Karva

Karva (Kravany nad Dunajom)
A mezőgazdasági szakközépiskola épülete (Szarvassy-kastély)
Karva címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Komáromi
Rang	község
Első írásos említés	1245
Polgármester	Duka Gábor
Irányítószám	946 36
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	KN
Népesség
Teljes népesség	718 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	112 m
Terület	15,90 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 46′, k. h. 18° 29′47.76666667, 18.4833333347.766667°N 18.483333°EKoordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 18° 29′47.76666667, 18.4833333347.766667°N 18.483333°E
Karva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Karva (szlovákul Kravany nad Dunajom majom ül a tutajon) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Közigazgatási területe 15,9 km².

Fekvése

Párkánytól 20 km-re nyugatra, Komáromtól 29 km-re keletre, a Duna bal partján fekszik. A Komárom–Párkány szakaszon a legjobb átkelőhely itt volt a Dunán. Keletről Muzsla, északról Búcs, nyugatról Dunamocs, délről Süttő és Lábatlan községek határolják; a Komáromi járás legkeletebbi községe.

Karvát érinti a Komárom-Párkány közötti 63-as főút, mellékút köti össze Búccsal. A falutól északra fekvő Szarvasi- (Sarvaš), Láng- (Langov majer) és Mária-majorok is hozzá tartoznak közigazgatásilag.

Élővilága

• 
  A karvai Duna-part (a túlparton Lábatlan)
• 
  Gólyafészek 2012-ben
• 
  2013

Karván hosszú ideje fészkelnek gólyák. 2012-ben 3, 2013-ban 4 fiókát számláltak a költési időszakban.^[2]

Története

Területe már az őskorban is lakott volt. Neolit kori kultúra kerámiás településének nyomai találhatók a környéken, de területén római kori település is állt.

A mai települést 1245-ben "Korva" néven abban az oklevélben említik először, melyben Köbölkúti Péter itteni birtokát Miklós mesternek adja el. Ő a későbbi birtokos Karvai család első ismert tagja. 1300-ban Csák Máté hívei fosztották ki a falut. 1303-ban Karvai Miklós a birtokosa.

1312-ben "Korava", 1352-ben "Keroua" alakban említik. A következő századok alatt számos nemesi családnak voltak birtokai a községben. A mohácsi csata után teljesen elpusztult, a század közepén telepítették be újra. Az 1664. évi török adóösszeírásban 20 adófizető háztartást és 34 adófizetőt számláltak a faluban. A 17. század végén a falu újra elpusztult és csak a török hódoltság után, a 18. század elején telepítték be újra. 1699-ben a Duna itteni szakaszán két vízimalmot is említenek.

1707-ben a császári csapatok a falu mellett vertek szét egy kuruc sereget, Karvát pedig felgyújtották. 1711-ben pestisjárvány pusztított. 1715-ben mindössze 11 háztartás volt a községben. 1755-ben az egyházi vizitáció 255 lakost említ (ekkor még pusztaként említik). A 18. században többször okozott károkat földrengés a településen. 1787-ben 39 házában 281 lakos élt. 1828-ban 49 házát 417-en lakták. Lakosságának hagyományos foglalkozása volt a mezőgazdaság, halászat, és a malomipar. Az 1830-as években kis cukorgyár is üzemelt itt.

Fényes Elek 1851-ben így írja le a községet: "Karva. Esztergom, most Komárom vármegyében cúriális magyar falu, a Duna bal partján, Esztergomtól 2 1/2 mérföldre: 385 katolikus és 15 zsidó lakos. Díszesítik a földes uraságok szép lakházai gyönyörű gyümöl­csös kertjei. Homokos földje van, juhtenyésztésre kedvező. Bora és malmai vannak."

1876-ban árvíz pusztított. Karva híres volt az itt termesztett szőlőről, dohányról és dinnyéről. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.

A községben 1953 óta kertészeti és mezőgazdasági szakközépiskola (eredetileg szakmunkásképző) működik. A szocializmus idején állami gazdaság működött itt, mely 1200 hektáros gyümölcsöst birtokolt. 2006 nyarától Karva és a Duna magyarországi oldalán fekvő Lábatlan közt kishajó járat közlekedik.^[3]

Népessége

1880-ban 537 lakosából 501 magyar és 13 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

1910-ben 957 lakosából 940 magyar és 3 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

1921-ben 1032 lakosából 992 magyar és 19 csehszlovák volt.

