Horvátország lakott szigeteinek listája

Horvátország szigetei az Adrián

Ez a lista Horvátország lakott szigeteit sorolja fel, a szigeteken tartózkodó népesség száma szerint a 2001. március 31-ei adatok alapján. Az Adriai-tenger Horvátországhoz tartozó területén 698 sziget, 389 szigetecske és 78 zátony található ,[1] ezek alkotják a horvát tengerpart szigetcsoportját, amely a legnagyobb az Adrián, és második legnagyobb a Földközi-tengeren (ugyanis a görög tengerpart szigetcsoportja nagyobb [2]).

A 698 szigetből mindössze 47-nek van legalább egy főből álló állandó népessége, amely az adott szigeten tartózkodik. Néhány forrás adatai szerint Horvátország 66 lakott szigettel rendelkezik ,[3] amelynek van állandó népessége,[1] viszont 19 ezekből a szigetekből mára teljesen elvesztette a szigeten tartózkodó, állandó lakosságát a népesség csökkenése miatt és a horvát szigetek alacsony gazdasági aktivitása miatt egyaránt.[4]

A Horvátországhoz tartozó szigetek már az ókori Görögország ideje óta lakottak (például Hvar szigete már az i. e. 3500 és i. e. 2500 közötti időkben lakott volt ,[5] I. Dionüszosz siracusai türannosz gyarmatot alapított Hvar[5] és Vis [6] szigetein az i. e. 4. században). A szigetek összlakossága az 1921-es adatok szerint 173 503 fő volt. A népesség erős hanyatlása egészen a korai 1850-es évektől érződött, kb. 1981-ig.[7] Az 1990-es években a népesség újra növekedni kezdett, a 2001-es népszámlálás szerint a szigetek népessége már 121 606 volt, az 1991-es 110 953 össznépességhez viszonyítva.[1]

A szigetek lakosságának fő foglalkozása a mezőgazdaság (főleg a szőlőtermesztés és az olívanövesztés), a halászat és a turizmus. A megélhetési költség 10-30%-kal magasabb, mint a fő területen (a horvát anyaországban) ,[7] emiatt a horvát kormány a Sziget Törvényei (horvátul: Zakon o otocima) szerint különféle támogatásokat és kedvezményeket nyújt a szigetek lakóinak, hogy segítse őket a gazdaság és a megélhetés terén: a lakók számára kedvezményesek vagy ingyenesek az autópályahíd-díjak és a kompjegyek.[8]

