Jövedelemrugalmasság

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Jövedelemrugalmasság alatt a mikroökonómiában az egyéni jövedelem (m) valamely függvénye – többnyire a keresleti függvény – értékének %-os megváltozását értjük annak hatására, hogy a jövedelem 1%-kal nő. A jövedelemrugalmasság jele εm vagy Em (az angol elasticity: rugalmasság szóból).

Ha tehát például egy fogyasztó jövedelme havi 100 000 forint és ebből 2000 forintot költ sajtra, továbbá ha a jövedelme 1%-kal (azaz 1000 forinttal) nő és ennek hatására ő 40 forinttal nagyobb értékben fog sajtot vásárolni, akkor az m = 100000 {\displaystyle m=100000} pontban fogyasztónk sajt iránti keresletének jövedelemrugalmassága:

ε m = 40 2000 1 % = 2 % 1 % = 2. {\displaystyle \varepsilon _{m}={\frac {\frac {40}{2000}}{1\%}}={\frac {2\%}{1\%}}=2.}

A jövedelemrugalmasság általános képlete, ha az f függvény jövedelemrugalmasságát vizsgáljuk az m0 helyen:

ε m = f ( m 0 ) f ( m 0 ) m m 0 = f ( m 0 ) m m 0 f ( m 0 ) {\displaystyle \varepsilon _{m}={\frac {\frac {\partial f(m_{0})}{f(m_{0})}}{\frac {\partial m}{m_{0}}}}={\frac {\partial f(m_{0})}{\partial m}}\cdot {\frac {m_{0}}{f(m_{0})}}}

Vagyis a jövedelemrugalmasság számolható az f függvény m szerinti parciális deriváltjának segítségével.

Egy jószág keresletének jövedelemrugalmassága sok információt hordoz a jószág tulajdonságairól. Ha εm pozitív, akkor a jövedelem emelkedése a jószág keresletének növekedésével jár; ezeket a javakat normál javaknak nevezzük. Ritkább esetben előfordulhat, hogy εm negatív, ekkor inferior javakról beszélünk.

A normál javak közül amelyekre ε m > 1 {\displaystyle \varepsilon _{m}>1} , azok 1%-nál nagyobb keresletnövekedéssel reagálnak az 1%-os jövedelememelkedésre; ezeket luxusjavaknak is hívjuk. Ezzel szemben az 1-nél kisebb jövedelemrugalmasságú javak neve létszükségleti jószág.

Mikroökonómiai eszközökkel bizonyítható még egy érdekes összefüggés; eszerint ha egy személy a rendelkezésére álló összes jövedelmet elkölti, akkor az általa fogyasztott összes jószág jövedelemrugalmasságainak súlyozott összege 1, vagyis:

s 1 ε m 1 + s 2 ε m 2 + + s n ε m n = 1 {\displaystyle s_{1}\varepsilon _{m1}+s_{2}\varepsilon _{m2}+\cdots +s_{n}\varepsilon _{mn}=1}

Az s 1 , s 2 , , s n {\displaystyle s_{1},s_{2},\cdots ,s_{n}} súlyok az első, második, …, n-edik jószágra költött pénzösszeg és a teljes jövedelem hányadosai, azaz s i = p i x i m {\displaystyle s_{i}={\frac {p_{i}x_{i}}{m}}} .

Az összefüggés fő tanulsága, hogy az elfogyasztott luxusjavakat létszükségleti javak kell hogy „ellensúlyozzák”.

Kapcsolódó szócikkek

  • Javak
  • Kereslet
  • Rugalmasság (közgazdaságtan)