Japán Szárazföldi Véderő

Japán Szárazföldi Véderő 陸上自衛隊
A Japán Szárazföldi Véderő zászlaja
Dátum	1954. július 1.
Ország	Japán
Személyzet	hivatásos- és szerződéses katonák, köztisztviselők, közalkalmazottak
Típus	haderőnem
Méret	kb. 150 000 fő
Parancsnoki struktúra	Japán Önvédelmi Haderő
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok	Gorou juasza
Japán Szárazföldi Véderő 陸上自衛隊 weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Japán Szárazföldi Véderő 陸上自衛隊 témájú médiaállományokat.

A Japán Szárazföldi Véderő (japánul: 陸上自衛隊 átírással: Rikudzsó Dzsieitai, magyarul: „Japán Szárazföldi Önvédelmi Haderő”) a Japán hadsereg szárazföldi egységeit jelenti. 1954. július 1-én alakult és a Japán Önvédelmi Haderő 3 haderőneméből ez a legnagyobb.

2010 decemberében új katonai irányelv lépett életbe. Ennek következtében a Japán Önvédelmi Haderő Kínára fókuszál a Szenkaku szigeteki vitájuk miatt.

2008-ban 150.000 körüli katonája volt. Központja Tokióban van, azon belül Sindzsuku keleti részén Icsigaja kerületén.

Történelme

Japán 1945-ben elfogadta a potsdami konferencia által kínált békét, és ennek a 9. cikkelye („mindörökre lemond a nemzetközi viták rendezésének érdekében a háborúindítás, valamint az erőszak alkalmazás, vagy az azzal való fenyegetés szuverén jogáról.” Annak érdekében, hogy ezt elérjék „soha nem fognak fenntartani szárazföldi, tengeri vagy légi haderőt”) miatt, a Japán Birodalmi Hadsereget és a Japán Birodalmi Haditengerészetet feloszlatták, ezzel párhuzamosan az amerikai megszálló egységek vették át a hadsereg szerepét, ami a Japán területek megvédését is jelentette. Így Japán fókuszálhatott a gazdasága újraépítésére.

Annak ellenére, hogy Amerika nem akarta, hogy Japánnak legyen bármilyen hadserege, Asida Hitosi Japán akkori miniszterelnöke módosított a 9. cikkelyen, hogy Japánnak lehessen hadserege ami önvédelmi erőként funkcionál. Ennek következtében a szárazföldi, légi és tengerészeti haderőnemek alakultak ki Japánban. A megszállók vágya Japán demilitarizálása volt, de ez teljesen nem sikerült végül.

1951-ben a két ország Amerikai-japán biztonsági egyezményt kötött. Ez alapján Japánban maradtak amerikai támaszpontok és bázisok (pl.: Okinawán), így Amerika képes megvédeni Japánt ha megtámadják. 1950-ben a koreai háború miatt megalkották a Nemzeti Rendőrségi Tartalékot. 1952-re a Nemzeti Rendőrségi Tartalék Japánban 110.000 főre növekedett és megváltoztatták a nevét Nemzeti Biztonsági Ügynökségre.

Japán ezután folytatta a védelem fejlesztését. 1954. július 1-én az „Országos Biztonsági Testületet” Védelmi Ügynökséggé alakították át. Illetve a Nemzeti Biztonsági Ügynökség átalakult a Japán Szárazföldi Véderővé, Japán Tengerészeti Véderővé illetve a Japán Légi Véderővé. Erre az engedélyező jogszabályt szintén 1954-ben vezették be. A Japán Önvédelmi Haderő első vezetője pedig Keizou Hajasi lett.

Hosszú ideig megkérdőjelezhető volt, hogy a Japán Szárazföldi Véderő képes lenne-e egy esetleges szovjet támadást megakadályozni Hokkaidó ellen. Mára a Véderő hatékony hadsereg (kb. 150.000 fő) és fontos jelentősége van, bár a hidegháború vége óta úgy tűnik, hogy jelentősége csökken. Kísérletet tettek arra, hogy a Véderőt összességében új hidegháború utáni küldetésekre alakítsák át, mert a hidegháborús missziók számos belső politikai vitában torkoltak.

