Kang-hszi radikálisok
 | Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
 | Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
A Kang-hszi (Kang-xi)-radikálisok (más néven gyökök vagy kulcsok[1]) a legtöbb kínai szótár hagyományos rendszerezési alapját adó radikálisok, szám szerint 214.
Jellemzői
A rendszer nevét az 1716-ban kiadott Kang-hszi ce-tien (Kang-xi zi-dian) szótárról kapta, bár előtte már az 1615-ben kiadott Ce-huj (Zihui) szótárban is szerepeltek.[2][3] Bár a Kang-hszi (Kang-xi)-radikálisok számítanak standardnak, a mai modern szótárak egy része már kevesebb radikálist listáz, mivel a Kang-hszi (Kang-xi)-radikálisok egy része már nem alkot olyan írásjegyeket, amelyek a modern szóhasználatban gyakran előfordulnának. Éppen emiatt például az Oxford Concise English–Chinese Dictionary (ISBN 0-19-596457-8) 188 radikális alapján rendszerezi az írásjegyeket, a Hszin-hua ce-tien (Xīnhuá Zìdiǎn) pedig 189 radikálist tartalmaz.
Táblázat
| #. | Radikális (variánsok) | Vonások száma | Jelentés | Átírva | Sino-vietnámi (Hán-Việt) | Hiragana (átírva) | Hangul (átírva) | Példák |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 一 | 1 | egy | ji (yī) | nhất | いち (icsi) | 한일 (hanil) | 王、丁、七、三 |
| 2 | 丨 | 1 | vonal | kun (gǔn) | cổn | ぼう (bó) | 뚫을곤 (ttulhulgon (ddulheulgon)) | 十、中、串、丰 |
| 3 | 丶 | 1 | pont | csu (zhǔ) | chủ | てん (ten) | 점주 (csomdzsu (jeomju)) | 丸、凡、丹、户 |
| 4 | 丿 (乛) | 1 | hajlított | pie (piě) | phiệt | の (no) | 삐침별 (ppicshimbjol (bbichimbyeol)) | 乂、乃、久、八 |
| 5 | 乙 (乚、乀、⺄) | 1 | második | ji (yǐ) | ất | おつ (ocu) | 새을 (szeul (saeeul)) | 九、乞、也 |
| 6 | 亅 | 1 | kampó | csüe (jué) | quyết | はねぼう (hanebó) | 갈고리궐 (kalgorigvol (galgorigweol)) | 了、矛、事 |
| 7 | 二 | 2 | kettő | er (èr) | nhị | ふた (futa) | 두이 (tui (dui)) | 貳、于、云、些 |
| 8 | 亠 | 2 | fedél | tou (tóu) | đầu | なべぶた (nabebuta) | 돼지해머리 (tvedzsihemori (dwaejihaemeori)) | 方、亡、亢、交 |
| 9 | 人 (亻、𠆢) | 2 | ember | zsen (rén) | nhân (đứng, nón) | ひと (hito) | 사람인 (변) (szaramin / pjon (saramin / byeon)) | 你、什、仁、仇 |
| 10 | 儿 | 2 | lábak | ér | nhi/nhân (đi) | にんにょう (ninnjó) | 어진사람인발 (odzsinszaraminbal (eojinsaraminbal)) | 兒、兀、允、元 |
| 11 | 入 | 2 | bemenni | zsu (rù) | nhập | いる (iru) | 들입 (turip (deurip)) | 內、全、兩、汆 |
| 12 | 八 (丷) | 2 | nyolc / felosztani | pa (bā) | bát | はちがしら (hacsigasira) | 여덟팔 (jodolphal (yeodeolbpal)) | 公、六、兮、穴 |
| 13 | 冂 | 2 | fordított doboz | csiung (jiōng) | quynh khuynh | まきがまえ (makigamae) | 멀경몸 (molgjongmom (meolgyeongmom)) | 冇、冊、冉、肉 |
| 14 | 冖 | 2 | lefedni | mi (mì) | mịch | わかんむり (vakanmuri) | 민갓머리 (mingatmori (mingatmeori)) | 冗、冠、冥、運 |
| 15 | 冫 | 2 | jég | ping (bīng) | băng | にすい (niszui) | 이수변 (iszubjon (isubyeon)) | 冬、冰、冶、凉 |
| 16 | 几 | 2 | asztal | csi (jī) | kỷ | つくえ (cukue) | 안석궤 (anszokkve (anseokgwe)) | 風、殳、凡、凱 |
| 17 | 凵 | 2 | tartály | kan (kǎn) / csü (qū) | khảm | うけばこ (ukebako) | 위튼입구몸 (üthunipkumom (witeunipgumom)) | 凶、凸、凹、齒 |
| 18 | 刀 (刂、⺈) | 2 | kard | tao (dāo) | đao | かたな (katana) | (선) 칼도 (방) ((szon) khaldo (pang) ((seon) kaldo (bang))) | 刁、解、分、劍 |
| 19 | 力 | 2 | erő | li (lì) | lực | ちから (csikara) | 힘력 (himnjok (himryeok)) | 加、功、劣、男 |
| 20 | 勹 | 2 | betakar | pao (bāo) | bao | つつみがまえ (cucumigamae) | 쌀포몸 (sszalphomom (ssalpomom)) | 包、勺、勻、勾 |
| 21 | 匕 | 2 | kanál | pi (bǐ) | chủy | さじのひ (szadzsinohi) | 비수비 (piszubi (bisubi)) | 化、北、匙、比 |
| 22 | 匚 | 2 | doboz | fang (fāng) | phương | はこがまえ (hakogamae) | 튼입구몸 (thunipkumom (teunipgumom)) | 匿、區、巨、匠 |
| 23 | 匸 | 2 | elrejt | hszi (xǐ/xì) | hệ | かくしがまえ (kakusigamae) | 감출혜몸 (kamcshulhjemom (gamchulhyemom)) | 亡、匹、匼、匽 |
| 24 | 十 | 2 | tíz | si (shí) | thập | じゅう (dzsú) | 열십 (jolsip (yeolsip)) | 千、木、卅、升 |
| 25 | 卜 | 2 | jóslás | pu (bǔ) | bốc | ぼくのと (bokunoto) | 점복 (csombok (jeombok)) | 下、上、卡、占 |
| 26 | 卩 (㔾) | 2 | pecsét | csie (jié) | tiết | ふしづくり (fusizukuri) | 병부절 (pjongbudzsol (byeongbujeol)) | 即、卬、卷、夗 |
| 27 | 厂 | 2 | szirt | hǎn[4] | hán | がんだれ (gandare) | 민엄호 (minomho (mineomho)) | 厄、原、厚、厰 |
| 28 | 厶 | 2 | személyes | sze (sī) | khư | む (mu) | 마늘모 (manulmo (maneulmo)) | 台、公、去、參、 |
| 29 | 又 | 2 | jobb | ju (yòu) | hựu | また (mata) | 또우 (ttou (ddou)) | 叉、及、友、取 |
| 30 | 口 | 3 | száj | kou (kǒu) | khẩu | くち (kucsi) | 입구 (ipku (ipgu)) | 哎、古、只、品 |
| 31 | 囗 | 3 | körbekerít | vej (wéi) | vi | くにがまえ (kunigamae) | 큰입구 (몸) (khunipku (mom) (keunipgu (mom))) | 囚、四、國、圍 |
| 32 | 土 | 3 | föld | tu (tǔ) | thổ | つち (cucsi) | 흙토 (hulktho (heulkto)) | 地、圣、圭、堯 |
| 33 | 士 | 3 | tudós | si (shì) | sĩ | さむらい (szamurai) | 선비사 (szonbisza (seonbisa)) | 壬、喜、時、壽 |
| 34 | 夂 | 3 | megy | cse (zhǐ) | truy/trĩ | ふゆがしら (fujugasira) | 뒤져올치 (tüdzsjoulcshi (dwijyeoolchi)) | 各、冬、夆、愛 |
| 35 | 夊 | 3 | lassan megy | szuj (suī) | truy/tuy | すいにょう (szuinjó) | 천천히 걸을쇠발 (cshoncshonhi korulszöbal (cheoncheonhi georeulsoebal)) | 夌、复、夏 |
| 36 | 夕 | 3 | este | hszi (xī) | tịch | ゆうべ (júbe) | 저녁석 (csonjokszok (jeonyeokseok)) | 外、夗、多、岁 |
| 37 | 大 | 3 | nagy | dà | đại | だい (dai) | 큰대 (khunde (keundae)) | 太、天、夭、夯 |
| 38 | 女 | 3 | nő, asszony | nü (nǚ) | nữ | おんな (onna) | 계집녀 (kjedzsipnjo (gyejipnyeo)) | 妳、婆、奶、如 |
| 39 | 子 | 3 | gyerek, mag | ce (zǐ) | tử | こ (ko) | 아들자 (aduldzsa (adeulja)) | 孩、學、孔、仔 |
| 40 | 宀 | 3 | tető | mien (mián) | miên | うかんむり (ukammuri) | 갓머리 (kammori (gatmeori)) | 家、安、寧、它 |
| 41 | 寸 | 3 | hüvelyk | cun (cùn) | thốn | すん (szun) | 마디촌 (madicshon (madichon)) | 村、寺、封、射 |
| 42 | 小 (⺌、⺍) | 3 | kicsi | hsziao (xiǎo) | tiểu | しょう / ちいさい (só / csíszai) | 작을소 (csagulszo (jageulso)) | 少、尖、當、栄 |
| 43 | 尢 (尣) | 3 | sánta | vang (wāng) | uông | まげあし (mageasi) | 절름발이왕 (csollumbarivang (jeolleumbariwang)) | 尤、尷、尬、尩 |
| 44 | 尸 | 3 | holttest | si (shī) | thi | しかばね (sikabane) | 주검시엄 (csugomsiom (jugeomsieom)) | 屍、尺、尼、尻 |
| 45 | 屮 | 3 | rügy | cse (chè) | triệt | てつ (tecu) | 왼손좌 (önszondzsva (oensonjwa)) | 艸、屯、屰、頓 |
| 46 | 山 | 3 | hegy | san (shān) | sơn | やま (jama) | 뫼산 (möszan (moesan)) | 嵗、密、峰、幽 |
| 47 | 巛 (川) | 3 | folyam | csuan (chuān) | xuyên | まがりがわ (magarigava) | 개미허리 (내천) (kemihori (necshon) (gaemiheori (naecheon))) | 川、州、順、災 |
