Juilliard School

Juilliard School

Az „Alice Tully Hall“
Az „Alice Tully Hall“
Alapítva1905
NévadóAugustus D. Juilliard (ember)
HelyAmerikai Egyesült Államok, New York
Típus
  • konzervatórium
  • drámaiskola
  • nonprofit magánoktatási intézmény
Tanulólétszám800
Elhelyezkedése
Juilliard School (Manhattan)
Juilliard School
Juilliard School
Pozíció Manhattan térképén
é. sz. 40° 46′ 26″, ny. h. 73° 58′ 59″40.773871, -73.98317840.773871°N 73.983178°WKoordináták: é. sz. 40° 46′ 26″, ny. h. 73° 58′ 59″40.773871, -73.98317840.773871°N 73.983178°W
Térkép
A Juilliard School weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Juilliard School témájú médiaállományokat.

A Juilliard School zenész- és színészképző egyetem (performing arts conservatory) New Yorkban. Egyszerűen „Juilliard“ néven is emlegetik a korábbi zenész- és képzőművészképző intézmény emlékére. Az iskola a Lincoln Centerben, Manhattanben található, és egyidejűleg kb. 700 beiratkozott zene-, tánc- és színjátszásszakos hallgatója van. A Curtis Institute mellett ez az Amerikai Egyesült Államok legjobb ilyen egyeteme, egyike a világ vezető zeneiskoláinak, jónéhány igen becses művészeti programmal.[1][2][3]

Története

Az iskolát 1905-ben „Institute of Musical Art“ néven Frank Damrosch alapította, azzal a szándékkal, hogy Amerikában az európai konzervatóriumokkal megegyező minőségű képzési központ legyen zenészek számára. Először a Fifth Avenue és a 12. utca sarkán állt, s az első évben 500 hallgatója volt. 1910-ben székhelyét a Claremont Avenue-ra tette át.

1919-ben a gyermektelen Augustus D. Juilliard végrendeletében ötmillió amerikai dollárt hagyományozott kifejezetten „a zene fejlődése céljára” 1920-tól kezdve az iskola számára.[4] Az alapítvány neve „Juilliard Musical Foundation“ (JMF) volt, tulajdonosa a „Juilliard Graduate School“, amelynek neve 1926-ban Institute of Musical Art lett. Első vezetője John Erskine volt, a Columbia Egyetemről. Őt 1937-ben Ernest Hutcheson követte, egészen 1945-ig. 1946-ban az iskola neve „The Juilliard School of Music“ lett. A rektor ekkor William Schuman, az első zenei Pulitzer-díjasok egyike volt.

Schumann alatt, 1951-ben az iskola táncszakkal bővült, amelyet Martha Hill vezetett. Peter Mennin idején, 1968-ban pedig a színművészeti fakultással, amelynek első vezetője John Houseman volt. 1969-ben a Lincoln Centerbe költöztek, az iskola azóta viseli jelenlegi nevét. 2001-ben a Juilliard ezenkívül a Jazz-Training-Programmal gazdagodott.[5]

