Jonszangun koreai király

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Jonszangun (Yeonsangun)
Csoszon 10. királya
Uralkodási ideje
1494 – 1506
Elődje	Szongdzsong (Seongjong)
Utódja	Csungdzsong (Jungjong)
Életrajzi adatok
Uralkodóház	I (Yi)-dinasztia
Gyermekkori név	I Jung (이융, 李隆, Yi Yung)
Született	1476. november 7. Kjongbokkung
Elhunyt	1506. november 6. (29 évesen) Kanghvado (Ganghwado)
Nyughelye	Jonszangunmjo (Yeonsangunmyo) 1506
Édesapja	Szongdzsong (Seongjong)
Édesanyja	címétől megfosztott királyné a Jun (Yun) klánból
Testvére(i)	Gyeseong-gun Lee Hang Lee Su prince Hwison Prince BongAn Gyeonseong-gun Csungdzsong koreai király Lee Hoi Lee Kwan Lee Chim prince ChonSong Lee Jong Prince Yeongsan prince AnJon Prince Yangwon Sunsuk gongju GongSin ongju Princess Huijeong Princess Jeonghye Princess Jeongsuk
Házastársa	hercegné a Sin klánból
Házastársa	címétől megfoszott hitves a Cso klánból (Jo)
Gyermekei	7
A Wikimédia Commons tartalmaz Jonszangun (Yeonsangun) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jonszangun koreai király (hangul: 연산군, handzsa: 燕山君, RR: Yeonsangun^?; 1476. október 24. – 1506. november 20.) Csoszon (Joseon) 10. királya volt. I Jung (이융) néven született, és 1494-1506 között volt uralkodó. Feljegyzések szerint ő volt a Csoszon-dinasztia legrosszabb uralkodója,^[forrás?] zsarnoknak tartották. Két véres tisztogatás írható a számlájára, hatéves korában kivégezték az édesanyját, és megszállottan kereste a gyilkosait, hogy bosszút álljon a halálán. Mindenkit, aki gyanús volt, kivégeztetett a testőreivel, így a népe rettegett tőle. Puccsal távolították el a trónról és száműzték. Sosem kapott posztumusz nevet, sírja egyszerű hercegi rangú.

Anyja kivégzése

Jun királyné Szongdzsong (Seongjong) király ágyasa volt, Konghje (Gonghye) haláláig, aki a király első felesége volt. Mivel örökös nélkül halt meg, ezért sürgette a második feleségét, hogy biztosítsa a királyi ház utódját. Jun (Yun) királynét szépsége miatt vette feleségül 1476-ban. Néhány hónappal később megszületett első fiuk I Jung (Yi Yung), aki később a Jonszan (Yonsan) herceg nevet kapta. A királyné rendkívül heves vérmérsékletű és féltékeny volt Szongdzsong (Seongjong) király ágyasaira, az egyiket meg is mérgezte 1477-ben. 1479-ben kezet emelt a királyra, ezzel karmolási sebek keletkeztek az arcán. A király mindent megtett, hogy elfedje arca sebét, de az anyja, Inszu (Insu) felfedezte a karcolást, és száműzte Jun (Yun) királynét, aki rengetegszer próbált meg visszatérni. A király megelégelte ezt, ezért 1482-ben méreg általi halálra ítélte a királynét.

Tisztogatások

Szongdzsong (Seongjong) király 1494-ben halt meg, a fia követte a trónon. Az első években kifejezetten kedves király volt, szerette a népét. Emellett bölcs volt, aki megerősítette a nemzetvédelmet és segítette a szegény embereket. De nemsokára megmutatkozott a zsarnok énje, amikor az egyik oktatóját Cso Szaszót (Jo Sa-seót) megölte. Megpróbálta helyreállítani anyja posztumusz címét. A kormányzati tisztviselőkhöz tartozó politikai frakció (Szarim (Sarim)) elégedetlen volt Szongdzsong (Seongjong) király végakaratával, és mindent megtettek, hogy ne valósuljon meg. 1498-ban Kim Ilszon (Kim Ilson), Kim Dzsongdzsik (Kim Jong-jik) tanítványa felvett egy paragrafust a királyi feljegyzésekbe, miszerint Szedzso király trónra lépése illegitim volt 1455-ben. Kim Ilszon (Kim Ilson)t és követőit felségárulással vádolta meg a rivális frakció, és ez elég ok volt Jonszangun (Yeonsangun) királynak, hogy a Szarim (Sarim) frakció tagjait kivégeztesse. Ez volt az úgynevezett első irodalmár-tisztogatás (무오사화 戊午士禍).