| 48 | 工 | 3 | munka | kung (gōng) | công | たくみ (takumi) | 장인공 (csangingong (jangingong)) | 左、巧、功、式 |
| 49 | 己 (巳、已) | 3 | saját maga | csi (jǐ) | kỷ | おのれ (onore) | 몸기 (momgi) | 記、改、忌、龍 |
| 50 | 巾 | 3 | turbán, fejkendő | csin (jīn) | cân | はば (haba) | 수건건 (szugongon (sugeongeon)) | 市、帥、刷、砸 |
| 51 | 干 | 3 | száraz | kan (gān) | can | ほす (hoszu) | 방패간 (pangphegan (bangpaegan)) | 旱、开、平、年 |
| 52 | 幺 (么) | 3 | rövid, pici | jao (yāo) | yêu | いとがしら (itogasira) | 작을요 (csaguljo (jageulyo)) | 幻、麼、幽、幾 |
| 53 | 广 | 3 | ház a szirten | kuang, jen (guǎng, yǎn) | nghiễm | まだれ (madare) | 엄호 (omho (eomho)) | 庀、庂、庄 |
| 54 | 廴 | 3 | hosszú lépés | jin (yǐn) | dẫn | えんにょう (ennjó) | 민책받침 mincshekpatcshim (minchaekbatchim)) | 廵、廷、延 |
| 55 | 廾 | 3 | két kéz, húsz | kung (gǒng) | củng | にじゅうあし (nidzsúasi) | 스물입발 (szumurippal (sumeuripbal)) | 廿、弁、弄 |
| 56 | 弋 | 3 | lő, nyilaz | ji (yì) | dặc | しきがまえ (sikigamae) | 주살익 (csuszarik (jusarik)) | 弌、弍、弎 |
| 57 | 弓 | 3 | íj | kung (gōng) | cung | ゆみ (jumi) | 활궁 (hvalgung (hwalgung)) | 弔、引、弗 |
| 58 | 彐 (彑) | 3 | disznóorr | csi (jì) | ký/kệ | けいがしら (keigasira) | 튼가로왈 (thungaroval (teungarowal)) | 彔、彖、彗 |
| 59 | 彡 | 3 | sörte, sörény | san (shān) | sam | さんづくり (szandzukuri) | 터럭삼 (thorokszam (teoreoksam)) | 形、彤、彥 |
| 60 | 彳 | 3 | lépés | csi (chì) | sách | ぎょうにんべん (gjónimben) | 두인변 (tuinbjon (duinbyeon)) | 㣔、彴、彷 |
| 61 | 心 (忄、⺗) | 4 | szív | hszin (xīn) | tâm | りっしんべん (rissimben) | 마음심 (심방변 / 마음심밑) (maumsim (simbangbjon / maumsimmit) (maeumsim (simbangbyeon / maeumsimmit))) | 必、忉、忌 |
| 62 | 戈 | 4 | tőrbalta | ko (gē) | qua | かのほこ (kanohoko) | 창과 (cshanggva (changgwa)) | 戊、戉、戌 |
| 63 | 戶 (户、戸) | 4 | ajtó, ház, porta | hu (hù) | hộ | と (to) | 지게호 (csigeho (jigeho)) | 戹、戼、戽 |
| 64 | 手 (扌、龵) | 4 | kéz | sou (shǒu) | thủ | て (te) | 손수 (재방변) (szonszu (csebangbjon) (sonsu (jaebangbyeon))) | 才、扎、扐 |
| 65 | 支 | 4 | ág | cse (zhī) | chi | しにょう (sinjó) | 지탱할지 (csithenghaldzsi (jitaenghalji)) | 攰、攱、攲 |
| 66 | 攴 (攵) | 4 | kopog | pu (pū) | phộc | ぼくづくり (bokuzukuri) | 칠복 (등글월문) (cshilbok (tunggulvonmun) (chilbok (deunggeulweolmun))) | 收、攷、攸 |
| 67 | 文 | 4 | írásmű, irodalom | ven (wén) | văn | ぶん (bun) | 글월문 (kulvolmun (geulweolmun)) | 斉、斌、斐 |
| 68 | 斗 | 4 | merítőkanál | tou (dǒu) | đẩu | とます (tomaszu) | 말두 (maldu) | 料、斚、斛 |
| 69 | 斤 | 4 | balta | csin (jīn) | cân | おの (ono) | 날근 (nalgun (nalgeun)) | 斥、斧、斨 |
| 70 | 方 | 4 | szögletes | fang (fāng) | phương | ほう (hó) | 모방 (mobang) | 㫃、於、㫄 |
| 71 | 无 (旡) | 4 | nincs | vu (wú) | vô | なし (nasi) | 이미기방 (imigibang) | 既、旣、旤 |
| 72 | 日 | 4 | nap, Nap | ri (rì) | nhật | にち (nicsi) | 날일 (naril) | 旦、旨、早 |
| 73 | 曰 | 4 | mond, közöl | jüe (yuē) | viết | いわく (ivaku) | 가로왈 (karoval (garowal)) | 曲、曳、更 |
| 74 | 月 | 4 | Hold, hónap | jüe (yuè) | nguyệt | つき (cuki) | 달월 (talvol (dalweol)) | 有、朋、服 |
| 75 | 木 | 4 | fa | mu (mù) | mộc | き (ki) | 나무목 (namumok) | 未、末、本 |
