Harkivi metró

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Harkivi metró
Adatok
Ország	Ukrajna
Helyszín	Harkiv
Típus	metró
Átadás	1975
Hálózat hossza	38,1 km
Vonalak száma	3
Állomások/megállók száma	30
Nyomtávolság	1520 mm
Napi forgalom	563,8 ezer (2016)
Éves forgalom	231 100 000 (2016)[1][2] 212 800 000 (2019)[3]
Üzemeltető
Tulajdonos	Harkiv
Elhelyezkedése
Harkivi metró Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 49° 59′ 33″, k. h. 36° 13′ 52″49.9925, 36.23111111149.992500°N 36.231111°EKoordináták: é. sz. 49° 59′ 33″, k. h. 36° 13′ 52″49.9925, 36.23111111149.992500°N 36.231111°E
A Harkivi metró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harkivi metró témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A harkivi metró (ukránul: Харківський метрополітен, magyar átírásban: Harkivszkij metropoliten) az ukrajnai Harkiv város föld alatti gyorsvasúti rendszere, melyet 1975-ben nyitottak meg. Három metróvonallal és harminc állomással rendelkezik. A hálózat teljes hossza 38,1 km. A harkivi volt a hatodik metró a Szovjetunióban és a kijevi után a második ukrajnai metrórendszer. A Harkivszkij metropoliten vállalat üzemelteti.

Története

Előkészületek

A második világháborús károk felszámolása után, az 1950-es évek végére, az 1960-as évek elejére jelentős népességnövekedés ment végbe és elkezdték építeni a város nagy lakótelepeit. A megnövekedett népességet a meglévő közlekedési infrastruktúra már nem tudta kiszolgálni. A belváros szűk utcái nem tették lehetővé a villamoshálózat és a tranzitforgalom bővítését. Legcélszerűbb megoldásnak a metróhálózat kiépítése tűnt. A harkivi metró szükségessége hivatalosan először 1962-ben merült fel, amikor a Szovjet Legfelsőbb Tanács december 12-i ülésén Mikola Szobol, a Harkovi területi pártbizottság titkára javasolta a város metróhálózatának megépítését.

A városi infrastruktúra fejlesztéséért felelős Harkovprojekt három alternatívát vizsgált meg a gyorvasúti közlekedési fejlesztésére: a metrót, a gyorsvillamost és az egysínű vasutat. A Harkovprojekt arra a következtetésre jutott, hogy a legcélszerűbb megoldás a metró kiépítése lenne. A város szerkezetéből, a nagy ipari központok és a lakótelepek elhelyezkedéséből adódóan a hangsúlyt a kelet–nyugati föld alatti tömegközlekedési kapcsolatra helyezték.

1968. április 28-án a szovjet kormány jóváhagyta a harkivi metró megépítésének tervét. 1968 májusában létrehozták a műszaki dokumentáció kidolgozására a Harkovmetroprojekt intézetet. A következő hónapban Bakuból és Kijevből megérkeztek az első metróépítő szakemberek Harkivba.

Térkép

Források

További információk

• Hivatalos oldal