Három fenség és öt császár kora

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Átírási segédlet
Szan-huang vu-ti
Kínai átírás
Hagyományos kínai三皇五帝
Egyszerűsített kínai三皇五帝
Mandarin pinjinSānhuáng wǔdì
Wade–GilesSan1-huang2 Wu3-ti4

A három fenség és öt császár kora a kínai történelem legkorábbi legendás korszaka, amely jóval megelőzi a történeti dinasztiákat. A konfucianizmus előretörésének és térnyerésének köszönhetően a régi kínai világ legősibb mítoszai az írott formában feljegyzett, krónikákba foglalt történelem részévé váltak. Ez a történelemformálás még a Han-dinasztia idején zajlott, melynek során az i. e. 3. évezred kezdetéig visszamenően összegyűjtötték és megpróbálták időrendbe állítani a töredékes formában fennmaradt mítoszokat, legendákat és vallással kapcsolatos eseményeket, melyeket később történelmi tényeknek tekintettek. Így azok a kultúrhéroszokat, akiket az i. e. 5-3. század különböző vallásos vagy világi közösségei patrónusul választottak, s akiknek az emberiség legalapvetőbb intézményeit, és a környezethez való alkalmazkodás képességét köszönhette, beillesztették a kronologikus történelmükbe. Így a legendás kultúrhéroszok hivatalosan is a kínai történelem részeseivé váltak.

A három fenség kora

A legendákból és kultúrhéroszok felhasználásával historizált kínai történelem az úgy nevezett „három" fenség” (szan huang (san huang) 三皇) korával kezdődik. Abban azonban már eltérnek a források, hogy mely három kultúrhérosz tartozik a „három fenség” csoportjába. A legstabilabb helye Fu-hszi (Fuxi)nak 伏羲 és Sen-nung (Shennong)nak 神農 van. Az előbbi a hagyomány szerint kb. i. e. 2800-tól i. e. 2737-ig, az utóbbi pedig kb. i. e. 2737-től kb. i. e. 2698-ig uralkodott. Az alábbi táblázatban a különböző forrásokban szereplő „három" fenség” neve szerepel:

Források Három fenség
A történetíró feljegyzései Égi fenség (Tien huang (Tian huang) 天皇), Földi fenség (Ti huang (Di huang) 地皇), Taj (Tai) fenség (Taj huang (Tai huang) 泰皇) vagy

Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Nü-va (Nüwa) 女媧, Sen-nung (Shennong) 神農

Ti vang si-hszi (Di wang shixi) 《帝王世系》 Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Sen-nung (Shennong) 神農, Huang-ti (Huangdi) 黃帝
Si pen (Shi ben) 《世本》 Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Sen-nung (Shennong) 神農, Huang-ti (Huangdi) 黃帝
Paj-hu tung-ji (Baihu tongyi) 《白虎通義》 (1. változat)
Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Sen-nung (Shennong) 神農, Csu Zsung (Zhu Rong) 祝融

(2. változat)
Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Sen-nung (Shennong) 神農, Szuj-zsen (Suiren) 燧人

Feng-szu tung-ji (Fengsu tongyi) Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Nü-va (Nüwa) 女媧, Sen-nung (Shennong) 神農
Ji-ven lej-csü (Yiwen leiju) 《藝文類聚》 Égi fenség (Tien huang (Tian huang) 天皇), Földi fenség (Ti huang (Di huang) 地皇), Emberi fenség (Zsen huang (Ren huang) 人皇)
Tung-csien vaj-csi (Tongjian waiji) 《通鑑外紀》 Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Sen-nung (Shennong) 神農, Kung-kung (Gonggong) 共工
Csun-csiu jün-to su (Chunqiu yundou shu) 《春秋運斗樞》

Csung-csiu jüan-ming pao (Chunqiu yuanming bao) 《春秋元命苞》
Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Nü-va (Nüwa) 女媧, Sen-nung (Shennong) 神農
Sang-su ta-csuan (Shangshu dazhuan) 《尚書大傳》 Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Sen-nung (Shennong) 神農, Szuj-zsen (Suiren) 燧人
Ti vang si-csi (Di wang shiji) 《帝王世紀》 Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Sen-nung (Shennong) 神農, Huang-ti (Huangdi) 黃帝

Az öt császár kora

A kínai történelem következő, legendás alakokból historizált korszaka az úgy nevezett „öt császár” (Vu ti (Wu di) 五帝) kora. A források ebben az esetben sem egységesek. A hagyomány szerint ez a korszak egészen a Nagy  (Yu) által megalapított Hszia (Xia)-dinasztia megjelenéséig, kb. i. e. 2070-ig tartott.

Források Öt császár
A történetíró feljegyzései Huang-ti (Huangdi) 黃帝, Csuan-hszü (Zhuanxu) 顓頊, Ku 嚳, Jao (Yao) 堯, Sun (Shun)
Ti vang si-csi (Di wang shiji) 《帝王世紀》 Sao-hao (Shaohao) 少昊, Csuan-hszü (Zhuanxu) 顓頊, Ku 嚳, Jao (Yao) 堯, Sun (Shun)
Ji csing (Yi jing) 《易經》 Taj-hao (Taihao) 太昊, Jen-ti (Yandi) 炎帝, Huang-ti (Huangdi) 黃帝, Jao (Yao) 堯, Sun (Shun)

Megjegyzések


Források

Irodalom

  • Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
  • Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9

Kapcsolódó cikkek

További információk

Sablon:Kínai időtábla
  • m
  • v
  • sz
Kínai államok (i. e. 29. század – i. sz. 1912)
Ókor (i. e. 29. század – i. sz. 220)


Középkor I. (220–589)

  • Fekete: a kisebb periódusok, alattuk a részeik

Középkor II. (589–1368)

Újkor (1368–1912)

Csing-dinasztiaMing-dinasztia
Sablon:Kína legendás uralkodói
  • m
  • v
  • sz
Kína legendás uralkodói
A három fenség kora
(kb. i. e. 2700-ig)
Az öt császár kora
(kb. i. e. 2700–2100)
Kapcsolódó személyek
Hszia-dinasztia
(kb. i. e. 2100–1600)
  • Kína Kína-portál
  • ókor Ókorportál