Személyiségek

Egykori hallgatók

Művészeti menedzser szak

  • Deák Erika művészeti menedzser

Színjátszás, tánc

Zenészek

  • Petri Aarnio hegedűművész
  • Hinrich Alpers zongoraművész
  • Matthew Aucoin komponista, zongorista, karmester
  • Lera Auerbach zeneszerzőnő, zongorista
  • Emanuel Ax zongoraművész
  • Nathaniel Anthony Ayers nagybőgős
  • Jenny Bae hegedűművésznő
  • John Barth író, rövid ideig tanult s Juilliardon
  • Tzimon Barto zongorista
  • Jens Georg Bachmann karmester
  • Tanja Becker-Bender hegedűművésznő
  • Joshua Bell hegedűművész
  • Bella Máté zeneszerző
  • William Bennett oboás
  • Bob Berg komponista, szaxofonos
  • Herbert Blomstedt karmester
  • Victoria Bond karmesternő
  • Charles Zachary Bornstein karmester
  • Leo Brouwer gitáros, komponista
  • Martin Bruns baritonművész
  • David Bryan billentyűs, zongorista, komponist
  • Cameron Carpenter koncertorgonista
  • Sarah Chang hegedűművésznő
  • Van Cliburn zongorista
  • Christopher Coletti trombitás
  • Robert Craft karmester
  • Christopher Czaja Sager zongorista
  • Richard Danielpour komponista
  • Miles Davis jazztrombitás
  • Thomas Demenga csellista
  • Deutsch Imre hegedűművész
  • Avner Dorman komponista
  • Michael Endres zongorista
  • Bruce Ferden karmester, zenei rendező
  • Janina Fialkowska zongoraművésznő
  • Malcolm Frager zongoraművész
  • David Garrett hegedűművész
  • Alan Gilbert karmester
  • Wallis Giunta mezzosopran
  • Gottfried von der Goltz hegedűművész
  • Philip Glass komponista
  • Martha Goldstein csembalóművésznő, zongorista, főiskolai tanár
  • Eddie Gomez jazzbőgős
  • Gotō Midori hegedűművésznő
  • Morton Gould komponista, zongorista
  • Alan Greenspan klarinétos, szaxofonos, a Fed vezetője
  • Henry Grimes nagybőgős
  • Andreas Haefliger zongoraművész
  • Volker Hartung brácsás, karmester
  • Bernard Herrmann komponista, dirigens
  • Tiffany Hwang énekesnő
  • Kállai Ernő hegedűművész
  • Sharon Kam klarinétosnő
  • Michael Kamen komponista, oboás
  • William Kapell zongorista
  • Gilbert Kaplan karmester
  • Jozef Kapustka zongoraművész
  • Nigel Kennedy hegedűművész
  • Kiss Krisztina zongoraművésznő
  • Nanna Koch hegedűművésznő
  • Claudia Kunz-Eisenlohr szopránénekesnő
  • Margaret Leng Tan zongoraművésznő
  • James Levine karmestef
  • Ricardo Llorca zeneszerző
  • Yo-Yo Ma csellista
  • Henry Mancini komponista
  • Barry Manilow énekes, zongorista, komponista, Arrangeur, producer
  • Wynton Marsalis trombitás
  • Clifton Matthews zongoraművész
  • Robert McDuffie hegedűművész
  • Mező László gordonkaművész
  • Lucia Micarelli hegedűművésznő
  • Leon Milo komponista, ütőhangszeres, harangjátékos
  • Nicholas Milton hegedűs, dirigens
  • Alexander Mishnaevski hegedűművész
  • Thelonious Monk dzsesszzongorista
  • Beata Moon zeneszerzőnő, zongorista
  • Charlotte Moorman csellistanő
  • Buddy Morrow dzsesszpozanos
  • Nico Muhly komponista
  • Itzhak Perlman hegedűművész
  • Eytan Pessen zongorista, operadirektor
  • Leontyne Price énekesnő (szopran)
  • Einojuhani Rautavaara komponista
  • Alfred Reed komponista
  • Steve Reich komponista
  • Aleksandra Romanić zongoraművésznő
  • Jordan Rudess billentyűs, zongorista
  • Vincent Schirrmacher operaénekes
  • Stephen Schwartz komponista, zongorista
  • Gerard Schwarz karmester
  • Hazel Scott zongoraművész, énekesnő
  • Raymond Scott komponista, zenekarvezető
  • Nina Simone énekesnő, zongorista
  • Lori Singer színésznő, csellists
  • Dmitri Sitkovetsky hegedűművész, kafmester
  • Leonard Slatkin dirigens
  • Andre M. Smith basszuspozanos
  • Mark Snow filmzeneszerző
  • Simon Standage hegedűművész, karmester
  • Wim Statius Muller zongorista, komponista
  • Morton Stevens komponista
  • Marioara Trifan karmesternő, zongorista, főiskolai tanár
  • Francesco Tristano zongorista, komponista, producer
  • Rosalyn Tureck zongoraművésznő, csembalóművész
  • Ezequiel Viñao komponist
  • Robert Ward komponista
  • Alexis Weissenberg zongoraművész
  • John Williams komponista, zongorista, karmester, producer
  • Eric Whitacre komponista
  • Phil Woods komponista, szaxofonos, zenekarvezető
  • Pinchas Zukerman hegedűművész, karmester

