Kecskés István-telep

Kecskés István-telep
Közigazgatás
TelepülésSzeged
Alapítás ideje1920-as évek
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Kecskés István-telep (Szeged)
Kecskés István-telep
Kecskés István-telep
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 14′ 21″, k. h. 20° 06′ 21″46.239194444444, 20.10591666666746.239194°N 20.105917°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 21″, k. h. 20° 06′ 21″46.239194444444, 20.10591666666746.239194°N 20.105917°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskés István-telep témájú médiaállományokat.

A Kecskés István-telep Szeged egyik városrésze.

Az első, a kb. 160 házból álló öreg- vagy ótelep létrejötte: az első világháború után hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák részére osztottak házhelyeket a városi bérföldek e területére. Az 1920-as években Kecskés István javaslatára parcellázták fel az ármentesített területet. Először Rokkant-telep volt a neve.

A második, nagyobb számú beköltözés a második világháború után történt. A város szocialista vezetése Szeged égető lakáshiányát munkáslakás építési akciókkal oldotta meg, s ennek részeként az ekkor már Ságvári telepnek nevezett városrészre ikerházak építését szervezték meg a nagyüzemek dolgozói részére (1957/58 ill.1961-65).

Később Kecskés Istvánról nevezték el a városrészt. A szocializmus idején Ságvári-telep volt, majd a rendszerváltás után újra Kecskés-telep a neve.

A harmadik korszak a 20. század végén kezdődött, napjainkig tart.

A szegedi hadirokkantak 1924. május 10-én kérelemmel fordultak a város tanácsához, hogy önfeláldozó szervezési munkájában végzett teljesítményének elismeréseként róla nevezzék el a Közvágóhíd mögött létrejött telepet. A városi tanács az elnevezéshez hozzájárult. A kezdetben Rokkant, majd Kecskés István Rokkant telep elnevezésből így lett Kecskés István telep. A hivatalos névadási ünnepségre csak 4 évvel később, 1928-ban került sor.

A szocialista városvezetés hosszú időre megfosztotta Kecskés István nevétől a telepet, míg 1992-ben az utódok – Papp Zoltán önkormányzati képviselő javaslatára – tiszteletük jeleként visszaadták az általa létrehozott telepnek azt a nevet, amelyet mindig is megérdemelt.

Kecskésen keresztül halad át az E5-ös jelzésű nemzetközi főút, valamint a 4-es jelzésű villamos végállomása is itt található; déli szélén ágazik ki az előbbi főútból a Röszke belterületére vezető 4301-es út. A városrésznek van óvodája, iskolája, művelődési háza. Háziorvosi rendelők (felnőtt, gyermek) és postahivatal is működik a városrészben. Az E5-ös számú főút menti ingatlanokban több kereskedelmi, vendéglátó, ipari (gyártó) illetve szolgáltató egység is működik.

Források

  • Markos Gyöngyi: Városrész született: Szeged–Kecskés István-telep SZTE Egyetemi Kiadványok
  • 95 éves Kecskés: közadakozásból lett keresztjük – a mai napig a legfontosabb emlékműve a városrésznek Szeged.hu, 2023. augusztus 11.
  • Kilencvenöt éves lett a Kecskés-telep – Galéria Delmagyar.hu, 2023. augusztus 13.
  • [1]
Sablon:Szeged városrészei
  • m
  • v
  • sz
Szeged városrészei
Alsóváros · Baktó · Baktói kiskertek · Béketelep · Belváros · Délikert · Északi város · Felsőváros · Gedó · Gyálarét · Iparváros · Klebelsberg-telep · Kecskés István-telep · Kiskundorozsma · Makkosház · Móraváros · Odessza-lakótelep · Petőfitelep · Rókus · Szentmihály · Szőreg · Tarján · Tápé · Újszeged · Új Petőfitelep