Hadakozó fejedelemségek kora (Kína)
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Hadakozó fejedelemségek 戰國 Csan-kuo (Zhanguo) | |||||
történelmi korszak | |||||
i. e. 453/403 – i. e. 221 | |||||
A Hadakozó fejedelemségek államai | |||||
Kormányzat | |||||
Államforma | monarchiák | ||||
Uralkodó | fejedelmek, királyok | ||||
Dinasztia | Csou (Zhou)-dinasztia | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadakozó fejedelemségek 戰國 Csan-kuo (Zhanguo) témájú médiaállományokat. |
Átírási segédlet | |
Csan-kuo si-taj | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 戰國時代 |
Egyszerűsített kínai | 战国时代 |
Mandarin pinjin | Zhànguó shídài |
Wade–Giles | Chan4-kuo2 Shi2-tai4 |
Kantoni jűtphing | Zin3-gwok3 si4-doi6 |
A Hadakozó fejedelemségek kora (i. e. 453/403–i. e. 221) a Csou (Zhou)-dinasztia második felének, az ún. Keleti Csou (Zhou)-kornak az utolsó időszaka, amikorra a Csou (Zhou) királyi ház már minden hatalmát elvesztette, s a kínai területek felett hét nagyobb állam, Csi (Qi), Csu (Chu), Jen (Yan), Han, Csao (Zhao), Vej (Wei) és Csin (Qin) osztozott. A korszak kezdetét az jelentette, amikor i. e. 453-ban a megelőző időszak, a Tavasz és ősz korszak legerősebb fejedelemsége, Csin (Jin) három részre, Han, Vej (Wei) és Csao (Zhao) fejedelemségekre szakadt. A három új állam létrejöttét i. e. 403-ban szentesítette a Csou (Zhou)-házi király. A Hadakozó fejedelemségek korát az államok közötti állandó háborúk, illetve az államokon belüli centralizációs és reformkísérletek jellemezték. Ez a kor volt a kínai politikai filozófia aranykora. Az i. e. 3. század elejére három állam emelkedett ki a többi közül: Csi (Qi), Csu (Chu) és Csin (Qin). Végül az északnyugati Csin (Qin)nek sikerült legyőznie valamennyi riválisát, és i. e. 221-ben egyesítenie egész Kínát, és Csin (Qin)-dinasztia néven megteremtette az egységes kínai császárságot.
Elnevezése
Bővebben: Csan-kuo cö |
A Keleti- vagy Kései Zhou (Csou)-kor, vagyis az i. e. 770-től i. e. 221-ig terjedő időszak két részre osztott korszakát, a Tavasz és ősz korszaka (Csun-csiu si-taj (Chunqiu shidai) 春秋時代), valamint a Hadakozó fejedelemségek kora (Csan-kuo si-taj (Zhanguo shidai) 戰國時代) is utólag egy-egy történeti műről kapta a nevét,[1] mivel mindkét mű az adott korszak történetét dolgozza fel.[2] A magyarul A hadakozó fejedelemségek politikája[3] vagy A hadakozó fejedelemségek intrikái (Csan-kuo cö (Zhanguo ce) 《戰國策》)[4] címen fordított,[m 1] az i. e. 209-ben összeállított művet Tsien Tsuen-hsuin (Csien Cun-hszin (Qian Zunxin) 錢存訓) a következőképpen jellemzi:
„Akárcsak a Tavasz és ősz (Chunqiu), a Hadakozó fejedelemségek (Zhangguo) kifejezés is a történeti mű címéből vált az adott korszak elnevezésévé. A sajátos stílusú könyv diplomáciai jellegű érveléssel és példákkal alátámasztva fejti ki a hatalmi politikák stratégiáit. A színes jellemzésekkel tarkított okos meggyőzés módszere szellemességet és humort kölcsönöz a műnek, melynek irodalmi értéke nagyobb, mint a történeti.[5]”
Története
A Tavasz és ősz korszakban öt fejedelemség emelkedett ki a többi közül. Ezek közül az egyik, a központi fekvésű Csin (Jin) 晉 i. e. 453-ban három részre szakadt, mindháromban a Csin (Jin)ben korábban uralkodó dinasztia egy-egy főembere alakított saját uralkodóházat. Ezzel a jelentősebb fejedelemségek száma hétre emelkedett. A szakadást i. e. 403-ban az ekkor már valós hatalommal nem rendelkező Csou (Zhou) király is elismerte, innentől szokás számítani az új korszak, a Hadakozó fejedelemségek (Csan kuo (Zhan guo)) időszakának kezdetét.
Ebben a korszakban, miután a Csou (Zhou)-ház teljes eljelentéktelenedése nyilvánvalóvá vált, az államok közötti küzdelem még élesebb lett és új dimenziókat öltött. Már nem csak az országhatárok kiterjesztéséért, a minél nagyobb befolyásért harcoltak a fejedelemségek, hanem nyíltan vállalták az új célt, a többi állam megsemmisítését, a kínai világ egyesítését. A fejedelmek sorban felvették az eddig csak a Csou (Zhou)-ház által használt vang (wang), „király” címet, ezzel is jelezve, hogy immár az egész birodalomra igényt tartanak.[7]
A harc általánossá válását elősegítette a vas, a „demokratikus” fém elterjedése. Kína ugyanis a Keleti Csou (Zhou)-korban lépett be a vaskorba. Vasból, a drágább bronzzal szemben, mezőgazdasági szerszámok is készültek, ami elősegítette a termelés hatékonyságának növekedését. Az új fém jelentősége a harcászatban még nagyobb volt: lehetővé tette, hogy a korábbi, arisztokratikus, költséges harci szekerekre épülő hadakozást felváltsa az olcsó vasfegyverekkel ellátott tömeghadseregek háborúja.[8]
Az évszázados harcok folyamán az i. e. 3. századra végül három állam emelkedett ki: a déli Csu (Chu) 楚,, az északkeleti Csi (Qi) 齊 és az északnyugati Csin (Qin) 秦. A végső harc végül e három fejedelemség között zajlott, amely végül Csin (Qin) győzelmével zárult.[9]
A hegemóniáért folytatott küzdelem két síkon folyt. A külpolitika területén megélénkült a diplomácia, szövetségek köttettek és bontattak fel, háború háborút követett. A lehető legsikeresebb szövetségi rendszer létrehozására, s ezzel a birodalom egyesítésére két elképzelés létezett. Az egyiket, a „horizontális szövetség” elvét Csin (Qin) próbálta elfogadtatni: ennek alapján keleten Csi (Qi) államra támaszkodva Csu (Chu) állammal szemben próbált tengelyt létrehozni. A másik, a „vertikális szövetség” terve Csu (Chu) államban született: ez Csin (Qin) kirekesztésével, Csi (Qi) és Csu (Chu) körül hozott volna létre erős államcsoportot a kisebb fejedelemségek részvételével. Ebből látszik, hogy valójában két ország állt egymással szemben: Csin (Qin) és Csu (Chu), s mindkettő Csi (Qi) államot próbálta megnyerni a terveihez.[10]
A másik jelentősebb terület, ahol az egyesítési harc zajlott, az egyes államok bel- és gazdaságpolitikája volt. A hadakozás ugyanis nemcsak a harcmezőkön folyt. Azért, hogy a lehető legerősebb hadsereget tudják kiállítani, a fejedelemségek igyekeztek mindent alárendelni a katonaság fejlesztésének és ellátásának. Ehhez meg kellett találni a kormányzás, az erőforrások összpontosításának leghatékonyabb módjait. Az egyes államok sorra léptették életbe a különböző reformokat, s mint a történelem megmutatta, a legsikeresebb belső intézkedéseket végrehajtó állam lett az, amelyik az évszázados véres harcban végül felülkerekedett. A reformokhoz új eszmékre és képzett kormányzati szakemberekre volt szükség – ezeket biztosították a különböző filozófiai iskolák, elsősorban az i. e. 4. században megjelent legizmus. Ennek következtében a korszakra jellemző változás a hivatásos tisztviselők megjelenése a kormányzatban és a városok fontosságának megnövekedése, mivel a közigazgatási központok idekerültek, továbbá a polgárság kialakulása.[11]
Csu (Chu) | |
Han (Han) | |
Lu (Lu) | |
Csi (Qi) | |
Csin (Qin) | |
Szung (Song) | |
Teng (Teng) | |
