Körtéd
| Körtéd (Крушчица / Kruščica) | |
 | |
| A Szent Vencel tiszteletére épült katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Fehértemplom |
| Rang | falu |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 989 fő (2002) |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 166 m |
| Terület | 28,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′ 36″, k. h. 21° 28′ 21″44.926666666667, 21.472544.926667°N 21.472500°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 36″, k. h. 21° 28′ 21″44.926666666667, 21.472544.926667°N 21.472500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körtéd témájú médiaállományokat. | |
Körtéd (szerbül Крушчица / Kruščica, németül Kruschtschitz) település Szerbiában, a Dél-bánsági körzetben, a fehértemplomi községben.
Fekvése
Fehértemplom északkeleti szomszédjában, a román határ közelében fekszik.
Története
Körtéd, előző nevén Krusicza középkori története ismeretlen; de a török hódoltság utolsó éveiben már lakott hely volt.
Neve előfordult az 1717. évi kamarai jegyzékben is Knitiza néven, 26 házzal, a gróf Mercy-féle térképen Kniczicza néven az újpalánkai kerületben szerepelt.
1770-1773. között a szerb-német határőrség kapta, 1783-ban pedig már a román-szerb Határőrvidékhez tartozott, melynek feloszlatása után Temes vármegyéhez csatolták. 1848. augusztus 23-án, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, mikor a szerb felkelők Fehértemplomot megtámadták, a veressipkás honvédzászlóalj egész idáig űzte vissza a támadókat.
1910-ben 2319 lakosából 2 fő magyar, 5 fő német, 1764 fő szerb, 7 fő román, 1 fő horvát, 538 fő egyéb (legnagyobbrészt cseh és cigány) anyanyelvű volt. Ebből 504 fő római katolikus, 1812 fő görögkeleti ortodox, 1 fő izraelita vallású volt. Írni és olvasni 1219 lakos tudott. Magyarul 48 fő tudott.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1936 | 1926 | 1738 | 1478 | 1279 | 1185 | 989[1] | 864[2] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 706 | 71,38 |
| Csehek | 231 | 23,35 |
| Cigányok | 23 | 2,32 |
| Románok | 6 | 0,60 |
| Magyarok | 6 | 0,60 |
| Jugoszlávok | 4 | 0,40 |
| Szlovákok | 3 | 0,30 |
| Ukránok | 2 | 0,20 |
| Macedónok | 2 | 0,20 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
- Görögkeleti temploma - a 18. században épült, majd 1861-ben helyreállították
- Római katolikus temploma - 1911-ben készült el
Jegyzetek
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији: Старост и пол – Подаци по насељима / 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-028-8 Hozzáférés: 2021. november 1. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
