Dhammakaja meditáció

A sorozat témája Théraváda
Országok Srí Lanka · Nepál · India· Kambodzsa · Laosz · Burma · Thaiföld · Banglades
Szövegek Páli kánon · Szövegmagyarázatok Alkommentárok· Viszuddhimagga
Főbb alakok Gautama Buddha Asóka · Mahinda · Buddhagósza Szangamittá · Mahádharmarakszita Upali Thera · Ácsán Cshá
Története Elő-szektariánus buddhizmus · Korai iskolák Szthavira · Asóka · Harmadik zsinat Vibhadzsjaváda · Dípavamsza Mahávamsza · Buddhagósza
Szójegyzék Szanszára · Nibbána · Középút Nemes nyolcrétű ösvény · Négy nemes igazság Megvilágosodás szintjei · fogadalmak Három ékesség · Körvonalakban
Sablon:Théraváda buddhizmus m v sz

A dhammakaja meditáció buddhista meditáció, amelyet Luang Pu Szodh Kandaszaro népszerűsített a 19. században. Thaiföldön úgy nevezik, hogy viddzsa dhammakaja, azaz a „dhamma (vagy dharma) test magasabb ismerete”.^[2] Ez a meditáció a dhammakaja mozgalom központi eleme. Luang Pu Szodh szerint a dharmakája minden emberben megtalálható.

Luang Pu Szodh a dhammakaja meditáció tanítása közben gyakran használt az 5. századból származó Srí Lanka-i Viszuddhimaggából ismert kifejezéseket. A meditáció legismertebb jellemzője a test közepére történő összpontosítás gyakorlata. Ez a meditáció fajta nagyon népszerűvé vált Thaiföldön és Délkelet-Ázsia egyéb területein^[3], amelyet a szamatha (nyugodtság) meditáció újbóli felélesztésének tekintenek Thaiföldön^[4], jóllehet ez a gyakorlat is magába foglal mind samatha, mind vipasszaná (belátás) szakaszokat.

Eredete

A dhammakaja meditáció lényegi részeit Luang Pu Szodh Kandaszaro fedezte fel 1916 szeptemberének teliholdas éjszakáján a Botbon kolostortemplomban.^[5][6] Ugyan korábban többféle meditációt is gyakorolt neves thai buddhista mesterek segítségével, úgy érezte, hogy nem képes elérni a célt, amit annak idején, szerzetessé válása előtt kitűzött magának. Ezen az éjszakán megfogadta, hogy ha az életábe is kerül, addig fog meditálni, amíg meg nem fejti Buddha tanításainak a lényegét. Saját bevallása szerint ezután értette meg a középút mélyebb értelmét, amelyről Buddha az első tanításában beszélt. Arra jött rá, hogy a szélsőséges életmód elkerülése mellett, meditáción keresztül lehet megfelelően lecsendesíteni a tudatot annyira, hogy az bepillantást nyerhessen a középút mélyebb értelmébe.^[5][7][8] Ezenfelül, ebben a folyamatban jelentős szerepet játszik a test középpontja. Luang Por Szodh részletesen leírja ezt a helyet, amely szintén rendkívül fontos szerepet játszik mind születéskor, mind halálkor.^[9] Emiatt a dhammakaja mozgalom követői úgy tartják, hogy Buddha maga is ezzel a módszerrel érte el a megvilágosodást. Vélekedésük szerint a módszer Buddha halála (lásd: parinirvána) után ötszáz évvel elveszett.^[10][11] A mozgalomhoz tartozó templomok többek között a Szatipatthána-szutta vagy a Viszuddhimagga szövegeit tartják elméleti forrásukként.^[12][13]

A 2000-es évektől új bizonyítékok láttak napvilágot, amelyek alapján Luang Pu Sodh buddhista felfogása eredhet a jógácsára (vagy tantrikus théraváda) hagyományból is.^[6][14][15] A dhammakaja meditációs módszer sikeresen túlélte a modernizációs kényszernyomást a 19. században, és a tudósok elmélete szerint az elméleti része a jógácsárával közös őshöz vezethető vissza.^[14][16][17] Azonban Luang Pu Sodh a jógácsára hagyománnyal is azonosítható mágikus gyakorlatokat a Paknam templomban.^[18] Életrajzából az derül ki, hogy szerinte Buddha tanításainak nem képezte fő részét a természetfeletti erők használata.^[19] Elegendő bizonyítékok hiányában a jógácsára és a dhammakaja mozgalom elméleti kapcsolódásának vitája a mai napig nincs lezárva.^[20]

