Háromrevuca

Háromrevuca (Liptovské Revúce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rangközség
Első írásos említés1233
PolgármesterJana Šimová
Irányítószám034 74
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámRK
Népesség
Teljes népesség1536 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság684 m
Terület76,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 50″, k. h. 19° 12′ 10″48.93055556, 19.2027777848.930556°N 19.202778°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 50″, k. h. 19° 12′ 10″48.93055556, 19.2027777848.930556°N 19.202778°E
Háromrevuca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromrevuca témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Háromrevuca (szlovákul Liptovské Revúce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban. Alsó-, Felső- és Középrevuca egyesülésével jött létre. 1899-ben a Háromrőce nevet kapta.

Fekvése

Rózsahegytől 24 km-re délnyugatra, a Revuca-patak partján fekszik.

Története

Revucát 1233-ban említik először, amikor II. András király „Terra Reucha” földjét a Hudka családnak adja. Később Rózsahegy város oklevelében szerepel „Reuce” alakban. Az oklevél azt is megemlíti, hogy lakói a környék hegyeiben rezet bányásznak, illetve szénégetéssel foglalkoznak. Az ércbányászat megszűnésével 1560 körül lakossága kicserélődik. A bányászok helyére új telepesek jöttek, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

A mai település a Revuca patak felső folyása mentén a 16.-17. században keletkezett Alsó-, Felső- és Középrevúca egyesülésével. 1625-ben a likavkai urbárium Alsó- és Középrevúcát még Hricskó néven említi 10 házzal és 16 családdal. Fél évszázaddal később, 1671-ben „Tri Revuca” néven egyesítik a három korábbi települést. Régi fatemploma 1694-ben épült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Középső Revucza. Liptó Várm., földes Urok a’ Kir. Kamara, lakosaik katolikusok, ’s másfélék, fekszenek hegyek között, patakjok mellett, határbéli földgyeik hegyesek, kövesek, hidegek, és soványas, piatzoktól is távol esnek.[2]

A fatemplom helyére építették 1819-ben a mai templomot. 1828-ban 71 házában 489 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a falukról: „Alsó-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 447 kath. lak. Felső-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 546 kath. lak. Közép-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 486 kath., 2 evang. lak. Kath. paroch. templom. Mind a három falu a Rozenbergről Beszterczebányára vivő postaútban fekszik. Határuk nagy de hegyes, s sziklás, erdős és igen sovány; leginkább juhtartásból élnek. F. u. a kamara. Ut. p. Oszada.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 2072, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1733 lakosából 1729 szlovák volt.

2011-ben 1635 lakosából 1540 szlovák.

Nevezetességei

  • Barokk római katolikus temploma 1819-ben épült.
  • A településnek saját népviselete és gazdag népi hagyományai vannak.
  • Környéke különösen alkalmas a téli sportolásra, több sípálya és kiszolgáló létesítmény várja a téli sportok kedvelőit.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

  • http://revuce.sk/hu/
  • Községinfó
  • Háromrevuca az Alacsony-Tátra honlapján
  • Háromrevuca Szlovákia térképén
  • E-obce.sk
Sablon:Rózsahegyi járás
  • m
  • v
  • sz
A Rózsahegyi járás települései
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap