Hajóhíd
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/Haj%C3%B3hid_Pesti_h%C3%ADdf%C5%91je.jpg/220px-Haj%C3%B3hid_Pesti_h%C3%ADdf%C5%91je.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/Sz%C3%A9tnyitott_haj%C3%B3h%C3%ADd_a_Dun%C3%A1n._Fortepan_59110.jpg/220px-Sz%C3%A9tnyitott_haj%C3%B3h%C3%ADd_a_Dun%C3%A1n._Fortepan_59110.jpg)
A hajóhíd a rendes hídszerkezetektől lényegileg abban különbözik, hogy a szerkezet közbenső alátámasztására nem a szilárd talajba épített pillérek, hanem vízen úszó fa- vagy vashajók (pontonok), esetleg hordók, tutajok, pléh-hengerek stb. szolgálnak. Az ilyen úszó alátámasztás helyének biztosítása végett, a vízfolyás értelmében véve felülről, esetleg alulról is a vízfenékhez van horgonyozva; s a szomszédos alátámasztások (hajók) egymás közt is keresztirányú láncokkal vannak megfeszítve. A hajóhíd rendesen több tagból áll, amennyiben két v. három hajó, a rajta nyugvó hídszerkezettel együtt, külön egészet képez és a szomszéd, hasonló csoportokkal arra való szerkezetek által van összekapcsolva. A felső Duna mentén egy-egy ilyen tagot glédának neveznek. Az ilyen tagok egyes hajói egymástól való távolságával, valamint az egyes hajók méreteinek meghatározásánál két körülmény veendő főként figyelembe: az egyik, hogy a hajók a közlekedési eszközök (p. nehéz teherkocsik) súlya alatt a megengedhető határon túl vízbe ne merüljenek; a másik körülmény az, hogy akkor, amikor valamely közlekedési eszköz az egyik tagról a másikra átlép, a beálló egyoldalú terhelés valamelyik tagot fel ne billenthesse.
Jegyzetek
Források
![]() | Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
- Pallas nagy lexikona