Luang Pu Szodh a dhammakaja meditáció felfedezése után másoknak is tanítani kezdte a módszert a Bangpla kolostortemplomban, Nakhon Pathom tartományban.^[21] Később megválasztották a Paknam Bhaszicsaroen kolostortemplom apátjának, és azóta ezzel a templommal azonosították a dhammakaja meditációt. Luang Pu Szodh 1916 és 1959 között a dhammakaja meditáció tanításának szentelte. 1935-ben felállította az ún. „meditációs gyárat” (thai: โรงงานทำวิชชา), ahol a gyakorlók különböző „műszakokban” meditáltak egész nap. Az egyik templom füzete szerint ez a tehetségesebb gyakorlóknak volt fenntartva, akik vipasszaná szinten tudták végezni a dhammakaja meditációt. A meditáció célja a valóság természetének mélyebb megértése volt.^[22][23][21] 1959 óta a dhammakaja meditációt Luang Pu Szodh tanítványai tanították a Paknam Bhaszicsaroen, a Phra Dhammakaja, a Radzsoraszaram és a Luang Por Szod Dhammakajaram kolostortemplomokban. Ezek közül a Phra Dhammakaja és a Luang Por Szod Dhammakajaram adott ki több könyvet is angolul a dhammakaja meditációval kapcsolatban. Ezeken a helyeken elvonulásokat is lehet végezni világi embereknek is. A thai DMC tévécsatorna élőben szokta közvetíteni a Phra Dhammakaya templom által irányított meditációkat.^[24] Ezt a meditációt a templomok oktatási központjaiban is lehet tanulni, akár Thaiföldön kívül is.^[25][26]

A szamatha szakasz

Más buddhista meditációkhoz hasonlóan a dhammakaja meditációnak is van szamatha és vipasszaná szakasza.^[27][28] Ahogy a hagyományos szamatha gyakorlatnál, úgy a dhammakaja meditáció szamatha szakaszánál is az öt akadályt kell leküzdeni.^[29] Amikor a tudat lecsendesedik és stabillá válik, akkor a teljes nyugalomkor hátrahagyja az öt akadályt és eléri az egyhegyűség állapotát (ekaggatá). Ezt a dhammakaja meditációban is úgy nevezik, hogy a tudat mozdulatlansága (például minden gondolattól mentes). Az jelzi ennek az állapotnak az elérését, hogy egy világos, tiszta gömb jelenik meg magától a test közepében. Ezután a tudatot tovább kell vezetni ennek a gömbnek a közepébe, egy belső ösvény felé, amelyet Luang Pu Szodh úgy nevezett, hogy ekajanamagga, azaz „egyedüli ösvény”. Ez a fogalom szerepel a Szatipatthana-szuttában és a Dhammapadában is.^[6][27][23]

Többféle technika létezik a figyelem test közepébe történő öszpontosítására^[9][30][31]:

• A test közepébe történő mentális szobor vizualizációja: jellemzően egy kristálygömböt, vagy egy tiszta Buddha-szobrot. Ez a módszer hasonlít a meditation on aloka-kaszinán való meditációhoz.^[32][9] A Phra Dhammakaja templomhoz tartozó gyakorlók gyakran használják a kristálygömböt, olyannyira, hogy maga a kristálygömb már a hagyomány szent szimbólumává vált.^[33]
• A gyakorlók maguk elé is szokták vizualizálni a szobrot, majd ezt a képet befelé mozdítják azt el a tudat hét alapján keresztül, amelyek sorban: 1) az orrlyuk, 2) a szem sarka, 3) a fej közepe, 4) a szájpadlás, 5) a torok közepe, 6) a gyomor közepe a köldök vonalában 7) két ujjhegynyit az előző pont fölött. A 7. pontnál megtartják a figyelmüket és ez számukra a test közepe, amelyet gyakran úgy neveznek, hogy a „hetedik alap”.^[34]
• A szamma-araham mantra (thaiul: บริกรรมภาวนา) recitálásával, amely Buddhára utal, aki „tökéletesen” (samma) elérte a megvilágosodás tudatszintjét (araham),.^[35] Ugyanígy szól a hagyományos Tiratanavanda kántálás. Ez a Buddhanusszati egy formája, például mentálisan összegyűjteni Buddha tulajdonságait.^[32] A Thai erdei hagyomány szerzetesei is ezt a mantrát használják.^[36]
• A figyelmet közvetlenül is lehet a test középpontjára irányítani, akár vizualizáció nélkül is.^[37]

