Dréhr Imre

Dréhr Imre
Pesti Hírlap (1878-1944) 1937. Az év halottai.
Személyes adatok
Teljes név	nagyszentmiklósi Dréhr Imre
Születési dátum	1889. február 18.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1936. február 6. (46 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Egyéb foglalkozás	Politikus
Nemzeti játékvezetés
Évek Bajnokság Státusz 1926–1930 MLSZ Elnök
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyszentmiklósi Dréhr Imre (Budapest, 1889. február 18. – 1936. február 6.) közgazdász, politikus, országgyűlési képviselő, államtitkár, magyar királyi kincstári főtanácsos, szociálpolitikus, a Jerurzsálemi Szent Sir Lovagrend nagykeresztese és középkeresztese, A Souverain Maltai Katonai Lovagrend magistralis keresztese, Veszprém város díszpolgára.^[1]

Életpályája

Édesapja nagyszentmiklósi Dréhr János (1858–1939),^[2] államtitkár, a magyar királyi állami nyomda igazgatója, édesanyja pécsujfalusi Péchy Fanny (1866–1942).^[3] Dréhr János 1916. január 9.-én szerzett nemességet, nemesi előnevet és családi címert I. Ferenc József magyar királytól.^[4]

Dréhr Imre a gimnázium nyolc osztályát 1989 és 1906 között a budai Egyetemi Katolikus Gimnáziumban végezte, majd 1906–1911 között joghallgató volt a budapesti egyetemen.^[5] 1911/1912-ben az Egyetemi kör irodalmi szakosztályának alelnöke volt, és március 15-én, az egyetemi ifjúság ünnepségén, a pesti Vigadóban Herczeg Ferenc mellett ő mondta az egyik beszédet.^[6] A következő tanévre, 1912/1913-ra az Egyetemi Kör elnökének is megválasztották, így az egyetemi ifjúságot vezetve ismét ő tartott beszédeket október 6-án, az aradi emlékünnepségen és november 1-én Budapesten, a Kossuth-mauzóleumnál.^[7]

Ezután banktisztviselő lett, 1921-ben pedig a Lloyd Bank igazgatója. 1922-ben pártonkívüli programmal országgyűlési képviselővé választották, 1923-ban csatlakozott az Egységes Párthoz. 1925-ben megvált a Lloyd Bank vezetésétől. 1926-tól Vass József mellett a népjóléti és munkaügyi minisztériumban államtitkár. 1927-1931 között egységes párti országgyűlési képviselő. 1934-ben a népjóléti minisztériumban nagyméretű panamák miatt eljárás indult ellene, elítélték. A kúriai ítélet kihirdetése napján öngyilkos lett.

MLSZ elnök

Az amatőr-profi kérdés becsületes megoldása érdekében a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) az elnöki tisztséget ajánlotta fel (1926–1930) részére. Megalakult a profi szövetség vele párhuzamosan a profi játékvezetés. 1926-ban ünnepelte a szövetség negyedszázados fennállását. Ebben az évben 80 000 amatőr és 600 profi játékost tartott nyilván, országosan mintegy 2500 játékvezető tevékenykedett az MLSZ vezetése alatt. Sportdiplomáciai megtiszteltetés eredményeként a több nyelven kiválóan beszélő – a szövetség nemzetközi ügyeit intéző – Fischer Mórt az 1927-ben Helsinkiben tartott FIFA kongresszuson alelnökké választottak. A futballt sújtó testnevelési és vigalmi adó következtében csökkenni kezdett a labdarúgók létszáma. 1930. június 6-án és 7-én Budapesten tartja kongresszuság a FIFA. Uruguayban rendezték az I., az 1930-as labdarúgó-világbajnokság-ot, ahol a futballtorna nemzetközi zsűrijébe Fischer Mórt delegálta, aki egyedül képviselte a magyar futballt az újvilágban. Az MLSZ-ben 396 amatőr és 24 profi egyesület működik közel 100 000 igazolt játékossal. A játékvezetők megközelítő száma 3200 fő.

Írásai

• A munkahiány esetére szóló biztosítás (Bp., 1926)
• Népjóléti és munkaügyi beruházások (Bp., 1929)
• Dréhr Imre Nagyszentmiklósi Beszámolója; Athenaeum Ny., Bp., 1930

Források

• Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet – 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
• Thaly Zoltán: 100 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség – 2000. Az MLSZ és a Szókincs Kiadó ISBN 963-86106-1-1
• http://www.netlexikon.hu/yrk/Ryrgenwm/3471^{[halott link]}
• http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03545.htm

Jegyzetek