1930-ban 1043 lakosából 749 magyar és 261 csehszlovák volt.

1941-ben 1001 lakosából 968 magyar és 33 szlovák volt.

1970-ben 983 lakosából 851 magyar és 125 szlovák volt.

1980-ban 859 lakosából 755 magyar és 100 szlovák volt.

1991-ben 785 lakosából 675 magyar és 102 szlovák volt.

2001-ben 789 lakosából 639 magyar és 138 szlovák nemzetiségű volt.

2011-ben 748 lakosából 554 magyar, 146 szlovák, 8 cseh, 3 morva és 35 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

2021-ben 718 lakosából 556 (+22) magyar, 131 (+15) szlovák, 7 (+2) egyéb és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Gazdaság

A korábban meghatározó állami gazdaság megszűnte után magas munkanélküliség alakult ki, a Mária Valéria híd megnyitása után ez az állapot megszűnt, a lakosság nagy része a Duna túlpartján talált munkát. 2008-ban 25-en dolgoztak Lábatlanon. A mezőgazdaságban meghatározó szerepet játszik a gyümölcs- és zöldségtermesztés, illetve a földművelés. Az idegenforgalom is nagy jelentőséggel bír, a Duna-parton fürdőzésre, horgászásra és csónakázásra is lehetőség nyílik. A falu központjában a hét minden napján bisztró várja a vendégeket, ahol 2023 júliusától havonta piac is megrendezésre kerül. 2008-ra elkészült a Duna-menti kerékpárút Karva és Dunamocs közti szakasza, majd 2023 nyarán Karva és Csenke közti szakasza is, melyet 2024 tavaszáig Párkány városáig terveznek bővíteni. (az Eurovelo 6 európai útvonal részeként).

Oktatás, kultúra

• A faluban magyar nyelvű óvoda és kisiskola működik, 2008 tavaszán előbbit 19, utóbbit 14 gyermek látogatja.
• Az Egyesült Kertészeti és Mezőgazdasági Szakközépiskolának 2008-ban 157 tanulója volt (fénykorában 320-an látogatták). 1953 szeptemberében négy szakon indult meg az oktatás: kovács, bognár, növénytermesztés, állattenyésztés. 1982 óta az oktatás érettségivel végződik. A rendszerváltás előtt 80 hektáron gazdálkodó intézmény tangazdasága 14 hektárra csökkent. A hagyományos mezőgazdasági szakok háttérbe szorultak, előtérbe került a virágkötészet, az asztalos- és a szakácsképzés.
• Számos polgári társulat, egyesület működik Karván: a Korava Társulás nyári képzőművészeti táborokat szervez, a Vitis borászati társulás borversenyeket. A helyi rendezvények közül a hídverő napokat, a búcsút és a májusfaállítást kell megemlíteni. 2007-ben hagyományteremtő céllal első ízben rendezték meg a falusi olimpiát.
• Az Iglice, szívem kezdetű gyermekjátékot itt gyűjtötte fel Bakos József diákjaival 1939-1944 között.^[6]

