Harádics
| Harádics (Hradište pod Vrátnom) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szenicei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1262 |
| Polgármester | Lukáš Piroha |
| Irányítószám | 906 12 |
| Körzethívószám | 034 |
| Forgalmi rendszám | SE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 672 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 263 m |
| Terület | 25,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 37′ 38″, k. h. 17° 29′ 13″48.627222222222, 17.48694444444448.627222°N 17.486944°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 38″, k. h. 17° 29′ 13″48.627222222222, 17.48694444444448.627222°N 17.486944°E | |
| Harádics weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harádics témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Harádics (1899-ig Hradist, szlovákul Hradište pod Vrátnom, németül Hradisch) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
Fekvése
Szenicétől 13 km-re délkeletre fekszik.
Története
1262-ben említik először. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi a falu templomát. Lakói mészégetéssel, olajpréseléssel, hímzéssel foglalkoztak. Birtokosa a Pálffy család volt.
Vályi András szerint "HRADIS. vagy Hradistya. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szénásfalútól más fél, Brezovátol egy, Oszuszkához pedig fél mértföldnyire, Rákóczinak verekedésekor sokat szenyvedett, malma nevezetes, mind a’ két féle fája van elég, és sok meszet égetnek lakosai, legelője jó, réttye kövér."[2]
Fényes Elek szerint "Hradist, tót falu, Nyitra vmegyében, Jablonczához 1/2 óra: 1088 kath., 5 evang., 20 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, erdővel s vizimalommal. F. u. a gr. Erdődyné jókői uradalma. Ut. p. Nagy-Szombat."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1042, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 701-en lakták, ebből 680 szlovák, 11 cseh, 7 magyar, 3 cigány.[4]
2011-ben 676 lakosából 627.
Nevezetességei
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1631-ben épült.
- A műemlék Mihály-malom.
- A falu gazdag népi hagyományokkal rendelkezik.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=106137&settlement_name=
Külső hivatkozások
- Községinfó
- Harádics Szlovákia térképén
- Rövid ismertető szlovákul Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk
- Hradište pod Vrátnom (Hradist, Harádics, Hradisch) a Via Sancti Martini honlapján
Sablon:Szenicei járás
A Szenicei járás települései | ||
|---|---|---|
Szenice (Senica) Aszós (Osuské) · Berencsróna (Rovensko) · Berencsváralja (Podbranč) · Bilkaudvar (Bílkove Humence) · Búrszentmiklós (Borský Mikuláš) · Búrszentgyörgy (Borský Svätý Jur) · Büdöskő (Smrdáky) · Csári (Čáry) · Császkó (Častkov) · Csépányfalva (Štefanov) · Detrekőszentpéter (Plavecký Peter) · Dócs (Dojč) · Halasd (Rybky) · Harádics (Hradište pod Vrátnom) · Jablánc (Jablonica) · Jókút (Kúty) · Korlátkő (Cerová) · Kukló (Kuklov) · Laksárújfalu (Lakšárska Nová Ves) · Luboka (Hlboké) · Morvaszentjános (Moravský Svätý Ján) · Nagykovalló (Koválov) · Nagypetrős (Prietrž) · Ószombat (Sobotište) · Rohó (Rohov) · Sajdikhumenec (Šajdíkove Humence) · Sándorfa (Prievaly) · Sasvár–Morvaőr (Šaštín-Stráže) · Székelyfalva (Sekule) · Szomolánka (Smolinské) |  | |
 | Ez a szlovákiai Nagyszombati kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