| 76 | 欠 | 4 | ásít | csien (qiàn) | khiếm | あくび (akubi) | 하품흠 (hapumhum (hapumheum)) | 次、欣、欥 |
| 77 | 止 | 4 | (meg)áll | cse (zhǐ) | chỉ | とめる (tomeru) | 그칠지 (kucshildzsi (geuchilji)) | 正、此、步 |
| 78 | 歹 (歺) | 4 | halál | taj (dǎi) | ngạt/đãi | がつ (gacu) | 죽을사변 (csugulszabjon (jugeulsabyeon)) | 歺、死、歿 |
| 79 | 殳 | 4 | lándzsa | su (shū) | thù | ほこつくり (hokocukuri) | 갖은등글월문 (kadzsundunggulvonmun (gajeundeunggeulweolmun)) | 段、殷、殺 |
| 80 | 毋 (母) | 4 | ne | vu (wú) | vô | なかれ (nakare) | 말무 (malmu) | 母、每、毐 |
| 81 | 比 | 4 | összevet | bi (bǐ) | tỷ | くらべる (kuraberu) | 견줄비 (kjondzsulbi (gyeonjulbi)) | 毖、毗、毘 |
| 82 | 毛 | 4 | szőr, haj | mao (máo) | mao | け (ke) | 터럭모 (thorokmo (teoreokmo)) | 毡、毣、毧 |
| 83 | 氏 | 4 | törzs, nemzetség | si (shì) | thị | うじ (udzsi) | 각시씨 (kaksissi (gaksissi)) | 氐、民、氓 |
| 84 | 气 | 4 | pára, lélegzet | csi (qì) | khí | きがまえ (kigamae) | 기운기엄 (kiungiom (giungieom)) | 氕、氘、氚 |
| 85 | 水 (氵、氺) | 4 | víz | suj (shuǐ) | thủy | みず (mizu) | (아래) 물수 (삼수변) ((are) mulszu (szamszubjon) ((arae) mulsu (samsubyeon))) | 永、氷、氾 |
| 86 | 火 (灬) | 4 | tűz | huo (huǒ) | hỏa | ひ (hi) | 불화 (연화발) (pulhva (jonhvabal (bulhwa (yeonhwabal))) | 灰、灯、灶 |
| 87 | 爪 (爫) | 4 | karom | csao (zhǎo) | trảo | つめ (cume) | 손톱조 (szonthopcso (sontopjo)) | 爬、爭、爰 |
| 88 | 父 | 4 | apa | fu (fù) | phụ | ちち (csicsi) | 아버지 (abodzsi (abeoji)) | 爸、爹、爺 |
| 89 | 爻 | 4 | zsinór, kereszteződik | jao (yáo) | hào | こう (kó) | 점괘효 (csomgvehjo (jeomgwaehyo)) | 爼、爽、爾 |
| 90 | 爿 (丬) | 4 | fát hasít | csiang (qiáng) | tường | しょうへん (sóhen) | 장수장변 (csangszudzsangbjon (jangsujangbyeon)) | 牀、牁、牂 |
| 91 | 片 | 4 | darab, szelet | piàn | phiến | かた (kata) | 조각편 (csogakphjon (jogakpyeon)) | 版、牉、牌 |
| 92 | 牙 | 4 | fog, agyar | ja (yá) | nha | きば (kiba) | 어금니아 (ogumnia (eogeumnia)) | 㸦、㸧、牚 |
| 93 | 牛 (牜、⺧) | 4 | ökör, bivaly | niú | ngưu | うし (usi) | 소우 (szou (sou)) | 牝、牟、牠 |
| 94 | 犬 (犭) | 4 | kutya | csuan (quǎn) | khuyển | いぬ (inu) | 개견 (개사슴록변) (kegjon (keszaszumnokpjon) (gaegyeon (gaesaseumnokbyeon))) | 犮、犯、犰 |
| 95 | 玄 | 5 | sötét, homályos | hszüan (xuán) | huyền | げん (gen) | 검을현 (komulhjon (geomeulhyeon)) | 玅、率、玈 |
| 96 | 玉 (王、玊) | 5 | jáde, nefrit | jü (yù) | ngọc | たま (tama) | 구슬옥변 (kuszulokpjon (guseulokbyeon)) | 玻、瑪、璧 |
| 97 | 瓜 | 5 | tök, dinnye | kua (guā) | qua | うり (uri) | 오이과 (oigva (oigwa)) | 瓝、瓞、瓟 |
| 98 | 瓦 | 5 | cserép | va (wǎ) | ngõa | かわら (kavara) | 기와와 (kivava (giwawa)) | 㼚、瓮、瓫 |
| 99 | 甘 | 5 | édes | kan (gān) | cam | あまい (amai) | 달감 (talgam (dalgam)) | 甚、甜、甛 |
| 100 | 生 | 5 | élet | seng (shēng) | sinh | うまれる (umareru) | 날생 (nalszeng (nalsaeng)) | 甡、產、甥 |
| 101 | 用 | 5 | geulchilji | jung (suaj) (yòng (shuǎi)) | dụng | もちいる (mocsiiru) | 쓸용 (sszuljong (sseulyong)) | 甩、甫、甬 |
| 102 | 田 | 5 | szántóföld | tien (tián) | điền | た (ta) | 밭전 (patcson (batjeon)) | 由、甲、申 |
| 103 | 疋 (⺪) | 5 | feltekert ruha | pi (pǐ) | thất/sơ | ひき (hiki) | 짝필 (ccsakphil (jjakpil)) | 疌、疏、疎 |
| 104 | 疒 | 5 | betegség | ne (nè) | nạch | やまいだれ (jamaidare) | 병질엄 (pjongireom (byeongjileom)) | 疔、疚、疝 |
