéből csiszolt baltafej
  • Pi (Pi)-korong
    Pi (Pi)-korong
  • Cung (Cong)-hasáb
    Cung (Cong)-hasáb
  • Jédetárgyakból álló sírmelléklet
    Jédetárgyakból álló sírmelléklet
  • Kőnyílhegyek
    Kőnyílhegyek

Hivatkozások

Megjegyzések

Jegyzetek

Irodalom

  • Chang 1999: Kwang-chi Chang. "China of Eve the Historical Period." In The Cambridge History of Ancient China. From Origins of Civilization to 221 B.C. (Ed. Michael Loewe, Edward L. Shaughnessy) Cambridge University Press 1999. pp. 37–73. ISBN 0-521-47030-7
  • Keightley 1983: Keightley, David N. (ed.) The Origins of Chinese Civilization. University of California Press. Berkeley, Los Angeles, London.

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Commons:Category:Liangzhu culture
A Wikimédia Commons tartalmaz Liangcsu-kultúra témájú médiaállományokat.
Sablon:Újkőkori kultúrák Kínában
  • m
  • v
  • sz
Újkőkori kultúrák Kínában
A Sárga-folyó középső szakasza
  • (Nancsuangtou)
  • Cesan-kultúra
  • Pejhszin-kultúra
  • Pejlikang-kultúra
    • Csiahu
  • Tativan-kultúra
  • Jangsao-kultúra
    • Panpo-kultúra
  • Lungsan-kultúra
    • Csengceja
    • Taosi
A Sárga-folyó felső szakasza
  • Tativan-kultúra
  • Jangsao-kultúra
    • Hszisujpo
  • Macsiajao-kultúra
  • Csicsia-kultúra
    • Lacsia
Átírások
  • Houli-kultúra
  • Pejhszin-kultúra
  • Tavenkou-kultúra
A Jangce középső és felső szakasza
  • Pengtousan-kultúra
    • Pasitang
  • Csengpejhszi-kultúra
  • Tangcsiakang-kultúra
  • Tahszi-kultúra
  • Csücsialing-kultúra
  • Sicsiaho-kultúra
  • Paotun-kultúra
A Jangce alsó szakasza
A Huaj-folyó vidéke
  • Homutu-kultúra
  • Macsiapang-kultúra
  • Szungcö-kultúra
  • Lingcsiatan-kultúra
  • Liangcsu-kultúra
Északkelet Kína
  • Hszinglungva-kultúra
  • Csaopaokou-kultúra
  • Hungsan-kultúra
  • Hsziaohojen-kultúra
  • Laohusan-kultúra
  • Hszinlö-kultúra
Dél-Kína
  • Cengpijen-kultúra
  • Sihszia-kultúra
Tibet
  • Kazso-kultúra
  • Csükung-kultúra
Tajvan
  • Tapenkeng-kultúra
  • Peinan-kultúra
  • Kelet-Ázsia Kelet-Ázsia-portál
  • Kína Kína-portál