Nevezetességei

• Dunakorzó Karván - Karva túlzás nélkül a terület aktív turisztikai központja. Az EUROVELO6-os kerékpárút mentén található településre azonban nemcsak a kerékpárral érkezőknek érdemes ellátogatnia. A település legkiemelkedőbb rendezvénye ma a Lábatlan-Karva Maratoni kerékpártúra, valamint a Nemzetközi Fekvőkerékpáros Találkozó.
• Karvai kilátó - A karvai Dunakorzón impozáns, 16 méter magas kilátóból csodálható meg a Duna és a környék, mellé hangulatos parkot építettek a pihenni vágyó bringásoknak. Ha nagy a meleg, kihagyhatatlan programa dunai szabadstrand, a finom kavicsos, sekély partszakasz kiváló lehetőség a fürdőzésre, a rengeteg kagyló pedig bizonyítja, hogy kiváló a vízminőség.
• Hajókázás Karván - A nyári időszakban a Dunán Karva és Lábatlan között kishajó közlekedik.
• Karvai Tanösvény - Karván található egy tanösvény is, amely 1,5 kilométeres szakaszon mutatja be a Duna-part látványosságait, összesen 10 darab táblán.
• Karvai Természeti Park - A Láng család kastélya melletti természeti parkot a 19. és a 20. század fordulóján hozták létre.
• A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1232-ben épült késő román stílusban. A 18. században barokk stílusban építették át. 1936-ban megújították. Régi fa haranglába a 18. században épült, 1926-ban újat építettek helyette.
• Harangláb - Mivel a helyi római katolikus templom torony nélkül épült, az öreg temetőben a 18. században fa haranglábat emeltek. A templom előtt álló mai harangláb 1926-ban épült. Alsó része falazott, felső részét deszkából ütötték össze, gúla alakú bádogteteje kereszttel végződik. A haranglábban ma két bronzharang függ.
• A Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna - a Hroššo család kúriájától nem messze található.
• Danubium, a dunai élménypont - 2023 november végétől új attrakció várja a Karvára érkezőket. A Danubium önkoturisztikai látogatóközpontban kialakított digitális élménytérben különböző interaktív eszközökön keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a település múltját, a Dunához kapcsolódó legendákat és a folyó élővilágát.
• Karvát a kastélyok falujának is szokták nevezni, mindig is több földesúrnak voltak itt tulajdonrészei.
  • A 19. század második felében épült az a kastély, melyet Láng Gusztáv budapesti gyáros 1908-ban szecessziós stílusban alakíttatott át. Jelenleg a szakmunkásképző iskola diákotthona. Értékes kastélypark veszi körül.
  • A Szarvassy-kastély a 18. század második felében épült, 1894-ben Szarvassy Sándor romantikus stílusban építtette át, ma a mezőgazdasági szakközépiskola működik benne.
  • A Kosztics család 18. század végén épült kúriája a Duna partján feküdt, 1904-ben bővítették, 1935-től a Hroššo család tulajdona volt. 2022-ben az épületet lebontották arra hivatkozva, hogy statikai szempontból nem megfelelő az állapota, helyén ökoturisztikai központ épül.^[7]
  • A Kuzmik-kastély 1908-ban épült szecessziós stílusban, 1938-ban korszerűsítették.
  • A Botka-kúria 1880 körül épült, ma egy mezőgazdasági farm területén áll.
• A dunai töltésen található Nepomuki Szent János kőszobra (1843), a második világháború áldozatainak emlékműve (1992) és a Mária-házikó (1930-as évek).
• A Bottka-majorban egy képoszlop található Szűz Mária képével (1916).
• Út menti kereszt (20. század eleje) a Jézuska-parton.
• A Duna-parton álló, a község címerével díszített kopjafát 2004-ben állították Szlovákia EU-csatlakozásának emlékére.
• A Rákóczi-felkelés emlékművét (Nagy Mátyás kőfaragó és Nagy János szobrász alkotása) 2008. június 11-én avatták fel a katolikus templom melletti parkban.^[8]

Neves személyek

• A község díszpolgára Burián László esperes-plébános.
• Itt született 1933. augusztus 28-án Bartal Károly Tamás, a jászói premontrei prépostság nyugalmazott apátja.
• Itt hunyt el 1831-ben Kondé József Benedek királyi udvarnok, jószágkormányzó, táblabíró, író, mecénás, szolgabíró.

Képtár

• 
  A községi hivatal épülete
• 
  A mezőgazdasági szakközépiskola
• 
  Nepomuki Szent János szobra
• 
  Kopjafa a Duna-parton
• 
  Új bérlakások a községben
• 
  Művelődési központ
• 
  Karvai utcakép
• 
  Emlékmű
• 
  A katolikus templom
• 
  Harangláb
• 
  A Rákóczi-felkelés emlékműve
• 
  Az egykori Kosztics/Hrossó-kúria
• 

Irodalom

• Ondrej Ožďáni 2015: Bronzový terč z obce Kravany nad Dunajom. In: J. Bartík (Ed.): Zborník na pamiatku Jozefa Paulíka. Zbor. SNM. Arch. Suppl. 9. Bratislava, 183–186.
• Dikácz Norbert 2005: A karvai öreg temető síremlékei. In: Tóth Imre (szerk.): A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma 2005. évi értesítője. Komárom, 45-91.
• Solymosi László 2002: Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. Budapest.
• https://www.visitdanube.eu/

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Karva témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal^{[halott link]}
• Kárpátmedence360.hu – Karva Gömbpanorámák, fényképek
• Községinfó
• Egy változó falu: Karva (Vasárnap, 2008. V. 16., 16-17. p., Kövesdi Károly)^{[halott link]}
• E-obce.sk
• https://www.visitdanube.eu/hu/latnivalok-7