| 105 | 癶 | 5 | lépések | po (bō) | bát | はつがしら (hacugasira) | 필발머리 (philbalmori (pilbalmeori)) | 癸、癹、発 |
| 106 | 白 | 5 | fehér | paj (bái) | bạch | しろ (siro) | 흰백 (hinbek (heuinbaek)) | 百、皀、皁 |
| 107 | 皮 | 5 | bőr | pi (pí) | bì | けがわ (kegava) | 가죽피 (kadzsukphi (gajukpi)) | 皯、皰、皴 |
| 108 | 皿 | 5 | tál | min (mǐn) | mãnh | さら (szara) | 그릇명 (kurunmjong (geureutmyeong)) | 盂、盃、盅 |
| 109 | 目 (⺫) | 5 | szem | mù | mục | め (me) | 눈목 (nunmok) | 盯、盱、盲 |
| 110 | 矛 | 5 | lándzsa | mao (máo) | mâu | むのほこ (munohoko) | 창모 (cshangmo (changmo)) | 矜、矞、矟 |
| 111 | 矢 | 5 | nyíl | si (shǐ) | thỉ | や (ja) | 화살시 (hvaszalsi (hwasalsi)) | 矣、知、矧 |
| 112 | 石 | 5 | kő | si (shí) | thạch | いし (isi) | 돌석 (tolszok (dolseok)) | 矸、矻、矼 |
| 113 | 示 (礻) | 5 | jel, jelölés | si (shì) | thị/kỳ | しめす (simeszu) | 보일시 (변) poilsi (pjon) (boilsi (byeon))) | 礼、礽、社 |
| 114 | 禸 | 5 | (út)nyom | zsou (róu) | nhựu | ぐうのあし (gúnoasi) | 짐승발자국유 (csimszungbaldzsagugju (jimseungbaljagugyu)) | 禹、禺、离 |
| 115 | 禾 | 5 | nyereség, haszon | ho (hé) | hòa | のぎ (nogi) | 벼화 (pjohva (byeohwa)) | 禿、秀、私 |
| 116 | 穴 | 5 | lyuk, barlang | hszüe (xué) | huyệt | あな (ana) | 구멍혈 (kumonghjol (gumeonghyeol)) | 究、穸、空 |
| 117 | 立 | 5 | (fel)áll | li (lì) | lập | たつ (tacu) | 설립 (szollip (seollip)) | 竑、竒、竘 |
| 118 | 竹 (⺮) | 6 | bambusz | csu (zhú) | trúc | たけ (take) | 대죽 (tedzsuk (daejuk)) | 竺、竽、竿 |
| 119 | 米 | 6 | rizs | mi (mǐ) | mễ | こめ (kome) | 쌀미 (sszalmi (ssalmi)) | 籸、籹、籽 |
| 120 | 糸 (糹) | 6 | selyem | mi (mì) | mịch/ty | いと (ito) | 실사 (silsza (silsa)) | 系、糾、紀 |
| 121 | 缶 | 6 | korsó | fou (fǒu) | phẫu | ほとぎ (hotogi) | 장군부 (csanggunbu (janggunbu)) | 缸、缺、缽 |
| 122 | 网 (⺲、罓、⺳) | 6 | háló | vang (wǎng) | võng | あみがしら (amigasira) | 그물망 (kumulmang (geumulmang)) | 罔、罕、罘 |
| 123 | 羊 (⺶、⺷) | 6 | juh, birka | jang (yáng) | dương | ひつじ (hicudzsi) | 양양 (jangjang (yangyang)) | 羋、羌、美 |
| 124 | 羽 | 6 | toll | jü (yǔ) | vũ | はね (hane) | 깃우 (kiszu (gisu)) | 羿、翀、翁 |
| 125 | 老 (耂) | 6 | öreg | lao (lǎo) | lão | おい (oi) | 늙을로 (nulgullo (neulgeullo)) | 考、者、耆 |
| 126 | 而 | 6 | szakáll | er (ér) | nhi | しかして (sikasite) | 말이을이 (mariuri (marieuri)) | 耍、耎、耏 |
| 127 | 耒 | 6 | eke | lej (lěi) | lỗi | らいすき (raiszuki) | 가래뢰 (karerö (garaeroe)) | 耔、耕、耖 |
| 128 | 耳 | 6 | fül | er (ěr) | nhĩ | みみ (mimi) | 귀이 (küi (gwii)) | 耴、耵、耷 |
| 129 | 聿 (⺺、⺻) | 6 | ecset | jü (yù) | duật | ふでづくり (fudezukuri) | 붓율 (puszjul (busyul)) | 肄、肆、肅 |
| 130 | 肉 (⺼) | 6 | hús | zsou (ròu) | nhục | にく (niku) | 고기육 (육달월) (kogijuk (juktalvol) (gogiyuk (yukdalwol))) | 肊、肋、然 |
| 131 | 臣 | 6 | miniszter | csen (chén) | thần | しん (sin) | 신하신 (sinhasin) | 臤、臥、臧 |
| 132 | 自 | 6 | saját maga | ce (zì) | tự | みずから (mizukara) | 스스로자 (szuszurodzsa (seuseuroja)) | 臬、臭、臯 |
| 133 | 至 | 6 | megérkezik | cse (zhì) | chí | いたる (itaru) | 이를지 (iruldzsi (ireulji)) | 致、臷、臺 |
| 134 | 臼 | 6 | mozsár | csiu (jiù) | cữu | うす (uszu) | 절구구 (변) (csolgugu (pjon) (jeolgugu (byeon))) | 臾、臿、舁 |
| 135 | 舌 | 6 | nyelv | sö (shé) | thiệt | した (sita) | 혀설 (hjoszol (hyeoseol)) | 舍、舐、舑 |
