Halak csillagkép

Halak csillagkép
Adatok
Latin név	Pisces
Latin birtokos eset	Piscium
Rövidítés	Psc
Rektaszcenzió	22h 50m – 2h 07m
Deklináció	+33° 40’ – -6° 20’
Területe	889 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	14
Teljesen látható	északi 84°-tól déli 56°-ig
Legfényesebb csillag	η Piscium (Éta Piscium)
fényessége	3,62m
Szomszédos csillagképek	Háromszög Andromeda Pegasus Vízöntő Cet Kos

A Halak (latin: Pisces) egy csillagkép az állatövben.

Története, mitológia

A keresztény kultúrkör Krisztussal azonosítja a Halak csillagképet, mivel a tavaszpont a Kosból akkor került vissza a Halak jegyébe, amikorra Krisztus születése tehető.

A csillagkép eredetileg egyetlen halból állt és elődje egy félig ember, félig haltestű szíriai istennő, Atargatisz.

A görögök Aphroditét és Erószt, míg a rómaiak Venust és fiát, Cupidót látták a csillagokban.

A mítosz szerint anyát és gyermekét megtámadta Tüphón, a szörnyeteg. Aphrodité és gyermeke a vízen keresztül menekültek, és mindketten hallá váltak. Hogy el ne sodródjanak egymástól, egy szalagot kötöttek egymás lábára. Ezt a szalagot a szeretet kötelékeként is aposztrofálni szokták, és a csillagkép ábrázolásában is megjelenik.

Láthatósága, megkeresése

A Halak zömmel az északi félgömbön van, de délnyugati része 6 fokkal nyúlik az égi egyenlítő alá. Magyarországról a megfelelő időszakban teljes terjedelmében látható.

A Nap látszólagos égi útja során március 13-tól április 19-ig van a Halak csillagképben.^[1] A konstelláció V betűje két végének halvány csillagai május közepén, az északkeleti és a keleti horizont felett bukkannak elő hajnali fél kettő tájékán. Egy hónappal később, ugyanebben az időben a csillagkép teljes területe a horizont fölött van már. Augusztus és szeptember hónapokban egész éjszaka megkereshető. December közepén este 7 körül, 40-75° magasságban delel. Január végén este 8 órakor teljes területe megfigyelhető a nyugati égbolton. Február végén az éjszakai sötétség beálltával kezdi meg nyugvását.

A Halak csillagkép legfényesebb csillaga sem éri el a 3^m-t. Felismerésében segít, hogy mintegy húsz, 3,5-4,5^m körüli csillaga egy szabályos, 30-40° nagyságú "V" betűt formál, a nyugati végen öt csillagból (ι-θ-γ-κ-λ) álló körrel. A V betű a Pegazus csúcsán álló fényes négyszögét veszi körül.

Látnivalók

A csillagkép két, a farkaiknál összekötött halból áll, amiket halvány csillagai miatt nehéz felismerni. Éjféli delelése szeptember végére, október elejére esik. Az egyenlítőtől északra és délre (az 57. szélességi fokig) is látható.

Csillagok

21 csillagból álló csillagkép fontosabb csillagai:

α Piscium (Alrescha, Alrischa vagy El Resha - Szalag, Szalagcsomó)

Fényessége 3,79 magnitúdó, kékesfehér színű kettőscsillag

Tagjai 4,2 és 5,2 magnitúdósak és a rendszer tagjai 900 év alatt kerülik meg egymást

Távolság: körülbelül 100 fényév

β Piscium

Fényessége 4,53 magnitúdó, kékesfehér

A csillagkép legnyugatibb csillaga

η Piscium

Fényessége 3,62 magnitúdó, sárga színű

A csillagkép legfényesebb csillaga

ω Piscium

Fényessége 4,01 magnitúdó, kékesfehér színű

TX Piscium (19 Piscium)

Szabálytalanul változó vörös óriás, látszó fényessége 4,79^m - 5,20^m között ingadozik^[2]

Mélyég-objektumok

• M74 spirálgalaxis
• NGC 3 lentikuláris galaxis
• NGC 57

Jegyzetek

Források

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2

A Wikimédia Commons tartalmaz Halak csillagkép témájú médiaállományokat.