Théraváda szövegértelmezés szerint a szamatha meditáció ezután a következő lépésekkel folytatódik:^[38][39][29]

• „Előkészítő jel” (parikamma-nimitta): a gyakorló egy képet vizualizál, amely még nagyolt, elmosódott. Ez ideiglenes koncentráció (khanika-szamádhi) utal.
• „Tanuló jel” (uggaha-nimitta): ez az amikor a gyakorló képes teljes mértékben úgy érzékelni a képet, ahogy elképzelte, az elképzelést pedig egy valós képre alapozza.
• „hasonmás jel” (patibhaga-nimitta): ahogy a tudat egyre közelebb kerül a teljes nyugalmi állapothoz, már nem vonják el külső dolgok vagy gondolatok a figyelmét, így a képre való összpontosítás a test közepébe kerülhet, és a gyakorló saját szándéka szerint növelheti vagy zsugoríthatja annak méretét. A kép áttetszőből átlátszóvá válik. Mind a létrejött kép, mind a hasonmás jel utal az első dhjána tudatállapotra, amelyet úgy neveznek, hogy „szomszédsági koncentráció” (upácsára-szamádhi).

A dhammakaja meditációban az összpontosítás folyamata viszonylagosan megegyezik azzal, ahogy a Viszuddhimagga jellemzi a szamatha meditációt, főleg a kaszina meditációt.^[40][41][42] Annak ellenére, hogy a gyakorló különbözőféle módon is kezdheti a gyakorlást, amint a mentális akadályokat elhárítja, az összes módszer egy belső ösvénnyé fonódik össze, amely végül elvezet a vipasszaná szinthez. Az ösvény első állomását nevezi Luang Pu Szodh úgy, hogy „első ösvény” (thaiul: ปฐมมรรค).^[43][44][42] Ezt követően Luang Pu Szodh a meditációról már dhjánaként beszél, a buddhista meditációknál megszokott módon.^[27] Azonban, még gyakrabban az elérési szinteket belső testként (kájá) magyarázta, amely jelen van minden emberben.^[6] Mindegyik testet néhány fénygömb előz meg. A belső párok (mivel mindig párosával jelennek meg) közül az utolsó négyet nevezik dhammakajáknak, ezek felelnek meg a megvilágosodás négy szintjének, amely a megvilágosodáshoz (arahat) vezet. Összességében, minden ember 18 testtel rendelkezik.^[30][45][46]

A vipasszaná szakasz

A dhammakaja meditációban a belátás (vipasszaná) a megismerés tisztaságára épül – csak a stabil tudat képes belátásra, amely a valóságot olyannak látja, ahogyan az van. Miután a gyakorló elérte a dhammakaja szintet, akkor egy mélyebb szinten érti meg a születést, a halált és a szenvedést. A gyakorló megszabadulhat a tudatot elhomályosító tényezőktől (klésák) és végül elérheti a nirvánát.^[27][47] A dhammakaja meditáció állítólag a közvetlen megismerés által természetfeletti tudáshoz (abhidzsnyá) is vezet.^[6][48] A Phra Dhammakaja templom saját kiadású könyveiben szerepel, hogy a dhammakaja meditációt arra használták a második világháború idején, hogy megakadályozzák Thaiföld bombázását^[12],^[49] illetve hogy kioltsák a világegyetem negatív erőit (Mára).^[50]