| 136 | 舛 | 6 | szemben | csuan (chuǎn) | suyễn | ます (maszu) | 어그러질천 (ogurodzsilcshon (eogeureojilcheon)) | 舜、舝、舞 |
| 137 | 舟 | 6 | csónak, hajó | csou (zhōu) | chu | ふね (fune) | 배주 (pedzsu (baeju)) | 舠、舡、舢 |
| 138 | 艮 | 6 | megállítás | ken (gèn) | cấn | こん (kon) | 괘이름간 (kveirumgan (gwaeireumgan)) | 良、艱 |
| 139 | 色 | 6 | szín | szö (sè) | sắc | いろ (iro) | 빛색 (pitszek (bitsaek)) | 艳、艴、艵 |
| 140 | 艸 (⺿) | 6 | fű | cǎo | thảo | くさ (kusza) | 풀초 (초두머리) (phulcsho (cshodumori) (pulcho (chodumeori)) | 艽、艾、芃 |
| 141 | 虍 | 6 | tigris | hu (hū) | hô | とらかんむり (torakammuri) | 범호엄 (pomhoom (beomhoeom)) | 虎、虐、虒 |
| 142 | 虫 | 6 | rovar, féreg | csung, huj (chóng, huǐ) | trùng | むし (musi) | 벌레훼 (pollehve (beollehwe)) | 虬、虯、虱 |
| 143 | 血 | 6 | vér | hszüe (xuè) | huyết | ち (csi) | 피혈 (phihjol (pihyeol)) | 衁、衂、衃 |
| 144 | 行 | 6 | menni, csinálni | hszing (xíng) | hành | ぎょう (gjó) | 다닐행 (tanilheng (danilhaeng)) | 衍、衎、衒 |
| 145 | 衣 (⻂) | 6 | ruha, öltözék | ji (yī) | y | ころも (koromo) | 옷의 (변) (oszi (pjon) (oseui (byeon))) | 初、表、衫 |
| 146 | 襾 (西、覀) | 6 | fedél, nyugat | ja, hszi (yà, xī) | che | ア / にし (a / nisi) | 덮개 (topke (deopgae)) | 西、要、覂 |
| 147 | 見 (见) | 7 | néz | csien (jiàn) | kiến | みる (miru) | 볼견 (polgjon (bolgyeon)) | 規、覓、視 |
| 148 | 角 (⻇) | 7 | szarv | csiao (jiǎo) | giác | つの (cuno) | 뿔각 (ppulgak (bbulgak)) | 觓、觔、觕 |
| 149 | 言 (訁) | 7 | beszél | jen (yán) | ngôn | ことば (kotoba) | 말씀언 (malsszumon (malsseumeon)) | 訂、訃、計 |
| 150 | 谷 | 7 | völgy | ku (gǔ) | cốc | たに (tani) | 골곡 (kolgok (golgok)) | 谹、谽、谿 |
| 151 | 豆 | 7 | bab | tou (dòu) | đậu | まめ (mame) | 콩두 (khongdu (kongdu)) | 豇、豈、豉 |
| 152 | 豕 | 7 | sertés, disznó | si (shǐ) | thỉ | いのこ (inoko) | 돼지시 (tvedzsisi (dwaejisi)) | 豗、豚、豜 |
| 153 | 豸 | 7 | macska, borz | cse (zhì) | trãi | むじな (mudzsina) | 갖은돼지시변 (kadzsundvedzsisibjon (gajeundwaejisibyeon)) | 豺、豻、豹 |
| 154 | 貝 | 7 | kagyló | bèi | bối | かい (kai) | 조개패 (csogephe (jogaepae)) | 貞、負、財 |
| 155 | 赤 | 7 | vörös, pőre | csi (chì) | xích | あか (aka) | 붉을적 (pulguldzsok (bulgeuljeok)) | 赦、赧、赨 |
| 156 | 走 | 7 | rohan, szalad | cou (zǒu) | tẩu | はしる (hasiru) | 달릴주 (tallildzsu (dallilju)) | 赳、赴、赶 |
| 157 | 足 (⻊) | 7 | láb | cu (zú) | túc | あし (asi) | 발족 (paldzsok (baljok)) | 趴、趵、趷 |
| 158 | 身 | 7 | test, törzs | sen (shēn) | thân | み (mi) | 몸신 (momsin) | 躬、躭、躰 |
| 159 | 車 | 7 | kocsi, szekér | csö (chē) | xa | くるま (kuruma) | 수레거 (szurego (suregeo)) | 軋、軌、軍 |
| 160 | 辛 | 7 | keserű | hszin (xīn) | tân | からい (karai) | 매울신 (meulsin (maeulsin)) | 辜、辝、辟 |
| 161 | 辰 | 7 | reggel, hajnal | csen (chén) | thần/thìn | しんのたつ (sinnotacu) | 별진 (pjoldzsin (byeoljin) | 辱、農、辴 |
| 162 | 辵 (⻌、⻍、⻎) | 7 | járni, gyalogolni | csuo (chuò) | sước | しんにょう (sinnjó) | 갖은책받침 (책받침) (kadzsuncshekpatcshim (cshekpatcshim) (gajeunchaekbatchim (chaekbatchim))) | 边、巡、迂 |
| 163 | 邑 (⻏) | 7 | város | ji (yì) | ấp | むら (mura) | 고을읍 (우부방) (kourup (ububang) (goeureup (ububang))) | 邕、邗、邘 |