Tanárok

  • Joseph Alessi pozanos
  • Julius Baker furulyás
  • David Berger trombitás, rendező, komponista, a Lincoln Jazz Orchestra vezetője
  • Luciano Berio komponista, a Juilliard Ensemble alapítója
  • Henry Brant zeneszerző
  • Elliott Carter zeneszerző
  • Frederic Cohen zongorista, komponista, karmester
  • John Corigliano zeneszerző
  • Bella Davidovich zongoraművésznő
  • Dorothy DeLay hegedűművésznő
  • Christopher Durang színdarabíró
  • Sixten Ehrling karmester
  • Ivan Galamian hegedűművész
  • Sasha Gorodnitzki zongoraművész
  • John Houseman színész, producer
  • Sharon Isbin gitárművész
  • Irving Kolodin zenekritikus
  • Joel Krosnick csellista
  • Tony Kushner színdarabíró
  • Josef und Rosina Lhévinne zongoraművészek
  • Karl Maihoroff zongoraművész
  • Otto-Werner Mueller karmester
  • Ichák Perlman hegedűművész
  • Vincent Persichetti komponista
  • Ruggiero Ricci hegedűművész
  • Christopher Rouse zeneszerző
  • Sándor György zongoraművész
  • Peter Schickele komponista, humorista, P.D.Q. Bach
  • Bessie Schönberg táncpedagógusnő
  • William Schuman zeneszerző, a Juilliard String Quartet alapítója
  • Eduard Steuermann zongorista, zeneszerző
  • Karen Tuttle hegedűművésznő
  • John Weaver orgonista, zeneszerző
  • Teddy Wilson zongorista
  • Kiki Wislon énekes-táncosnő
Lásd még: New York zenei élete (kategórialap)

Irodalom

  • Andrea Olmstead: Juilliard: A HISTORY (Music in American Life). Kiadó: University of Illinois Press; 1999 ISBN 978-0-252-02487-0

További információk

  • Offizielle Website (englisch)
  • THE BATON – Schulzeitung der Juilliard School[halott link] (PDF; 5,8 MB) – Frank Damrosch in der Robe des Dekan als Titelbild

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Juilliard School című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. Still ‘best reputation’ for Juilliard at 100. The Washington Times, 2005. június 3. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
  2. Juilliard. Harry N. Abrams, 10. o. (2003). ISBN 0810935368 „Juilliard grew up with both the country and its burgeoning cultural capital of New York to become an internationally recognized synonym for the pinnacle of artistic achievement.” 
  3. The Top 25 Drama Schools in the World. The Hollywood Reporter. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
  4. GIVES $5,000,000 TO ADVANCE MUSIC; Will of A. D. Juilliard Provides Aid for Worthy Students and for Entertainment. OTHER PUBLIC BEQUESTS Gifts of $100,000 Each to Hospitals, Museums, and Philanthropic Societies. GIVES $5,000,000 TO ADVANCE MUSIC Archiválva 2013. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben In: The New York Times, 27. Juni 1919.
  5. The Juilliard School: A Brief History, hozzáférés: 2010. március 1. (angolul)
  6. Juilliard.edu Alumni News – Drama 1980s, retrieved 1/6/08
  7. http://www.scpa.sandi.net/HTML/arts_dance.html#DFACULTY
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 121893935
  • LCCN: n81011862
  • ISNI: 0000 0004 1936 8745
  • GND: 1052100724
  • SUDOC: 114174946
  • NKCS: xx0094060
  • Zene Zeneportál
  • USA USA-portál