Vej (Wei) | |
Jan (Yan) | |
Csao (Zhao) | |
Csou (Zhou)-dinasztia | |
Cou (Zou) |
Megjegyzések
Kína történelme | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
ŐSI | |||||||
Neolitikus i. e. 8500 – i. e. 2070 körül | |||||||
Hszia-dinasztia i. e. 2070 – i. e. 1600 körül | |||||||
Sang-dinasztia i. e. 1600 – i. e. 1046 körül | |||||||
Csou-dinasztia i. e. 1046 – i. e. 256 körül | |||||||
Nyugati Csou | |||||||
Keleti Csou | |||||||
Tavasz és ősz | |||||||
Hadakozó fejedelemségek | |||||||
CSÁSZÁRI | |||||||
Csin-dinasztia i. e. 221 – i. e. 207 | |||||||
Han-dinasztia i. e. 206 – i. sz. 220 | |||||||
Nyugati Han | |||||||
Hszin-dinasztia | |||||||
Keleti Han | |||||||
Három királyság 220–280 | |||||||
Vej, Su és Vu | |||||||
Csin-dinasztia 265–437 | |||||||
Nyugati Csin | |||||||
Keleti Csin | Tizenhat királyság | ||||||
Déli és északi dinasztiák 420–589 | |||||||
Szuj-dinasztia 581–618 | |||||||
Tang-dinasztia 618–907 | |||||||
(Vu Cö-tien 690–705) | |||||||
Az öt dinasztia és a tíz királyság 907–960 | Liao-dinasztia 907–1125 | ||||||
Szung-dinasztia 960–1279 | |||||||
Északi Szung | Nyugati Hszia | ||||||
Déli Szung | Csin | ||||||
Jüan-dinasztia 1271–1368 | |||||||
Ming-dinasztia 1368–1644 | |||||||
Csing-dinasztia 1644–1911 | |||||||
MODERN | |||||||
Kínai Köztársaság 1912–1949 | |||||||
Kínai Népköztársaság 1949–jelen | Tajvan 1949–jelen | ||||||
Sablon:Kína történelme
|
- ↑ A műnek egyelőre nem létezik magyar fordítása, így a kínai történelemmel, irodalommal kapcsolatos magyar nyelvű könyvek, tanulmányok hivatkozásaiban általában a két fent említett forma valamelyike jelenik meg. A magyar nyelvű sinológia szakirodalom meglehetős egységet mutat abban, hogy a csan-kuo (zhanguo) 戰國 kifejezést „hadakozó fejedelemségek” alakban használandó. A bevetett és általánosan követett gyakorlat szerint a korszak megnevezése: Hadakozó fejedelemségek kora.
Hivatkozások
- ↑ Salát 2013 18. o.
- ↑ Grenet 2001 65. o.
- ↑ Grenet 2001 138. o.
- ↑ Tokaji 2003 20. o.
- ↑ Tsien 1993 1. o.
- ↑ ”MDBG”, Sökord: 战国策
- ↑ Grenet 2001 65-67. o.
- ↑ Grenet 2001 67., 68. o.
- ↑ Grenet 2001 77., 78. o.
- ↑ Ecsedy 1992 72., 73. o.
- ↑ Grenet 2001 78-80. o.
Források
Magyarul
- ↑ Ecsedy 1992: Ecsedy Ildikó: Ex Oriente Lux. Bevezetés a régi Kína társadalmának és kultúrájának történetébe. Tanulmányok Kínáról Európa Ókorában. Miskolc, Miskolci Bölcsész Egyesület. 1992. ISBN 963 7528 032
- ↑ Gernet 2001: Jacques Gernet: A kínai civilizáció története. Budapest, Osiris Kiadó, 2001. ISBN 963 389 111 6
- ↑ Maspero 1978: Henri Maspero: Az ókori Kína. Fordította: Csongor Barnabás. Budapest: Gondolat Kiadó, 1978. ISBN 963 280 595 X
- ↑ Salát 2013: Salát Gergely: „Történeti áttekintés”. In Kósa Gábor - Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókori Kínában. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest 2013. pp. 10–31. ISBN 978-963-284-374-2
- ↑ Tokaji 2003: Szun Pin: A háború művészete (ford., jegyz.: Tokaji Zsolt). Szukits Könyvkiadó, Pécs 2003. ISBN 963 9344 63 X
Idegen nyelven
↑ Tsien 1993: Tsien, Tsuen-hsuin 錢存訓: "Chan kuo ts'e 戰國策". In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 1–11. ISBN 1-55729-043-1
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz Hadakozó fejedelemségek kora témájú kategóriát.
- Kína-portál
- Ókorportál