1992-re Japán gazdasága fellendült és ez Amerikának nem tetszett, ezért rákényszerítette Japánt, hogy segítse a világbékét. Ennek következtében bevezették Japánba a Nemzetközi Béke Együttműködési törvényt és az Önvédelmi Haderő részt vehetett nemzetközi békefenntartó nem katonai-jellegű akciókban amerikaiakkal. Ez volt a 2. világháború óta az első megmozdulása a Japán hadseregnek.

2004. március 27-én a Japán Védelmi Ügynökség létrehozta a Speciális Erők Csoportját, ami a Japán Szárazföldi Véderőbe került beintegrálásba és a feladatuk a terrorizmus elleni harc.

2018. április 7-én Japán a második világháború vége óta először aktiválta tengeri egységét. A feladatuk a Kínától keletre lévő szigeteik védelme esetleges inváziós egységektől.

Mai politikai helyzet a 9.cikkellyel

2012. decembere óta Abe Sinzó vezetésével a Liberális Demokrata párt (Japán) és a Komeito kormánykoalíció választási sikert sikerre halmoz. Ezzel terítéken van a kérdés, vajon Abe elég merész és ambiciózus-e ahhoz, hogy megkockáztasson végigvinni egy alkotmánymódosítást. Ehhez meg kellene előbb győznie nem csak mindkét parlamenti ház képviselőinek kétharmadát, hanem magát a japán közvéleményt is attól, hogy a hadsereg fenntartását tiltó 9.cikkelyt módosítsák. Nemzetközileg is vitatott, hogy kell-e Japánnak hadsereg.

A reformok aktualitását a megváltozott biztonságpolitikai környezet adja. Kína egyre növekvő katonai kiadása, Észak-Korea nukleáris fegyverei, illetve legújabb adalékként Donald Trump is, aki állítása szerint újratárgyalná a Amerikai-japán biztonsági egyezményt.

Így, ahogyan azt Abe már 2004-ben egy könyvében is kijelentette, Japánnak aktív lépéseket kell tennie, hogy biztosítsa elköteleződésének komolyságáról az Egyesült Államokat. Ez ráadásul hozzájárulna a kapcsolatok egyenlőbb alapokra helyezéséhez, ahol Japán bebizonyíthatja szövetségének komolyságát. Abe és a hozzá hasonlóan gondolkodó politikusok abban látják a megoldást, ha az alkotmány 9.cikkelyét megreformálnák és lehetővé tennék, hogy vészhelyzet esetén Japán élhessen az ENSZ alapokmányban biztosított kollektív önvédelem jogával például az amerikai katonák védelme érdekében.

2015. szeptember 19-én az Abe miniszterelnök által vezetett LDP és Komeito koalíció, 148:90 arányban, a felsőházban is elfogadtatta az önvédelmi erők reformjáról szóló törvénytervezetet. Ez lehetővé teszi a korlátozott kollektív önvédelemben való részvételt. Mindenek előtt azonban a következő három feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy a Japán Önvédelmi Haderő részt vehessen háborús konfliktusban:

1. A helyzet egyértelmű fenyegetést jelent Japánra nézve, vagy legalábbis alapjaiban fenyegeti a japán nép élethez, szabadsághoz és boldogsága eléréséhez való alkotmányos jogát.
2. Nincs más módja a támadás megakadályozásának.
3. Az alkalmazott erőszak nem haladhatja meg a feltétlenül szükséges minimumot.

A feltételekből látható, hogy nem arról van szó, hogy Japán vissza akar térni a militarista alapokhoz. Abe miniszterelnök szeretné megváltoztatni az alkotmány 9. cikkelyét több ponton is, de még nem lépett semmit az ügyben.