Szigetek

Népsűrűség szerinti jelmagyarázat
  0-10 fő per km²
  10-50 fő per km²
  50-100 fő per km²
  100-150 fő per km²
  >150 fő per km²
Hvar városának partja, a Hvar szigeten.
Brač szigetének partja
A Kornati szigetcsoport.
Egy erdő Vis szigetén.
Rab szigete.
Egy borvidék Vis szigetén.
# Sziget Népesség[1] Terület[1]
(km²) 		Legmagasabb pont[1]
(méter) 		Népsűrűség
(fő per
km²)
1 Krk 17 860 405.78 568 44.0
2 Korčula 16 182 276.03 569 58.6
3 Brač 14 031 394.57 780 35.6
4 Hvar 11 103 299.66 628 37.1
5 Rab 9 480 90.84 410 104.4
6 Pag 8 398 284.56 349 29.5
7 Lošinj 7 771 74.68 589 104.1
8 Ugljan 6 182 50.21 286 123.1
9 Murter 5 060 18.60 125 272.0
10 Čiovo 4 455 28.80 217 154.7
11 Vis 3 617 90.26 587 40.1
12 Cres 3 184 405.78 639 7.8
13 Pašman 2 711 63.34 272 42.8
14 Dugi Otok 1 772 114.44 337 15.5
15 Vir 1 608 22.39 112 71.9
16 Šolta 1 479 58.98 236 25.1
17 Mljet 1 111 100.41 513 11.1
18 Lastovo 835 46.87 415 17.8
19 Iž 557 17.59 168 31.7
20 Prvić 453 2.37 75 191.1
21 Šipan 436 15.81 224 27.6
22 Koločep 294 2.4[9] 125[9] 122.5
23 Zlarin 276 8.19 169 33.7
24 Lopud 269 4.63[10] 216[10] 58.1
25 Silba 265 14.98 83 17.7
26 Vrgada 242 3.7[11] 115[11] 65.4
27 Krapanj 237 0.36[12] 1.5[12] 658.3
28 Molat 207 22.82 148 9.1
29 Ist 202 9.7[13] 174[13] 20.8
30 Susak 188 3.8[14] 98[14] 49.5
31 Drvenik Veliki 168 12.07 178 13.9
32 Olib 147 26.09 74 5.6
33 Kaprije 143 6.97 132 20.5
34 Žirje 124 15.06 134 8.2
35 Ilovik 104 5.2[15] 92[15] 20.0
36 Rava 98 3.6[16] 98[16] 27.2
37 Unije 90 16.92 132 5.3
38 Premuda 58 9.25 88 6.3
39 Drvenik Mali 54 3.3[17] 79[17] 16.4
40 Sestrunj 48 11.1[18] 185[18] 4.3
41 Zverinac 48 4.2[19] 111[19] 11.4
42 Rivanj 22 4.4[20] 112[20] 5.0
43 Biševo 19 5.8[21] 239[21] 3.3
44 Male Srakane 9 0.61[22] 40[23] 14.8
45 Vele Srakane 8 1.15[24] 59[24] 5.3
46 Kornat 7 32.30 237 0.2
47 Sveti Andrija 1 0.14[25] nem áll adat rendelkezésre 7.1


Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f Central Bureau of Statistics: Geographical and meteorological data (angol nyelven) (PDF). 2005-ös statisztikai évkönyv pp. 43. Central Bureau of Statistics, 2005. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  2. ↑ Faričić, Josip: Hrvatski pseudo-otoci (horvát nyelven), 2006. február 23. [2012. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 26.)
  3. ↑ Žubrinić, Darko: Generalities and basic facts about CROATIA, 1995. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  4. ↑ Treglav, Bojan: Za otoke milijardu kuna godišnje! (horvát nyelven) (PDF). Vjesnik pp. 2. VJESNIK d.d., 2006. szeptember 1. [2010. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  5. ↑ a b Povijest (horvát nyelven), 2005. [2008. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  6. ↑ Gazija, Drazen: Povijest otoka Visa (horvát nyelven). [2008. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  7. ↑ a b Ministry of Development and Reconstruction: National island development programme (PDF). Ministry of the Sea, Transport and Infrastructure, 1997. február 1. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 20.)
  8. ↑ The Islands Act (Refined Text) (PDF). Ministry of the Sea, Transport and Infrastructure, 2006. március 8. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 20.)
  9. ↑ a b Koločep :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  10. ↑ a b Otok Lopud Dubrovnik (horvát nyelven). [2012. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  11. ↑ a b Vrgada :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  12. ↑ a b The Brodarica - Krapanj Tourist Board. [2006. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  13. ↑ a b Ist :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  14. ↑ a b Susak :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  15. ↑ a b Ilovik :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  16. ↑ a b Rava :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  17. ↑ a b Drvenik Mali :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  18. ↑ a b Sestrunj :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  19. ↑ a b Zverinac :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  20. ↑ a b Rivanj :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  21. ↑ a b Biševo :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  22. ↑ Duplančić Leder, Tea; Ujević Tin; Čala Mendi (2004. június 1.). „Coastline lengths and areas of islands in the Croatian part of the Adriatic Sea determined from the topographic maps at the scale of 1 : 25 000” (angol nyelven). Geoadria, Zára, 5-32. o.  
  23. ↑ Cave Srakane. DCS Lošinj. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  24. ↑ a b Vele Srakane :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  25. ↑ Sveti Andrija :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap