Lószúnyogok

Lószúnyogok
kósza lószúnyog (Tipula oleracea) nősténye
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) Rend: Kétszárnyúak (Diptera) Alrend: Szúnyogalkatúak (Nematocera) Alrendág: Tipulomorpha Család: Lószúnyogok (Tipulidae) Latreille, 1802
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Lószúnyogok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Lószúnyogok témájú kategóriát.

A lószúnyogok (Tipulidae) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a szúnyogalkatúak (Nematocera) alrendjébe tartozó család.

Előfordulásuk

Lószúnyog fajok mindenütt előfordulnak a világon, néhány sarkvidéki és sivatagi térség kivételével.

Megjelenésük

Testük karcsú; a nőstény hossza legfeljebb 26 milliméter, a hímé 16 milliméter. Fejük többé-kevésbé ormány alakúan előre nyúlik. Fonalas csápjuk többnyire 14–16 ízből áll, négyízű tapogatójuk végíze gyakran ostor alakúan megnyúlt. Mellékszemeik többnyire nincsenek. Szájszervük szívó.

Toruk domború hátán V alakú harántbarázda vágódik be. Karcsú lábuk hosszú és törékeny; a kifejlett állat ennek ellenére még erős szélben is jól meg tud kapaszkodni a növényeken.

Mint minden kétszárnyúnak, a kifejlett lószúnyognak is tulajdonképpen két pár szárnya van. Az első szárnyak érrajza igen fejlett, ágazatos, amit ősi bélyegnek tekintenek: arra utal hogy a lószúnyogok a jelenkori kétszárnyúak a legősibb alakjai közé tartoznak. Hátsó szárnyaik elcsökevényesedtek, és billérekké (egyensúlyozó szervekké) alakultak. A billér bonyolult repülőmechanizmus része: bunkó alakú, és az első szárnyak csapásai közben rezeg. A vastag vége ellensúlyként működik, kiegyenlítve az első szárnyak lengését: a lószúnyog így tudja irányítani a röptét.

Életmódjuk

A lószúnyogok magányos lények. A kifejlett állatok a sűrű növényzettel borított, nedves területeket kedvelik. A lárva gyökereket és növényszárakat rág, a kifejlett rovar növények nedveit szívja.

Szaporodásuk

A lószúnyogoknak évente két nemzedéke van. Az első tavasszal, a második késő nyáron van. A peték száma minden nősténynél akár 1300 is lehet. Röviddel a párzás után a hímek elpusztulnak. A kifejlődés a nyári nemzedéknél néhány hetet tart, míg a téli nemzedéknél akár 7 hónapot is tarthat. A lárva egyaránt megél vízben vagy nedves földben. Hátsó részén légzőnyílások és nyúlványok találhatók.

Rendszerezésük

A családba az alábbi alcsaládok és nemek tartoznak:

• Ctenophorinae – 5 nem
  • Ctenophora
  • Dictenidia
  • Phoroctenia
  • Pselliophora
  • Tanyptera

• Dolichopezinae – 1 nem
  • Dolichopeza

• Tipulinae – 32 nem
  • Acracantha
  • Angarotipula
  • Austrotipula
  • Brachypremna
  • Brithura
  • Clytocosmus
  • Elnoretta
  • Euvaldiviana
  • Goniotipula
  • Holorusia
  • Hovapeza
  • Hovatipula
  • Idiotipula
  • Indotipula
  • Ischnotoma
  • Keiseromyia
  • Leptotarsus
  • Macgregoromyia
  • Megistocera
  • Nephrotoma
    • foltos tarkatipoly (Nephrotoma macula)
  • Nigrotipula
  • Ozodicera
  • Platyphasia
  • Prionocera
  • Prionota
  • Ptilogyna
  • Scamboneura
  • Sphaerionotus
  • Tipula
    • kósza lószúnyog (közönséges lószúnyog, Tipula oleracea)
    • óriás lószúnyog (Tipula maxima)
    • réti lószúnyog (Tipula paludosa)
  • Tipulodina
  • Valdiviana
  • Zelandotipula

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Brehm: Az állatok világa^{[halott link]}