Kapcsolódó szócikkek

• Örök buddha
• Szamatha
• Phra Dhammakaja kolostortemplom

Jegyzetek

Források

• Bechert, H.. Buddhist Modernism: Present Situation and Current Trends. Khlong Luang, Patumthani: Dhammakaya Foundation (1994). ISBN 9748920933 
• Dhammakaya meditation in Thai society (Published M.A. Thesis), 1, Thai Studies Section, Bangkok: Chulalongkorn University Press (original thesis University of Michigan) (1996. június 8.). ISBN 9789746332071 
• Religious Organizations and Democratization: Case Studies from Contemporary Asia. Routledge (2015). ISBN 978-1-317-46105-0 
• The Origin of Insight Meditation, The Buddhist forum. Tring: Institute of Buddhist Studies (1996. június 8.). ISBN 0-9515424-8-6 
• Crosby, Kate. Tantric Theravada: A Bibliographic Essay on the Writings of Francois Bizot and others on the Yogavacara Tradition (2000) 
• The Sutta on Understanding Death in the Transmission of Borān Meditation From Siam to the Kandyan Court. DOI: 10.1007/s10781-011-9151-y (2012. február 12.) 
• The Life & Times of Luang Phaw Wat Paknam [archivált változat]. Bangkok: Dhammakāya Foundation (1996. június 8.). ISBN 978-974-89409-4-6. Hozzáférés ideje: 2016. május 1. [archiválás ideje: 2016. április 19.]  Archiválva 2016. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Dhammakaya meditation for beginners. Pathum Tani, Thailand: Dhammakaya Foundation (2001. június 8.). ISBN 9789748785547 
• Exemplary conduct of the principal teachers of Vijja Dhammakaya [archivált változat]. California, USA: Dhammakaya Open University (2010). Hozzáférés ideje: 2017. március 2. [archiválás ideje: 2016. augusztus 8.] 
• Empire of Crystal and Utopian Commune: Two Types of Contemporary Theravada Reform in Thailand (1993. január 1.) 
• ศาสนาทัศน์ของชุมชนเมืองสมัยใหม่: ศึกษากรณีวัดพระธรรมกาย (Religious Propensity of Urban Communities: A Case Study of Phra Dhammakaya Temple) (thai nyelven). Buddhist Studies Center, Chulalongkorn University (1998) 
• Harvey, Peter. An Introduction to Buddhism: Teachings, History and Practices. Cambridge University Press (2013). ISBN 978-0-521-85942-4 
• New Buddhist Movements in Thailand: Towards an Understanding of Wat Phra Dhammakaya and Santi Asoke. Routledge (2007. június 8.). ISBN 978-1-134-13262-1 
• McDaniel, J.T.. Buddhists in Modern Southeast Asia. Blackwell Publishing (2010. június 8.) 
• Newell, C.S.. Monks, meditation and missing links: continuity, "orthodoxy" and the vijjā dhammakāya in Thai Buddhism. Department of the Study of Religions, School of Oriental and African Studies, University of London (2008) 
• Buddhist dictionary : manual of Buddhist terms and doctrines, 4th rev., Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society (1980. június 8.). ISBN 9552400198 
• Photčhanānukrom Phutthasāt = Dictionary of Buddhism, 7, ฺBangkok: Mahachulalongkornrajavidyalaya University (1995). ISBN 9789748357898 
• Thai Meditation Lineages Abroad: Creating Networks of Exchange. DOI: 10.1080/14639947.2016.1205767 (2016. július 11.) 
• Nirvana for Sale? Buddhism, Wealth, and the Dhammakāya Temple in Contemporary Thailand. Albany: State University of New York Press (2009). ISBN 978-1-4416-2410-9 
• Building Thai Modernity: The Maha Dhammakaya Cetiya. DOI: 10.1080/13264820309478494 (2003. június 8.) 
• Effect of buddhist meditation on serum cortisol and total protein levels, blood pressure, pulse rate, lung volume and reaction time. DOI: 10.1016/0031-9384(91)90543-W (1991. szeptember 1.) 
• Swearer, Donald K.. Fundamentalistic Movements in Theravada Buddhism, Fundamentalisms Observed, Fundamentalism Project. Chicago & London: University of Chicago Press (1991) 
• Tanabe, Shigeharu.szerk.: Oscar Salemink: Resistance through Meditation: Hermits of King's Mountain in Northern Thailand, Scholarship and Engagement in Mainland Southeast Asia: A festschrift in honor of Achan Chayan Vaddhanaphuti. Silkworm Books (2016) 
• Buddhism and Postmodern Imaginings in Thailand: The Religiosity of Urban Space. Ashgate Publishing, Ltd. (2008. június 8.). ISBN 978-0-7546-6247-1 
• Wat Paknam, Luang Phaw. Visuddhivaca. Strathfield (Australia): Dhammachai Education Foundation (2008). ISBN 9789743498152 
• Williams, P.. Buddhism: The early Buddhist schools and doctrinal history ; Theravāda doctrine, Volume 2. Routledge (2005). ISBN 0-415-33228-1 
• Reform Symbolism of a Thai Middle-Class Sect: The Growth and Appeal of the Thammakai Movement. Cambridge University Press on behalf of Department of History, National University of Singapore (1990) 
• Zehner, Edwin.szerk.: Jones, Lindsay: Dhammakāya Movement, 2, Farmington Hills: Thomson Gale (2005) 

További információk

Nyomtatott

• Bowers, Jeffery (1996). Dhammakaya Meditation in Thai Society. Bangkok: Chulalongkorn University Press

Internetes

• Dhammakaja meditáció gyakorlat - lépésről lépésre Archiválva 2017. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben