Hímnem (biológia)

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk a hím biológiai fogalmáról szól. Hasonló címmel lásd még: Hím (település).

A biológiában a hímnem a két biológiai nem (ivar) egyike. A másik nem a nőnem. A hímnemű lények hímivarsejteket termelnek, melyek kicsik és mozgékonyak, szemben a nőivarsejtekkel, melyek nagyok és kevéssé mozgékonyak. A kloroplasztiszt és a mitokondriumot (ezek viszonylag autonóm, endoszimbiotikus eredetű sejtszervecskék) mindig a nőivarsejtek adják át a következő generációba, a hímivarsejtekből ezek nem öröklődnek.

A hímnemű állatot hímnek nevezzük. A tyúkalakúak hímjének elnevezése kakas, a lúdalakúak esetében a réceformáknál gácsér, a többi lúdalakúnál pedig gúnár. Egyes emlősöknél a hím neve bika (lásd: kérődzők, vízilófélék, orrszarvúfélék, ormányosok, úszólábúak), neptunusz (tengeritehenek) csődör vagy mén (lófélék, tevefélék), kan (kutyafélék, disznófélék, pekarifélék), kandúr (macskafélék), kos (vadjuh nem), bak (Capra nem és nyúlfélék).