Aktuális felszerelés és személyzet

Személyzet

1989-ben az alsó-közép akadémia és a felső-közép akadémia végzettjei alapkiképzésüket a képzési brigádokban kezdték, és körülbelül három hónapig tartott. A megbízott tiszteket és az altiszteket (tizedestől-hadnagyig tartó rangok tartoznak ide) képző kurzusok elérhetőek voltak tisztképző iskolákban és a már végzett altisztek beléphettek egy 8-12 hétig tartó megbízott tiszteket képző programba. Idősebb altisztek és a 80 hetes kísérleti altisztképzőben végzettek is részt vehettek tisztképző iskolákban, ugyanígy részt vehetett rajta az is aki Jokoszukán a Nemzeti Védelmi Akadémián végzett, illetve azok is akik valami hasonló 4 éves egyetemet végeztek. Korszerű műszaki, repülési, orvosi, parancsnoki és személyzeti tisztviselő kurzusokat is tartott a Japán Szárazföldi Véderő. Csakúgy mint a Tengerészeti és Légi Véderő, a Szárazföldi Véderő is tartott fiatal kadét programot, ahol technikai képzést kínált azon fiataloknak akik az alsó-középiskolát már elvégezték, de még nem érték el a katonasághoz való csatlakozás korhatárát, cserébe nekik később be kellett lépniük a katonasághoz.

A Japán szigetek népsűrűsége illetve urbanizációja miatt, csak kevés hely van nagyszabású gyakorlatokhoz, de még ezeken a területeken is zaj korlátozások vannak. A Szárazföldi Véderő igazodva ezekhez a feltételekhez, a parancsnoki feladatokra, térképészeti ismeretekre, szimulátorokon végzett feladatokra és egyéb képzésekre fektetik a hangsúlyt, illetve a tengerentúlon is szoktak gyakorlatozni például az Amerikai Egyesült Államok területén is (Yakima Tréning Centrum), ahol a katonák lőgyakorlatokat is végeznek.

A Japán Szárazföldi Véderőnek van két tartalék egysége: a Gyors reagálású tartalék egység (即応予備自衛官制度) és a Fő tartalék egység (一般予備自衛官制度). A Gyors reagálású egység tagjai 30 napot, a Fő tartalék egység tagjai pedig 5 napot gyakorlatoznak évente. 2007 decemberében 8.425 fő létszáma volt Gyors reagálású egységnek, míg 22.404 fő a Fő tartalék egységnek.

Néhány felszerelésük

• 
  10-es típusú harckocsi
• 
  90-es típusú harckocsi
• 
  16-os típusú manőverező harckocsi
• 
  87-es típusú önmüködő légvédelmi fegyver
• 
  96-os típusú páncélozott személyzet szállító
• 
  89-es típusú gyalogság elleni harckocsi
• 
  87-es típusú páncélozott járőr harckocsi
• 
  AH-64D & AH-1S
• 
  99-es típusú 155 mm-es önmüködő mozsárágyú
• 
  12-es típusú felszíni hajó rakéta

Szervezet

Jelentős Parancsnokság A Szárazföldi Egységek Parancsnoksága (陸上総隊 Rikudzsou-Szoutai) főhadiszállása Aszakán van, Szaitama prefektúra. 2018. március 27-én lett újjászervezve a Központi Készenléti Erőből.

Seregek

• Északi hadsereg, főhadiszállása, Szapporo, Hokkaidó
• Északkeleti hadsereg, főhadiszállása, Szendai, Mijagi
• Keleti hadsereg, főhadiszállása Nerima, Tokió
• Központi hadsereg, főhadiszállása Itami, Hjógo
• Nyugati hadsereg, főhadiszállása Kumamoto, Kumamoto

Hadosztályok

A Japán Szárazföldi Véderőnek 9 aktív hadosztálya van (1 páncélozott és 8 gyalogsági)

• 1. Hadosztály, Nerima.
• 2. Hadosztály, Aszahikava.
• 3. Hadosztály, Itami.
• 4. Hadosztály, Kaszuga.
• 6. Hadosztály, Higasine.
• 7. (Páncélozott) hadosztály, Csitosze.
• 8. Hadosztály, Kumamoto.
• 9. Hadosztály, Aomori.
• 10. Hadosztály, Nagoja.

