Hárpia (madár)

Ez a szócikk a madárról szól. Hasonló címmel lásd még: Hárpia (egyértelműsítő lap).

Hárpia
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Passerea Csoport: Telluraves Csoport: Afroaves Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Alcsalád: Hárpiaformák (Harpiinae) Nem: Harpia Vieillot, 1816 Faj: H. harpyja
Tudományos név
Harpia harpyja (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hárpia témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hárpia témájú médiaállományokat és Hárpia témájú kategóriát.

A hárpia (Harpia harpyja) a madarak (Aves) osztályának és a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Harpia nem egyetlen faja.

Panama hivatalos madara.^[1]

Előfordulása

Mexikó déli részétől Brazílián keresztül Argentínáig megtalálható. A trópusi őserdőkben él.

Megjelenése

A világ második legnagyobb termetű sasfaja. Testhossza 89–102 centiméter, szárnyfesztávolsága 176–224 centiméter. A tojó jóval nagyobb, mint a hím, testtömege 6–9 kilogramm, a hímé 4–4,8 kilogramm. Felborzolható tollbóbitája van. Csőre és karmai roppant erősek. Feje és hasi része piszkosfehér, nyaka és szárnyai kékesfeketék. Hosszú, keresztcsíkos farktollai a repülés közbeni gyors irányváltást teszik lehetővé.

Életmódja

Nagy testéhez képest nagyon jól repül és navigál az erdő sűrű fái között. Majmokra és lajhárokra vadászik, a kisebb emlősöket és madarakat is megfogja.

Szaporodása

Magas fákra rakja fészkét. A fészek vastagabb gallyakból épül, középen kehely alakú mélyedéssel. A hárpia csak minden második-harmadik évben költ. Fészekalja két tojásból áll, amelyen ötven napig kotlik. Többnyire csak az egyik fiókát sikerül a szülőknek felnevelniük.

Védettsége

Az őserdők pusztítása és kisebb mértékben, de a vadászat is veszélyezteti a faj fennmaradását. Egyedszáma az utóbbi időkben drasztikusan csökkent.

Képek

• 
  Félelmetes ragadozó
• 

Jegyzetek

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
• Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve

További információk

• Képek és videók a hárpiáról
• Képek az interneten a hárpiáról^{[halott link]}