1504-ben Im Szahong (Im Sa-hong) elárulta a királynak anyja halálának részleteit, megmutatta neki az egyik véres ruhadarabot, amire állítólag vért hányt, miután megitta a mérget. A király ezután apja két ágyasát halálra verte, miután őket tartotta felelősnek anyja haláláért. A király összeveszett nagyanyjával, Inszu (Insu) királynéval és úgy a falhoz szorította, hogy belehalt. Posztumusz nevet adott anyjának, aki a Csehon (Jeheon) királyné nevet kapta. A király végül felnyittatta Han Mjonghö (Han Myeong-hu) (한명회) sírját, és levágatta a fejet a testről. Számos olyan tisztviselőt is kivégeztetett, akik korábban támogatták anyja megmérgezését. Ez volt a második irodalmár-tisztogatás 1504-ben (갑자사화 甲子士禍).

Oktatás visszaszorítása

A konfuciánus tudósokat képző Szonggjungvan (Seonggyungwan)t bezáratta a király és szórakozóhellyé alakította át. Egy lakóövezetet is lerombolt, kilakoltatva a lakosokat, és vadászterületetté alakíttatta. Kényszerítette az embereket, hogy újabb szórakozóhelyet építsenek neki. A köznép plakátokon gúnyolta a királyt, hangul írással, mely kiváltotta az uralkodó haragját, ezért betiltotta a hangul használatát.

A miniszterek egyre hevesebben tiltakoztak a király tettei ellen, aki ennek hatására eltörölte a Cenzúrahivatalt és a Hongmungvan (Hongmungwan)t (könyvtár és kutatóközpont, melynek tagjai konfuciánus tanítások segítségével tanácsot adtak a királynak). Elrendelte, hogy a miniszterek a következő feliratot hordozzák magukon: „A száj ajtó, mely katasztrófát enged be. A nyelv kard, mellyel fejet vágnak le. A test addig lesz békében, míg a száj csukva van, s a nyelv mélyen legbelül.” (口是禍之門 舌是斬身刀 閉口深藏舌 安身處處牢)^[1]

Trónfosztás

1506-ban a király uralkodásának 12. évében hivatalnokok egy csoportja (elsősorban Pak Vondzsong (Park Won-jong), Szong Hian (Seong Hui-an), Ju Szundzsong (Yu Sun-jeong) és Hong Gjongdzsu (Hong Gyeong-ju) összeesküvést szerveztek a király ellen. Szeptember 2-án puccsot hajtottak végre, leváltották a királyt és helyére a féltestvére, Csinszong (Jinseong) nagyherceg került. Herceggé fokozták le, majd száműzték Kanghvado (Ganghwado) szigetére, ahol két hónap múlva meghalt.^[2][3] Egyik ágyasa, Csang Nokszu (Jang Noksu), akit a végzet asszonyának neveztek, végig bátorította a királyt, ezért lefejezték. Jonszangun (Yeonsangun) fiatal fiait szintén megölték.

Család

• Apa: Szongdzsong (Seongjeong) koreai király (성종)
• Anya: Csehon (Jeheon) királyné a hamani Jun (Yun) klánból. (제헌왕후 윤씨)
• Hitvesek:

1. Munszong (Munseong) hercegnő a Sin klánból (거창군부인 신씨, 1472–1537; később címétől megfosztott)
   1. I Szuok (Yi Su-eok) hercegnő (휘신공주 이수억)
   2. címétől megfosztott koronaherceg Hvang (Hwang) (폐세자 황)
   3. Cshangnjong (Changnyeong) nagyherceg (창녕대군)
   4. Pogok (Bogeok) hercegnő (복억공주)
2. címétől megfosztott királyi hitves a Cso (Jo) klánból (폐빈 조씨)
3. Cson (Jeon) szugjong (sugyeong) (숙용 전씨)
4. Kim szugvon (Sugwon) (숙원 김씨)
5. I szugi (Yi sugui) (숙의 이씨)
   1. Jangphjong (Yangpyeong) herceg (양평군)
   2. I Donszu (Yi Donsu) herceg (왕자 이돈수)
   3. lánygyermek
6. Csang Nokszu (Jang Noksu) szugjong (sugyeong) (숙용 장녹수, ?–1506)
   1. I Jongszu (Yi Yeongsu) (이영수) lánygyermek
7. U szugjong (U sugyeong) (숙용 우씨)

(A hitvesek keresztneve a királynék kivételével ismeretlen. A rangok leírását lásd: Címek és megszólítások a Csoszon-dinasztiában)

Ábrázolása a filmművészetben

A palota ékköve sorozat első néhány epizódjában szerepelt, ahol kegyetlen zsarnokként mutatták be, aki Korea történelmének legrosszabb királya volt.

A nagy sikerű A király és a bohóc című filmben kegyetlen, elmeháborodott királyként ábrázolták.

A lázadó: Hong Gil Dong című sorozat uralkodásának éveiben játszódik, az ő uralkodása az egyik fő történetszál.

Források

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yeonsangun of Joseon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Előző uralkodó: Szongdzsong (Seongjong)

Csoszon királya 1494–1506 I-dinasztia

Következő uralkodó: Csungdzsong (Jungjong)