Brigádok

A Japán Szárazföldi Véderő 7 aktív Brigáddal rendelkezik, ebből egy desszantos

• 1. Légi Brigád, Narasino táborban Funabasi, Csiba prefektúra
• 5. Brigád, Obihiro táborban Obihiro, Északkelet Hokkaidóért felelős
• 11. Brigád, Makomanai táborban Szapporo, Délnyugat Hokkaidóért felelős
• 12. Brigád, Szómagahara táborban Sinton, Gunma, Nagano, Niigata, Tocsigi prefektúrákért felelős
• 13. Brigád, Kaita, Csúgoku régióért felelős
• 14. Brigád, Zencúdzsi, Sikoku szigetértért felelős.
• 15. Brigád, Naha, Okinava prefektúráért felelős

A hadosztályok 6.000-9.000 fő között vannak, a brigádok 3.000-4.000 fő között vannak. Ezek regionálisan függetlenek.

9 harci támogató egység

• 1. Helikopter Brigád, Kita-Csitosze táborban Csitosze, Hokkaidó prefektúra
• 1. Helikopter Brigád, Kiszarazu táborban Kiszarazu, Csiba prefektúra
• 1. Légvédelmi Tüzérségi Brigád, Higasi táborban Csitosze, Hokkaidó prefektúra
• 2. Légvédelmi Tüzérségi Brigád, Iizuka táborban Iizuka, Fukuoka prefektúra
• 1. Mérnöki Brigád, Koga táborban, Koga, Ibaraki prefektúra
• 2. Mérnöki Brigád, Funaoka táborban, Sibata, Mijagi prefektúra
• 3. Mérnöki Brigád, Eniva táborban, Eniva, Hokkaidó prefektúra
• 4. Mérnöki Brigád, Okubo táborban, Udzsin, Kiotó prefektúra
• 5. Mérnöki Brigád, Ogóri táborban, Ogóri, Fukuoka prefektúra

Más egységek

• más egységek és szervezetek
  • Anyagellenőrző Parancsnokság
  • Földi Kutatási és Fejlesztési Parancsnokság
  • Katonai Rendőrség
  • Katonai Hírszerzési Parancsnokság
  • Hírszerzés Védelmi Parancsnokság
  • Szárazföldi Személyzeti Főiskola
  • Szárazföldi Tisztképző iskola
  • Speciális Erők Csoportja
• Taktikai szerveztek
  • A Japán Szárazföldi véderő az alább látható taktikai egységekkel rendelkezik:
  • 1 páncélozott hadosztály (7.)
  • 8 gyalogsági hadosztály, mindegyikben 3 zászlóalj méretű gyalogsági ezred
  • 6 gyalogsági Brigád (5. Brigád, 11. Brigád, 12. Brigád, 13. Brigád, 14. Brigád, 15. Brigád)
  • 1 légi Brigád
  • 5 kombinált (képzésű) brigád
  • 1 tüzérségi brigád
  • 2 légvédelmi brigád
  • 4 mérnök brigád
  • 1 helikopter brigád, 24 század és 2 anti-tank szakasz

Lásd még

• Japán Önvédelmi Haderő
• Japán Légi Véderő
• Japán Tengerészeti Véderő
• Japán Szárazföldi Véderő honlapja: www.mod.go.jp/gsdf/english/index.html

Források

• https://defendingjapan.wordpress.com/tag/japan-self-defense-force/
• https://www.militaryfactory.com/modern-armor/japan-ground-self-defense-force.asp
• https://web.archive.org/web/20180528051934/https://www.militaryfactory.com/modern-armor/japan-ground-self-defense-force.asp
• https://www.economist.com/the-economist-explains/2017/11/20/is-japans-army-ready-for-battle
• https://ca.reuters.com/article/topNews/idCAKCN1HE069-OCATP
• https://korkep.sk/cikkek/kulugyek/2014/07/29/a-felkelo-nap-hadserege-elszabadul-haderoreform-japanban/
• https://index.hu/kulfold/2013/08/07/mindent_felboritana_a_japan_fegyverkezes/
• http://www.geopolitika.hu/hu/2016/08/12/a-japan-onvedelmi-erok-reformja-es-az-alkotmanymodositas-kerdese/