| 164 | 酉 | 7 | szesz, bor | ju (yǒu) | dậu | ひよみのとり / hyominotori | 닭유 / dalgyu | 酊、酋、酌 |
| 165 | 釆 | 7 | (ki)választ | pien (biàn) | biện | のごめ (nogome) | 분별할변 (punbjolhalbjon (bunbyeolhalbyeon)) | 采、釉、釋 |
| 166 | 里 | 7 | falu, mérföld | li (lǐ) | lý | さと (szato) | 마을리 (maulli (maeulli) | 重、野、量 |
| 167 | 金 (釒) | 8 | fém, arany | csin (jīn) | kim | かね (kane) | 쇠금 (szogum (soegeum) | 釓、釔、釕 |
| 168 | 長 (镸) | 8 | hosszú | csang (cháng) | trường | ながい (nagai) | 길장 (변) (kildzsang (pjon) (giljang (byeon))) | 镺、镻、镼 |
| 169 | 門 | 8 | kapu | men (mén) | môn | もん (mon) | 문문 (munmun) | 閂、閃、閆 |
| 170 | 阜 (⻖) | 8 | domb, bucka | fu (fù) | phụ | おか (oka) | 언덕부 (좌부변) (ondokpu (csvabubjon) (eondeokbu (jwabubyeon))) | 阞、阡、阢 |
| 171 | 隶 | 8 | rabszolga | {{{2}}} (lìwli) | lệ | れいづくり (reizukuri) | 미칠이 (micsiri (michiri) | 𨽻、隷、隸 |
| 172 | 隹 | 8 | veréb | csuj (zhuī) | chuy | ふるとり (furutori) | 새추 (szecshu (saechu)) | 隻、隼、隽 |
| 173 | 雨 | 8 | eső | jü (yǔ) | vũ | あめ (ame) | 비우 (piu (biu)) | 雩、雪、雯 |
| 174 | 青 (靑) | 8 | kékeszöld | csing (qīng) | thanh | あお (ao) | 푸를청 (phurulcshong (pureulcheong)) | 靖、静、靚 |
| 175 | 非 | 8 | rossz | fej (fēi) | phi | あらず (arazu) | 아닐비 (anilbi) | 靟、靠、靡 |
| 176 | 面 (靣) | 9 | arc | mien (miàn) | diện | めん (men) | 낯면 (nammjon (natmyeon)) | 靤、靦、靧 |
| 177 | 革 | 9 | nyersbőr | ko (gé) | cách | かくのかわ (kakunokava) | 가죽혁 (kadzsukhjok (gajukhyeok)) | 靭、靮、靳 |
| 178 | 韋 | 9 | cserzett bőr | vej (wéi) | vi | なめしがわ (namesigava) | 가죽위 (kadzsugü (gajugwi)) | 韌、韍、韎 |
| 179 | 韭 | 9 | póréhagyma | csiu (jiǔ) | cửu | にら (nira) | 부추구 (pucshugu (buchugu)) | 韰、韲、䪢 |
| 180 | 音 | 9 | hang | jin (yīn) | âm | おと (oto) | 소리음 (szorium (sorieum)) | 竟、章、韵 |
| 181 | 頁 | 9 | levél | je (yè) | hiệt | おおがい (ógai) | 머리혈 (morihjol (meorihyeol)) | 頂、頃、頄 |
| 182 | 風 | 9 | szél | feng (fēng) | phong | かぜ (kaze) | 바람풍 (paramphung (barampung)) | 颩、颭、颮 |
| 183 | 飛 | 9 | repül | fej (fēi) | phi | とぶ (tobu) | 날비 (nalbi) | 䬡、飜、飝 |
| 184 | 食 (飠) | 9 | eszik, étel | si (shí) | thực | しょく (soku) | 밥식 (변) (papsik (pjon) (bapsik (byeon))) | 飡、飢、飣 |
| 185 | 首 | 9 | fej | sou (shǒu) | thủ | くび (kubi) | 머리수 (moriszu (meorisu)) | 馗、䭫、馘 |
| 186 | 香 | 9 | illat(os) | hsziang (xiāng) | hương | においこう (nioikó) | 향기향 (hjanggihjang (hyanggihyang)) | 馝、馞、馡 |
| 187 | 馬 | 10 | ló | ma (mǎ) | mã | うま (uma) | 말마 (malma) | 馭、馮、馯 |
| 188 | 骨 | 10 | csont | ku (gǔ) | cốt | ほね (hone) | 뼈골 (ppjogol (ppyeogol)) | 骫、骭、骯 |
| 189 | 高 (髙) | 10 | magas | kao (gāo) | cao | たかい (takai) | 높을고 (nophulgo (nopeulgo)) | 髚、髛、𩫛 |
| 190 | 髟 | 10 | haj, sörény | piao (biāo) | bưu/tiêu | かみがしら (kamigasira) | 터럭발 (thorokpal (teoreokbal)) | 髠、髡、髢 |
| 191 | 鬥 | 10 | harcol, küzd | tou (dòu) | đấu | とうがまえ (tógamae) | 싸울투 (sszaulthu (ssaultu)) | 鬦、鬧、鬨 |
| 192 | 鬯 | 10 | áldozati bor | csang (chàng) | sưởng | ちょう (csó) | 울창주창 (ulcshangdzsucshang (ulchangjuchang)) | 鬰、鬱 |
| 193 | 鬲 | 10 | tripusz, üst | li (lì) | cách | かなえ (kanae) | 다리굽은솥력 (tarigubunszonnjok (darigubeunsotryeok)) | 鬳、鬴、鬵 |
