Lamm Vanda

Lamm Vanda
Született	1945. március 26. (79 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	jogász, jogtudós, egyetemi tanár
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1967)
Kitüntetései	Akadémiai Díj (1995)
MTMT MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Lamm Vanda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lamm Vanda (Budapest, 1945. március 26. –) magyar jogász, jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A nemzetközi jog és a nukleáris jog neves kutatója. 1991 és 2010 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója. 2020. augusztus 1-jétől a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. ^[1]

Tanulmányai

1963-ban érettségizett a Hámán Kató Leánygimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1968-ben szerzett állam- és jogtudományi doktorátust summa cum laude eredménnyel. Ezen kívül posztgraduális képzésen vett részt a strasbourgi Faculté Internationale pour l'Enseignement du Droit Comparé-n és a hágai Nemzetközi Jogi Akadémián.

Tudományos pályafutásaE

1968-ban került a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetébe, ahol először tudományos segédmunkatárs volt, majd munkatárs, főmunkatárs, végül tudományos tanácsadója lett. 1991 és 2011 között az intézet igazgatója.

1979-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusa, 1988-ban akadémiai doktori értekezését.

Kutatóintézeti állása mellett 1984 és 1989 között a Nehézipari Műszaki Egyetem nemzetközi jogi tanszékének docense volt, majd 1989-ben megkapta az egyetemi tanári és tanszékvezetői kinevezést. 1999-ben a Széchenyi István Egyetem nemzetközi köz- és magánjogi tanszékének vezetője lett. 1986-ban a New York-i Columbia Egyetemen vendégkutató; több külföldi egyetemen tanított, 2009-ben az Université Panthéon-Sorbonne Paris vendégprofesszora.

Az Acta Juridica Hungarica felelős szerkesztője és az Állam- és Jogtudomány című szakfolyóirat szerkesztője volt. 2000 és 2001 között a Nemzetközi Nukleáris Jogi Társaság elnöke volt, 2002-ben tiszteletbeli elnök lett.

Két könyve kiadói nívódíjban részesült.

2007-ben az MTA levelező tagjává, 2013-ban rendes taggá választották. 2011 és 2017 között az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnökhelyettese, 2017-től 2020-ig osztályelnök. Elnöke volt az MTA Ügyrendi Bizottságának, a Tudományetikai Bizottságnak, valamint a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságnak. 2020-ban az MTA alelnökévé választották; az Akadémia alapítása óta az első nő ebben a pozicíóban. Kutatási területe a nemzetközi jog, ezen belül a nemzetközi bíráskodás, emberi jogok, valamint nukleáris jog.

1981 és 1984 között a nőkkel szembeni diszkrimináció felszámolásával foglalkozó ENSZ-bizottság tagja volt. Ezenkívül megválasztották a hágai Állandó Választottbíróság, az EBESZ Békéltető és Választottbírósága tagjává, 2013 és 2019 között a Bureau tagja. Tagja az OECD–NEA Nukleáris Jogi Bizottságának, 1998 és 2022 között a Bureau tagja, illetve a bizottság egyik alelnöke. 2001 óta tagja az 1904-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Nemzetközi Jogi Intézetnek (Institut de droit international), 2009-2010-ben a társaság alelnöke. Több nemzetközi szervezet, így az ENSZ, az EU, a UNDP, az IAEA és az OECD-NEA részére végzett szakértői tevékenységet. Résztvett a nukleáris károkért való felelősségről szóló 1963. évi bécsi egyezményt módosító jegyzőkönyv és a további kompenzációs alapokról szóló nemzetközi egyezmény kidolgozásában, 1997-ben a szerződéseket elfogadó diplomáciai konferencián a magyar delegáció vezetője.

Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja.

Díjai, elismerései

• Akadémiai Ifjúsági Díj (1973)
• Akadémiai Díj (1995)
• Deák Ferenc Díj (2010)
• Professor emerita

Főbb publikációi

• General Reports to the 10th International Congress of Comparative Law, (szerk Péteri Zoltánnal, 1981)
• A nukleáris energia hasznosításának nemzetközi kérdései (1983)
• A hágai Nemzetközi Bíróság döntései (1984)
• The Utilization of Nuclear Energy and International Law (1984)
• Legal Development and Comparative Law (szerk. Péteri Zoltánnal, 1982 és 1986)
• Az államok közötti viták bírói rendezésének története (1990)
• A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945–1993 (1995)
• Jogi lexikon (főszerk., Peschka Vilmossal, 1999)
• Nuclear Law under the Sign of Safety and Confidence (szerk., 2002)
• A Nemzetközi Bíróság kötelező joghatósági rendszere (2005)
• Transformation in Hungarian Law 1989–2006 (szerk., 2007)
• Jogi lexikon (főszerk. második bővített és átdolgozott kiadás, 2009)
• Compulsory Jurisdiction in International Law (2014)
• A kötelező nemzetközi bíráskodás kilenc évtizede. Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián (2014)
• Emberi jogi enciklopédia (szerk., 2018)

Jegyzetek

Források

• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 657-658. old., ISSN 1787-288X
• Szakmai önéletrajz az MTA JTI honlapján
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, publikációs listával
• Nótári T. - Török G. (szerk.): Prudentia Iuris Gentium Potestate - Ünnepi tanulmányok Lamm Vanda tiszteletére. Budapest, 2010.