Hamisciprus

Hamisciprus
Oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Toboztermők (Pinophyta) Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida) Rend: Fenyőalakúak (Pinales) Család: Ciprusfélék (Cupressaceae) Alcsalád: Ciprusformák (Cupressoideae) Nemzetség: Hamisciprus (Chamaecyparis) Spach
Fajok
szövegben
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hamisciprus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hamisciprus témájú kategóriát.

A hamisciprus vagy álciprus (Chamaecyparis) a ciprusfélék családjának egyes szerzők szerint egy, mások szerint több nemzetsége — utóbbi esetben a Chamaecyparisból eredetileg a Xanthocyparis (Farjon 2002) nemzetséget választották le. A 2000-es években egyes szerzők e két nemzetség egyes fajait a Callitropsis Oerst. nemzetségbe vonták össze. Debreczy et al. (2009) ebbe az új nemzetségbe sorolta át legismertebb fajukat, a Nutka álciprust (Chamaecyparis nootkatensis majd Xanthocyparis nootkatensis, jelenleg Callitropsis nootkatensis.^[1]

Vannak, akik a hamisciprusokat egyáltalán nem különítik el, hanem összes fajukat beolvasztják a ciprus (Cupressus) növénynemzetségbe.^[2][3]

Származása, elterjedése

Fajai Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában honosak. Közülük többet dísznövényként számos helyre betelepítettek, ezért a legtöbb fajnak számos kertészeti változata ismert..

Megjelenése, felépítése

20–70 méter magasra növő, örökzöld fa. Termete, megjelenése a cipruséhoz hasonló, de ágai sűrűbbek, tobozai kisebbek. Jellemző, hogy vezérhajtása általában bókoló.^[4] Levelei egyéves koráig tűszerűek, az érett fáé pikkelyszerűek. A tobozainak alakja a gömbölydedtől az oválisig változhat, bennük tobozpikkelyenként (ugyancsak a ciprustól eltérően) 2–4 magkezdemény alakul ki. A magvak egy év alatt megérnek.

Fajai

A nemzetségbe az alábbi recens fajok tartoznak:

• Chamaecyparis formosensis – Tajvan
• oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) – Észak-Amerika nyugati része
• hinoki hamisciprus (Chamaecyparis obtusa) – Japán
• szavara hamisciprus (Chamaecyparis pisifera) – Japán
• Chamaecyparis taiwanensis – Tajvan
• mocsári hamisciprus (Chamaecyparis thyoides, régebben Chamaecyparis sphaeroidae) – Észak-Amerika keleti része

Kihalt fajok:

• †Chamaecyparis eureka – középső eocén, Kanada, Axel Heiberg sziget
• †Chamaecyparis linguaefolia – kora–középső oligocén, USA, Colorado

A Xanthocyparis nemzetségben a Callitropsisok leválasztása után egy faj maradt:

• vietnámi aranyciprus (Xanthocyparis vietnamensis)

A Callitropsis nemzetség fajai:

• Callitropsis abramsiana (C.B. Wolf) D.P. Little
• Callitropsis arizonica (Greene) D.P. Little
• Callitropsis bakeri (Jeps.) D.P. Little
• Callitropsis benthamii (Endl.) D.P. Little
• Callitropsis forbsii (Jeps.) D.P. Little
• Callitropsis glabra (Sudw.) D.P. Little
• Callitropsis goveniana (Gordon?) D.P. Little
• Callitropsis guadalupensis (S. Watson) D.P. Little
• Callitropsis lusitanica (Mill.) D.P. Little
• Callitropsis macnabiana (A. Murray) D.P. Little
• Callitropsis macrocarpa (Hartw.) D.P. Little
• Callitropsis nevadensis (Abrams) D.P. Little
• nutka ciprus (nutka hamisciprus, nutka álciprus, Callitropsis nootkatensis) (D. Don) D.P. Little
• Callitropsis pigmaea (Lemmon) D.P. Little
• Callitropsis sargentii (Jeps.) D.P. Little
• Callitropsis stephensonii (C.B. Wolf) D.P. Little

Jegyzetek

Források

• Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Dr. Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. Budapest: Gondolat Kiadó. 1974. 167. o. ISBN 963 280 139 3  
• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
• Révai nagy lexikona IV. kötet (Brutus–Csát). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912. 385–396. o.