| 194 | 鬼 | 10 | szellem, démon | kuj (guǐ) | quỷ | おに (oni) | 귀신귀 (küsingü (gwisingwi)) | 鬾、魁、魂 |
| 195 | 魚 | 11 | hal | jü (yú) | ngư | うお (uo) | 물고기어 (mulgogio (mulgogieo)) | 魟、魠、魦 |
| 196 | 鳥 | 11 | madár | niao (niǎo) | điểu | とり (tori) | 새조 (szedzso (saejo)) | 鳦、鳧、鳩 |
| 197 | 鹵 | 11 | só | lu (lǔ) | lỗ | ろ (ro) | 짠땅로 (ccsanddangno (jjanddangro)) | 鹹、鹺、鹼 |
| 198 | 鹿 | 11 | őz, szarvas | lu (lù) | lộc | しか (sika) | 사슴록 (szaszumnok (saseumrok)) | 麀、麁、麂 |
| 199 | 麥 | 11 | búza | maj (mài) | mạch | むぎ (mugi) | 보리맥 (borimek (borimaek)) | 麨、麩、麪 |
| 200 | 麻 | 11 | kender | ma (má) | ma | あさ (asza) | 삼마 (szamma (samma)) | 麼、麾、黁 |
| 201 | 黃 | 12 | sárga | huang (huáng) | hoàng | きいろ (kiiro) | 누를황 (norulhvang (nureulhwang)) | 黈、䵍、黌 |
| 202 | 黍 | 12 | köles | su (shǔ) | thử | きび (kibi) | 기장서 (kidzsangszo (gijangseo)) | 黎、黏、黐 |
| 203 | 黑 | 12 | fekete | hēi | hắc | くろ (kuro) | 검을흑 (komulhuk (geomeulheuk)) | 墨、黓、黔 |
| 204 | 黹 | 12 | hímzés | cse (zhǐ) | chỉ | ふつ (fucu) | 바느질할치 (panudzsilhalcshi (baneujilhalchi)) | 黺、黻、黼 |
| 205 | 黽 | 13 | béka, kétéltű | min (mǐn) | mãnh | べん (ben) | 맹꽁이 (mengkkongi (maengkkongi)) | 黿、鼀、鼁 |
| 206 | 鼎 | 13 | háromlábú bronzüst | ting (dǐng) | đỉnh | かなえ (kanae) | 솥정 (szotcsong (sotjeong)) | 鼏、鼐、鼒 |
| 207 | 鼓 | 13 | dob | ku (gǔ) | cổ | つづみ (cudzumi) | 북고 (pukko (bukgo)) | 鼕、鼖、鼗 |
| 208 | 鼠 | 13 | egér, patkány | su (shǔ) | thử | ねずみ (nezumi) | 쥐서 csüszo (jwiseo)) | 鼢、鼥、鼩 |
| 209 | 鼻 | 14 | orr | bí | tị | はな (hana) | 코비 khobi (kobi)) | 鼽、鼾、齁 |
| 210 | 齊 (斉) | 14 | egyenlő | csi (qí) | tề | せい (szei) | 가지런할제 (kadzsironhaldzse (gajireonhalje)) | 齋、齌、齍 |
| 211 | 齒 | 15 | fog | csi (chǐ) | xỉ/sỉ | は (ha) | 이치 (icsi (ichi)) | 齔、齕、齖 |
| 212 | 龍 | 16 | sárkány | lung (lóng) | long | りゅう (ryú) | 용룡 jongnjong (yongryong)) | 龏、龑、龔 |
| 213 | 龜 | 16 | teknős | kuj (guī) | quy | かめ (kame) | 거북귀 kobukkü (geobukgwi)) | 䶰、龝、龞 |
| 214 | 龠 | 17 | fuvola | jüe (yuè) | dược | やく (jaku) | 피리약 (phirijak (piriyak)) | 龡、龢、龤 |
Jegyzetek
- ↑ Bartos Huba.szerk.: Zólyomi Gábor: A kínai nyelv és írás, Ókori és keleti nyelvek és írások (html), ELTE. ISBN 9639704814. Hozzáférés ideje: 2019. július 15.
- ↑ Billings, Timothy: Making Friends with the Kangxi Zidian 康熙字典: An Introduction. Middlebury College, 2007. [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Endymion Porter Wilkinson. Chinese History: A Manual. Harvard Univ Asia Center, 64. o. (2000). ISBN 9780674002494
- ↑ Kangxi radical-stroke order (kínai nyelven). Ministry of Education, R.O.C. [2017. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
Források
- Chinese Character Radicals - Simplified. archchinese.com. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
- Tokaji Zsolt. A kínai írásjegyek gyökei a Kangxi-szótár (1716) alapján (egyetemi jegyzet), Károli Gáspár Református Egyetem
További információk
- Kangxi Radicals Unicode Range. unicode.org. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
- A radikálisok koreai magyarázatai (koreaiul)
